Jelenleg 1 bejegyzés található rektor cimkével

NKE, az értékek egyeteme

    • bpm 2016081113 1

Ötödik tanévnyitó ünnepségét tartotta az NKE idén.. Az évforduló számvetésre sarkallt minket, amelyben Prof. Dr. Patyi András rektor volt a segítségünkre, aki szeptemberben ismét bizalmat kapott az Egyetemi Szenátustól és a Fenntartói Testülettől az intézmény vezetésére. A tudatos egyetemfejlesztő munkáról, az értékek fontosságáról és a hallgatók iránti tiszteletről beszélgettünk.

Bizonyos szempontból történelmi időszakban vagyunk az NKE életében: soha nem látott mértékű fejlesztési program zajlik mind szellemi, mind fizikai értelemben, nem beszélve arról, hogy idén szeptemberben újra bizalmat kapott az Egyetem Szenátusától, majd a Fenntartói Testülettől a rektori munka folytatására. Mi volt a legfőbb motiváció arra, hogy újra pályázzon?

Patyi András: Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni a választ, akkor csak annyit mondok, hogy még nem végeztem el mindent, amit elterveztem. Szeretném befejezni munkatársaimmal a közösen elkezdett építkezést. Ugyanakkor az egyetem szellemi fejlesztését is folytatni szeretném, hiszen az soha nem záródhat le. Önmagában az egyetemi lét is folyamatos fejlődést igényel, hiszen új tudás, új könyvek, publikációk jelennek meg, a tudomány és a szakmai ismeretanyag állandóan gyarapszik. Hasonló a helyzet az államreform folyamatával is: az államot is folyton változtatni, fejleszteni szükséges, mert alkalmazkodnia kell a változó körülményekhez. Az NKE-re mint állam közeli, állammal foglalkozó egyetemre pedig mindkét általános törvényszerűség hatással van. Szóval, a munka, amit még 2011-ben elkezdtünk, nem zárult le, és sajnáltam volna, ha a rengeteg befektetett energia elvész, ha a családomtól elvett idő hiábavalónak bizonyul. Nyilván erőt adott a folytatáshoz az is, hogy azok, akik annak idején felkértek az egyetem vezetésére, számítottak rám a továbbiakban is. A szenátusi szavazás azt jelezte, hogy az intézményen belül is jelentős többségben vannak, akik támogatták a pályázatomat, és az FT döntése is azt mutatta, hogy a megrendelők is elégedettek velem. Ezek számomra nemcsak formális lépések, hanem ez az a bizalom, ami arra sarkallt, hogy érdemes folytatni a munkát.

2019. december 31-ig szól a megbízatása. Melyek lesznek a legfontosabb feladatok?

P. A. Az NKE jogi értelemben fiatal intézmény. Hiába tettünk le már sokat az asztalra, még nagyon sok elvégzendő munka vár ránk, fizikai és szellemi értelemben is. Ahogy azt rektori pályázatomban is írtam, ennek a munkának a kereteit az egyetem Intézményfejlesztési Terve, a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiája, valamint a campus-beruházással kapcsolatos feladatok adják. Sosem csináltam titkot abból, hogy a legnagyobb intézményi és szellemi jogelődnek a Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát tartom. A hagyományok ismerete és szeretete segít az értékek megértésében és közvetítésében, amelyek közül az egyik legfontosabb a tisztelet: a nemzet, a tudás, az emberi jogok, a közösségek, a parancsnokok, az alárendeltek és legfőképp a hallgatók tisztelete, hiszen ők azok, akik a haza, a köz szolgálatára esküsznek fel.

A tavaly megjelent felsőoktatási rangsor szerint az NKE ma az ország harmadik legjobb egyeteme. Ennek megőrzése az egyik stratégiai célunk. Ez a helyezés azonban nem kizárólag a rektor vagy a professzorok érdeme: a hallgatóké is, ugyanakkor a rektori feladatokat ez némileg áthangolja, hiszen nem azt a képet kell fenntartanunk, hogy jó egyetem szeretnénk lenni, hanem azt, hogy jók vagyunk és egyre jobbak szeretnénk lenni. Ehhez nagyon fontos a képzésfejlesztés és az intézményi stabilitás, továbbá a nemzetközi tudástranszfer erősítése, valamint a szervezet- és közösségépítés, amelynek nagyon fontos eleme a Ludovika Campus projekt.

Az értékek fontosságáról többször beszélt már. Korábban úgy fogalmazott, hogy az NKE az értékek egyeteme. Mely értékeket tartja a legfontosabbaknak?

