Jelenleg 4 bejegyzés található kiállítás cimkével

A változásnak önmagunkból kell kiindulnia

    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
  • Előző
  • Következő

A 2016-os Országos Fenntarthatósági Szakmai Nap előestéjén „Tükörben a világ” címmel nyílt kiállítás az Orczy úti Kollégiumban, amely Földünk és az emberiség kapcsolatát elemzi. Az esemény címét az a Gogoltól ismert idézet adta, amely azt mondja, „ne a tükröt átkozd, ha a képed ferde!” A megnyitón Vida Gábor, Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja tartott előadást.

Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a fejlődés gondolatával kapcsolatban hajlamosak vagyunk hibába esni, mégpedig azáltal, hogy mindennek csak a jó oldalát vizsgáljuk. Az emberiség létszámnövekedéséről, az anyagi jólét emelkedéséről, a tudomány és a technológia robbanásszerű változásairól beszélünk, holott ezeknek megannyi káros következménye van. A Föld könnyen elérhető ásványkincseit már kitermeltük, az édesvíz készleteket túlfogyasztottuk, a termőtalajt erodáltuk és degradáltuk, miközben veszélyes, ugyanakkor elviselhetetlen klímaváltozás felé haladunk, egyre gyorsuló tempóban. Mindezt jól mutatja az a tény is, hogy a valaha mért tizenhat legmelegebb év közül tizenötöt 2000 után tapasztalhattunk meg. A legnagyobb baj azonban az, hogy az ökológiai rendszer véges, s a gazdasági és a társadalmi rendszer csak ennek rovására képes növekedni. A WWF 2014-es Élő Bolygó Jelentése már arról számol be, hogy csupán 1970 óta az ismert állatok fele elpusztult, amely nagymértékben köszönhető az intenzív szén-dioxid szint emelkedésnek.

A szén-dioxid mennyiségi csökkentésének jelenleg két útja ismert. Az egyik a megújuló energiaforrásokra való áttérés, ám ez sajnos nem valósítható meg olyan gyorsasággal, hogy a katasztrófa elkerülhető lenne. A másik az úgynevezett „technofix megoldás”, ami a szén-dioxid átalakítását és a geológiai rétegekbe történő visszavezetését jelenti (Carbon Capture and Storage). A párizsi klímacsúcs értelmében több mint 40 gigatonna szén-dioxid eltüntetésére lenne szükség ahhoz, hogy 2050 után beindulhasson a negatív emisszió. A tűzoltás mellett azonban valódi attitűdváltásra lenne szükség. Amíg az Egyesült Nemzetek Szervezete által közreadott 2030-ig érvényes fenntartható fejlődési programterv tartalmazza a gazdasági növekedés követelményét, addig a tényleges átalakulás csak vágyálom lehet, mivel az anyagi gyarapodás ellehetetleníti a többi terv megvalósítását. Ahelyett, hogy a környezetünkön akarnánk változtatni, mi magunknak kell megváltoznunk: meg kell tanulnunk harmóniában élni embertársainkkal, a természettel és Istennel – figyelmeztetett az előadó.

A „Tükörben a világ" című kiállítás az ÖKO-Pack Nonprofit Kft. jóvoltából jött létre, és a  június 10-ig tekinthető meg az Orczy úti Kollégiumban.


Szöveg: Pétery Dorottya
Fotó: Szlágyi Dénes


Háborús vizekre hajózván

    • A Császári és Királyi Haditengerészet az első világháborúban, 1914-1918
    • A Császári és Királyi Haditengerészet az első világháborúban, 1914-1918
    • A Császári és Királyi Haditengerészet az első világháborúban, 1914-1918
    • A Császári és Királyi Haditengerészet az első világháborúban, 1914-1918
    • A Császári és Királyi Haditengerészet az első világháborúban, 1914-1918 2
    • A Császári és Királyi Haditengerészet az első világháborúban, 1914-1918
    • A Császári és Királyi Haditengerészet az első világháborúban, 1914-1918
    • A Császári és Királyi Haditengerészet az első világháborúban, 1914-1918
    • A Császári és Királyi Haditengerészet az első világháborúban, 1914-1918
    • A Császári és Királyi Haditengerészet az első világháborúban, 1914-1918
    • A Császári és Királyi Haditengerészet az első világháborúban, 1914-1918
  • Előző
  • Következő

A Ludovika kiállítótérben először mutatták be a nagyközönség számára azt a vándorkiállítást, amely gondosan összegyűjtött, hadtörténeti tudósításokat tartalmazó tablók árnyékában 1:100-as méretarányban vonultatja fel az Osztrák-Magyar Monarchia összes hajójának makettjét. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Hajózástörténeti, Modellező és Hagyományőrző Egyesület két éve, a világháború százéves évfordulóján fogott neki az anyag összeállításának, ami mára gazdag, a laikusok számára is lenyűgöző összeállítássá érett.

Dr. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézetének tanszékvezető egyetemi docense megnyitó beszédében elmondta, hogy a tény, miszerint a monarchia tengeri haderővel is rendelkezett, amely ráadásul a világ nyolcadik legerősebb flottáját alkotta, kevéssé ismert. Ugyan a nagyobb hajókat csak négy alkalommal vetették be a világégés során, a kisebb, cirkáló egységek és a tengeralattjárók mindvégig aktívak voltak, köszönhetően a földrajzi adottságoknak. A dalmát tengerpart homokos talaja kiváló terepet adott az „üss és rejtőzz” típusú hadviselésnek, a szigetvilág pedig szintén jó volt a rejtőzködés szempontjából. A flotta utolsó műveleteire az első világháborúban került sor, amelynek végén a Habsburg Monarchiával együtt az 1786-ban alapított nagy múltú alakulat is megszűnt.

A most megnyitott kiállítás azért is egyedülálló, mert a flotta minden hajójából bemutat egy-egy példányt, mégpedig úgy, hogy azok egymással összemérhetők. Több évtized makett-termése került most az asztalokra – méltatta a készítőt Dr. Balogh Tamás, a TIT Hajózástörténeti, Modellező és Hagyományőrző Egyesület elnöke. Dr. Hüvös Ferenc, a Nemzetközi Hajómodellező és Hajómodell-sport Szövetség világbajnoka, a bemutatott hajómodellek alkotója elmondta, hogy amellett, hogy modelljei pontos másai a korabeli hajóknak, javarészt vízképesek is. Üregesek, s a beépített motornak köszönhetően úsztathatók, illetve irányíthatók, így rendszeresen szerepelnek nemzetközi versenyeken is.

A megnyitó mellett kiegészítő rendezvényként Dr. Margitay-Becht András, a Magyar Köztársasági Érdemkereszt tulajdonosa mutatta be „Tank a Dunán” című könyvét, amely a Parlament előtti Duna-szakaszon május elsejétől látogatható LAJTA Monitor néven hadba vetett hajó életét mutatja be. A LAJTA nagy érdeme abban rejlik, mondta az író, hogy a magyar ipar remekeként a környező országok történelmében is szerepet játszhatott. Az, hogy most a Parlament előtt horgonyozták le, jelzésértékű: azt mutatja, Magyarország igenis számít a régi-új szomszédi kapcsolatokra.


Szöveg: Pétery Dorottya


Miniszteri vizit a Ludovikán

    • miniszteri latogatas a szablyakiallitason
    • miniszteri latogatas a szablyakiallitason
    • miniszteri latogatas a szablyakiallitason
    • miniszteri latogatas a szablyakiallitason
    • miniszteri latogatas a szablyakiallitason
    • miniszteri latogatas a szablyakiallitason
  • Előző
  • Következő

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is megtekintette a héten záruló szablyakiállítást, az NKE Ludovika Múzeumban. Az agrártárca vezetője szerint a tárlat sok értéket hordoz, hiszen vívókultúránk kialakulása és eredményei a magyarság egyik csúcsteljesítményének tekinthetőek.

Rendhagyó tárlatvezetést tartott Máday Norbert, a kiállítás egyik szervezője az agrárminiszter számára, aki megtekinthette a magyar szablyavívás történetének főbb állomásait és megismerhette a legkiválóbb kardvívók rövid élettörténetét is. Emellett számos tárgyi emléket, így a többi között vívósisakokat, szablyákat és 19. századi könyveket is láthatott a miniszter, aki nagyra értékelte a szervezők munkáját. Fazekas Sándor honlapunk érdeklődésére elmondta: az egykori Ludovika Akadémia épületénél nem is lehetett volna autentikusabb helyszínt választani a kiállítás megrendezéséhez. Az agrárminiszter szerint a szablyának is a hungarikumok között van a helye.

A kiállítást december 13-ig látogathatják az egyetemi polgárok a Ludovika Főépület múzeumában.

A szablyakiállítást feldolgozó, saját gyártású kisfilmet az alábbi linken tekinthetik meg:

https://www.youtube.com/watch?v=wbk0aH7zePY&feature=youtu.be&hd=1


Megelevenedik a magyar szablyavívás története a Ludovika Múzeumban

    • dsc 0309 2
    • dsc 0914 2
    • dsc 0833 2
    • ludovika 1912
    • ludovika 1912 uj
    • ludovika akademia 1914 uj
    • ludovika akademia vivas
    • spoti vivas
  • Előző
  • Következő

A magyar szablyavívás történetének kiemelkedő eseményeit és alakjait mutatja be az a kiállítás, amelyet a Magyar Királyi „Toldi Miklós” Honvéd Sporttanár- és Vívómesterképző Intézet (SPOTI) fennállásának 90. évfordulója alkalmából szerveztek meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Múzeumában. A rendezvényen 80. születésnapján köszöntötték Pézsa Tibor olimpiai és világbajnok sportolót, korunk egyik legnagyobb kardvívó szaktekintélyét.