P. A. Az NKE Magyarország legszélesebb értelemben vett „államtudományi egyeteme”, amely sokszínű és összetett múltú közösség. Emiatt mindenki mást lát benne fontosnak. A közvélemény számára talán a fejlesztés egyeteme. Valaki számára katonai egyetem, másoknak rendészeti és nemzetbiztonsági intézmény. Ugyanakkor Magyarország közigazgatás-tudományi egyeteme is, a közigazgatás-tudomány hagyományainak folytatója. A nemzetközi és európai uniós tudás otthona, egyben továbbképző egyetem is. Az intézmény egyik legfontosabb arca szerintem az, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem az értékek egyeteme. Egy olyan egyetem, ahol a jelen és a jövő tisztjeit és tisztviselőit képezik ki és képezik tovább. A közszolgálat egyik ágát sem lehet értékek nélkül elképzelni, hiszen bármilyen szolgálatot választ az ember, többet ad magából embertársainak és többet tart embertársairól.

Ugyanakkor az NKE a hűség egyeteme is. Akik itt alapdiplomát szereznek, közszolgálati munkakör létesítése céljából teszik ezt, s ezen munkakörök betöltése eskühöz kötött, amelynek első tétele a hűség megfogadása. Ez nagyon régi kötelezettség a közszolgálati típusú jogviszonyokban. Számunkra mindez azért fontos, mert a különböző karok és hivatásrendek értékei együttesen határozzák meg identitásunkat.

Idén nyáron megvalósítási szakaszba ért a két kiemelt KÖFOP-projekt is, amelynek az egyetem a kedvezményezettje. Rektori pályázatában úgy fogalmazott, hogy ezeknek is értékrendbeli építkezést kell szolgálniuk. Mit értett ez alatt?

P. A. A két projekt összesen mintegy 30 milliárd forintnyi fejlesztési forrást biztosít az egyetem számára, de a projektek a közszolgálat egészére kihatnak: mintegy 80 ezer állami tisztviselőre, a kormányhivatalokra és közigazgatási szervekre. A projektek sikeres megvalósításával intézményünk jelentősen hozzá tud járulni a közigazgatás versenyképességének növeléséhez, végső soron a jó és hatékony állam megvalósításához, amely igazi szolgáltatóként áll az állampolgárokhoz. Sokan nem látják, de a versenyképes közigazgatás versenyképes államot teremt, amelyben kevés a felesleges bürokrácia, gyorsabb az ügyintézés, olcsóbban működik, s amely kihat az ország gazdaságának egészére is. A kormány közigazgatás-fejlesztési stratégiájában egy olyan állam kialakítása a fő cél, amely elsősorban partnert lát az állampolgárokban, akik bizalommal tudnak majd az államhoz és hivatalaihoz fordulni. Ehhez az NKE képzések indításával, képzésfejlesztéssel, a közszolgálat egészére kiterjedő tudásanyag létrehozásával és megosztásával tud hozzájárulni. A közigazgatás ugyanakkor nemcsak az emberekért, hanem emberek által is van. A közigazgatásban dolgozók tudása, felkészültsége, teljesítménye határozza meg elsősorban a közszolgálat minőségét. A mi dolgunk az – számos társegyetem és egyéb intézmény bevonásával –, hogy ennek a fejlesztésnek a szellemi motorja legyünk. Új kutatásokkal, tankönyvekkel, új képzések indításával, megyei továbbképző központok kialakításával olyan integrált tudáshálózatot szeretnénk építeni, amely hosszú távon segíti a közigazgatás-fejlesztés céljait, ugyanakkor biztosítja az NKE számára is a fejlődést, hogy kiemelkedő egyetemmé válhassunk.

A kiemelkedő egyetemmé válást segíti majd az államtudományi mesterszak indítása is. Hol tart a szakindítás folyamata?

P. A. Egyetlen képzésfejlesztési lépésünket sem vezeti az intézményi önérdek, célunk ilyenkor is mindig az egyetemen kívülre mutat. Az osztatlan államtudományi mesterszak az egykori, 1948-ig önálló államtudományi végzettség (doctor scientiarum politicarum) hagyományaira épül. Az új szak, amely a jogász végzettséghez hasonlóan doktori címmel zárul majd (doctor rerum politicarum) a korábban egységes állam- és jogtudományi (közismertebb néven jogászi) doktori címmel közös végzettség háttérbe szorult államtudományi alapjaira is épít. Részben azért is lett szükség az államtudományi ismeretek önálló oktatásának és így a végzettség „újraélesztésére”, mert a jogászképzésben fokozatosan háttérbe szorult az államtudomány. 2006-ban ki is került az erre való utalás a végzettség nevéből. Ugyanakkor az államnak szüksége van olyan szakemberekre, akik az államról, annak működéséről, jellemzőiről rendelkeznek átfogó és részletekbe menő, de nemcsak a jogrendszerre vonatkozó tudással. A közel kétéves előkészítő, szakalapító és képzéstervező munka befejeződött, egy modern és átfogó ismeretanyag állt elő, amely épít a magyar hagyományokra is. A szak előkészítésében nagy szerepe van Prof. Dr. Kiss György akadémikus úrnak. Az akkreditációs folyamat júliusban elkezdődött, a szakot 2017 szeptemberében szeretnénk elindítani, addig azonban még néhány jogalkotási lépés is szükséges. A szak indítása a magyar közjogi hagyomány modern tartalommal való újjáélesztésének egyedülálló lépése, amely a hosszú távú egyetemépítés egyik mérföldköve lehet a jövőben.

Sokan nem így gondolják. Kevesen értik ennek a fontosságát, ahogyan már megszokhattuk az NKE életében, itt is komoly támadások érték az intézményt.

P. A. Az NKE-t 2011 óta folyamatosan támadják, sikereinket kisebbíteni kívánják, teljesítményünket jelentéktelen színben szeretnék feltüntetni. Ezen már annyira nem lepődöm meg, de a hallgatóink miatt fontos, hogy higgadt kommunikációval védjük meg magunkat a hazugságokkal szemben. A nálunk tanulók a haza szolgálatát választják hivatásuknak, fontos, hogy a magyar társadalom kellő tisztelettel bánjon velük, nekünk pedig az a dolgunk, hogy megvédjük a méltóságukat.

Az államtudományi képzés a jogászoknál, jogi karoknál okozott némi fennforgást, holott a képzés elindítása semmilyen szempontból nem veszélyezteti a jogászképzést, csak újjáéleszt egy olyan területet, amely kiszorult a jogászképzés rendszeréből az elmúlt évtizedekben. Mindez nem jelenti azt, hogy a jövőben csak az NKE foglalkozhat államtudománnyal, ahogyan ezt néhányan a mai napig állítják. Az orvostudományi egyetemeken is oktatnak közgazdaságtant, a műszaki egyetemen is foglalkoznak jogi, sőt politikatudományi kérdésekkel. A jogászképzés kiemelten erős felsőoktatási hagyományokkal rendelkezik hazánkban, és mi partnerként tekintünk rájuk: a jogi karokkal való együttműködés elengedhetetlen a közszolgálati továbbképzések és a KÖFOP-projektekben vállalt fejlesztések végrehajtásához.

Kezdettől fogva Ön vezeti az NKE-t. Visszanézve az elmúlt öt évre, lenyűgöző látni, hogy minden, ami 2011-ben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban még csak tervként fogalmazódott meg az NKE-vel kapcsolatban, az egy rendkívül tudatos munkának köszönthetően lépésről lépésre meg is valósult. Hazánkban azért ez kevéssé jellemző. Mi kellett ehhez a tudatos építkezéshez?

P. A. Részben sok tényező szerencsés együtthatása és egy rendkívül határozott kormányzati döntés, amely ráadásul nagyon nehéz időszakban született meg. Válságos állapotban volt az államháztartás, amikor a kormány úgy döntött, hogy a magyar állam újjászervezése részeként egyetemet alapít, s e döntése mellett azóta is kitart. Szerencsénk volt abban is, hogy azok, akik az egyetem köré szerveződtek, egyformán motivált, cselekvő emberek voltak. Az alapító miniszterek mellett ilyen például Fürjes Balázs kormánybiztos úr, aki nagyon stabil alapokat tett le a fejlesztésekkel kapcsolatban. Ugyanilyen fontos Gál András Levente szerepe is, aki a szabályozás és pénzügyi támogatás szempontjából segített sokat. Konkrét egyetemfejlesztési elképzelése és víziója volt az NKE-ről, a közigazgatásról.  Kis Norbert professzor úrnak is elévülhetetlen érdemei vannak abban, ahol most tartunk, aki akkor miniszteri biztosként, ma rektorhelyettesként szolgálja az NKE ügyét. A szellemi építkezésben pedig a mi munkánk is benne van, vezetőtársaimé, minden egyetemi polgáré. Az NKE sikere mindannyiunk sikere, s ebben még a rosszakarók is benne vannak, mert ők csak még jobb munkára sarkallnak minket.