A vívás mind a mai napig hazánk legeredményesebb olimpiai sportága: vívóink összesen 35 arany, 22 ezüst és 26 bronzérmet szereztek az ötkarikás versenyeken.  Olyan neves sportolók fémjelezték a kardvívást Magyarországon, mint Gerevich Aladár, Kovács Pál és Kárpáti Rudolf. Ők abban a korban váltak bajnokokká, amikor a magyar kardvívás legfontosabb műhelye a Magyar Királyi „Toldi Miklós” Honvéd Sporttanár- és Vívómesterképző Intézet volt, amely ezer szállal kötődött a Ludovika Akadémiához.

A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia jogutódjaként nemcsak megtiszteltetés, hanem erkölcsi és szellemi kötelességünk is helyt adni ennek a kiállításnak – mondta köszöntő beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint a kardvívás a nemes küzdelemre, a fegyelmezett életre, az ellenfél tiszteletére is neveli a sportolót. „A kardvívás nemcsak sport, hanem nemzeti hagyományhordozó is. A kard pedig a szabadság, az önállósság, a nemzeti szuverenitás jelképe” - fogalmazott Patyi András. A rektor elmondta, hogy minden magyar kardvívó mozdulatban a nemzeti szabadság és az annak alapját képező független, szabad egyéniségek alkotó része lakozik.

Az erős lélek és a példás jellem ad olyan „fegyvert” a kezünkbe, amellyel le tudjuk küzdeni a nehézségeket - fogalmazott köszöntőjében Simicskó István. A honvédelmi miniszter szerint a szablya nemzeti kincs, sajátos hungarikum, amely végigkísérte a magyarság történetét. A kard pedig akkor lesz igazán hatékony fegyver, ha benne van a lélek ereje, a szív és a lélek műveltsége is. A miniszter úgy véli, hogy a kardvívás kifejezetten megtanítja az embert a helyes, tisztességes küzdelemre és a fontos célok elérésére.

„A kard egész nemzeti történetünk szerves része, elődeink legfőbb fegyvere volt” - mondta el köszöntőjében Szakáli István Loránd. A Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett, hogy a kardvívás oktatása a Ludovika Akadémián mindig is kiemelkedő jelentőséggel bírt. Az államtitkár szólt a világban egyedülálló, úgynevezett Borsody- rendszerről, amely egy tipikusan magyar módszer a vívómozdulatok katonai logikával történő összefűzésére. „Mindannyiunk számára fontos feladat kultúránk megőrzése, hagyományaink bemutatása, értékeink védelmezése” – fogalmazott Szakáli István Loránd.

A rendezvényen 80. születésnapja alkalmából köszöntötték Pézsa Tibor olimpiai és világbajnok kardvívót. Korunk legnagyobb kardvívó szaktekintélye az 1964-es tokiói olimpián szerzett aranyérmet, majd 1970-ben világbajnoki elsőséget. 2005-től a BSE keretein belül vezeti az utánpótlással foglalkozó Pézsa Tibor Vívóakadémiát és 2014 óta a női kardválogatott szakági vezetője.

„Nagy örömmel tapasztalom, hogy visszatér az alma materbe a szellemiség” - fogalmazott beszédében Pézsa Tibor, aki szerint nem szabad hagyni, hogy a hagyományaink ne jussanak el a fiatalokhoz.

A kiállítás anyagát Békési István és Máday Norbert magángyűjteménye adja, amelyben a magyar szablyavívás történetének jeles alakjai relikviái is megtalálhatóak. „Ez a kiállítás egy becsületbeli ügy”- fogalmazott beszédében Máday Norbert, aki megemlékezett mindazon katona vívómesterekről, akiket a második világháború után kitelepítettek, kényszermunkára ítéltek vagy megöltek. Máday Norbert megemlítette azt is, hogy szeretné, ha visszakerülne a szablyavívás oktatása a Ludovikára.

A kiállítást megnyitó beszédében Kun Szabó István helyettes államtitkár reményét fejezte ki, hogy az NKE hallgatói továbbviszik majd a szablyavívás hagyományait, amivel a jövő számára is elérhetővé teszik majd ezt a nemes sportot.

A rendezvényen magyar és lengyel szablyavívó fiatalok tartottak bemutatót. A kiállítás december 13-ig látogatható a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Múzeumában.


Szöveg: Szöőr Ádám

Cimkék: kiállítás, 2015