A fizikai építkezésnek egy nagyon fontos üteme zárul le hamarosan. Milyen egyetemi campusként látja a Ludovikát a jövőben? 

P. A. Az idei tanév valóban döntő jelentőségű lesz ebben a folyamatban. A legfontosabb nagy épületek részben vagy teljesen elkészülnek, így jövőre az Államtudományi és Közigazgatási, valamint a Rendészettudományi Karok ideköltözhetnek a távoli telephelyeikről. A valódi egységes elhelyezés akkor valósulhat meg, ha a Természettudományi Múzeum is új, méltó otthont kap, és elhagyhatja a Ludovika területét. Az így felszabaduló ingatlanrész lehetővé teszi, hogy a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar és a Katasztrófavédelmi Intézet is helyet kaphasson majd a campuson. A beruházás ezen ütemének lebonyolítása az egyik legfontosabb feladatom lesz a következő rektori ciklusban. De addig is van bőven tennivaló, hiszen már javában épül az RTK speciális képzési központja, kollégiuma és a lőtér, az új, nagy oktatási épület és a sportközpont.

Meggyőződésem, hogy csak akkor beszélhetünk valódi integrációról, ha egy helyen működnek majd az egyetem karai. Akkor tudnak egymásra hatni kultúrák, értékek, tudósok, tanszékek, oktatók, ha mindenki egy helyre költözik. A karokon a mindennapi élmény most az, hogy vagyunk „mi” a karon és vannak a „többiek” valahol a városban. Ha mindenki ideköltözik, akkor a „mi” élménye alatt a dolgok természete folytán már az „egészet” érthetjük. Az új oktatási épületben egy helyen tanulnak majd a civil hallgatók a tisztjelöltekkel, tisztekkel. Az egyetem egységes közszolgálati attitűdjének a fejlesztéséhez ez a fajta együttlét elengedhetetlen, csak így lehet erős, közös identitásunk. Ha pedig erős az identitásunk, erősek az értékeink és biztosak vagyunk magunkban, sokkal könnyebben válunk nyitottá mások felé.

Ha már identitásépítésről beszélünk, ebben nagy segítségünkre vannak az olyan kiemelkedő személyiségekről való megemlékezések, mint Széchenyi István, aki 225 éve született, s akinek tiszteletére az NKE számos programot szervez.

P. A. Széchenyi István rendkívül komplex egyéniség volt egy olyan életúttal, amely hosszú időre muníciót biztosít számunkra. Képzett, bátor és kitüntetett katona, kiemelkedő államférfi volt. Hitt Magyarország felemelésében, amelyhez volt egy víziója is. Egy jobb, erősebb, szebb országot akart, boldogabb emberekkel. Nem ötletszerű javaslatai voltak, hanem rendszerben látta az egészet, és megadatott neki, hogy elképzeléseinek egy részét meg tudta valósítani.

Az NKE-nek azonban az egész Széchényi-család fontos. Széchényi Ferenc a Ludovika egyik adományozója. Magánvagyonából elképesztő mennyiségű pénzt áldozott a magyar nyelvű tisztképzés megalapítására akkor, amikor az egységes császári haderőben német volt a vezényleti nyelv, és amikor még semmi nem látszódott abból, hogy lesz-e egyáltalán nemzeti hadsereg. De hittek abban, hogy majd itt egyszer magyar nyelvű tisztképzés lesz, mert aki magyarul tanul harcolni, az magyarul is gondolkodik, és aki magyarul gondolkodik, az a magyar alkotmányért harcol. Nem véletlenül döntöttünk úgy, hogy a Ludovika legimpozánsabb terme Széchenyi nevét viselje a jövőben, a családnév kétféle írásmódjához igazodva: az egyik bejáratnál a Széchényi Ferenc által használt é, a másiknál a Széchenyi István által használt e betűs írásmóddal látható a Széchenyi Díszterem felirat. Emellett két portrét helyeztünk el a történelmi falakon apáról és fiáról. Egy olyan intézménynek, mint mi, ahol katonai, államtudományi, nemzetközi és rendészeti képzés folyik, kötelessége emlékezni az ilyen kivételes, nagy formátumú személyiségekre. Fontos, hogy a hallgatók megértsék, miben rejlik az ő nagyságuk. Ezt segíti a Ludovika Szabadegyetem idei programsorozata is, amely Széchenyi István munkásságáról szól, s amelyet szabadon választható tantárgyként vehetnek fel hallgatóink.


Szöveg: Horvátth Orsolya

Fotó: Bach Máté

Cimkék: interjú, rektor, 2016