Jelenleg 9 bejegyzés található Ludovika cimkével

A reformáció napját ünnepelték a Ludovika Kápolnájában

    • reformacio

„A reformáció, a megújulás ott kell, hogy legyen a mindennapjainkban” – hangsúlyozta dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök a reformáció napja alkalmából tartott istentiszteletet követő fogadáson, Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán.

A HM Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat által rendezett ünnepségen a Honvéd Vezérkar főnök kiemelte: megújulás nélkül nem tudunk előbbre lépni. „A hit kell, hogy vezéreljen minket, mert ezt a hivatást, amit mi is gyakorlunk ebben az egyenruhában, csak hittel lehet végezni. Az egyenruha arra kötelez bennünket, hogy hittel és elszántsággal szolgáljuk hazánkat, a nemzetet” – fogalmazott dr. Benkő Tibor vezérezredes.
„A reformáció az egyetlen olyan ünnepünk, ami nem a krisztusi történetről szól, hanem egyháztörténeti eseményre emlékeztet bennünket” - mondta a fogadást megelőző istentiszteleten, a Ludovika Kápolnában Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök. Hozzátette: a reformáció jelentése visszaigazítás az eredeti formához, vagyis megtalálni újra az igazi éltető forrást. A rendezvényen mások mellett jelen volt Szegő László dandártábornok, a Köztársasági Elnöki Hivatal Honvédelmi Főosztály vezetője; Kun Szabó István vezérőrnagy, miniszteri biztos; Huszár János vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka és Kriston István főtörzszászlós, a Magyar Honvédség vezénylőzászlósa. Az ünnepségen közreműködött a Légierő Zenekar – Veszprém (Katona János alezredes, karnagy vezetésével), valamint a szabadszállási énekkar. A reformáció napja október 31-e. Luther Márton német reformátor 499 évvel ezelőtt, 1517. október 31-én függesztette ki a wittenbergi vártemplom ajtajára a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét.

Szöveg és fotó: honvedelem.hu

Cimkék: Ludovika, 2016

A Széchényiek nevét kapta a Ludovika díszterme

    •  dsc1507
    •  dsc0753 2
    •  dsc0761 2
    •  dsc0775 2
    •  dsc0804 2
    •  dsc0821 2
    •  dsc0838 2
    •  dsc0846 2
    •  dsc0868 2
  • Előző
  • Következő

Gróf Széchenyi István születésének napján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem teremavató kulturális esttel emlékezett meg a „legnagyobb magyarról” és a Széchényi-családról a Ludovika főépületében. A díszterem a Széchényi család nevét viseli gróf Széchenyi István és édesapja, gróf Széchényi Ferenc, a Ludovika Akadémia egyik bőkezű adományozója után.

A 2016-os évet a Széchenyi Emlékbizottság Széchenyi-emlékévvé nevezte ki, megemlékezve az gróf születésének 225 évfordulójáról. Ehhez az emlékévhez csatlakozott az NKE is, ahol a szemeszter során több rendezvénnyel emlékezNEK meg a munkásságáról. Miért döntött úgy egyetemünk, hogy csatlakozik a Széchenyi életművéről megemlékező eseménysorozathoz? – tette fel a kérdést Prof. Dr. Patyi András. A rektor egy kérdéssel válaszolt a kérdésére: miért ne csatlakozzon az NKE a gróf születésének 225. évfordulójáról megemlékező eseménysorozathoz, hiszen a Széchényi-család hatalmas szerepet vállalt a magyarság fejlődésében, tudományos és kulturális szempontból is maradandót alkotott, hozzájárult a Ludovika Akadémia felépüléséhez és az önálló magyar honvédtisztképzés létrejöttéhez. Ezért is vette fel a Ludovika díszterme a Széchenyi nevet, az apa és fia életműve iránti tiszteletből kétféle írásmóddal: míg a díszterem egyik bejárata gróf Széchenyi István által használt formát, addig a másikon a család által használt Széchényi verziót lehet olvasni. A rektor beszédében Széchenyi Istvánt mint embert igyekezett bemutatni. Előadásában felidézte életútját, naplóbejegyzéseit, feljegyzett személyes kétségeit, Cseh Tamástól és Arany Jánostól is idézve, hogy miért is ő a legnagyobb magyar.

Széchenyi látta, hogy Magyarország léte a tét, amit meg kell mentenie, modernizálni kell az országot – emlékezett meg Széchenyi páratlanul gazdag életművéről Prof. Dr. Horváth Attila. Az NKE intézetvezető egyetemi docense, az Országos Széchenyi Kör és Széchenyi Társaság tagja, úgy véli: az, hogy a magyarság nem veszett el az európai népek tengerének háborúi során, mindenképp Széchenyi nevéhez köthető. Széchenyi komolyan vette apja tanácsait. „Minél magasabb a rang, a tehetség, a gazdagság, annál nagyobb a kötelesség” intelem bemutatja a család küldetéstudatának gyökerét. Horváth Attila kifejtette, hogy Széchenyi életútja során korának egyik meghatározó alakjává vált, akár katonai pályafutására, akár vándortudós életére, akár politikai karrierjére tekintünk. „Tudatosan képezte magát, célja mindig a haza szolgálata volt. A nemzet első közszolgájaként, legnagyobb magyarként szervezte meg az ország modernizációját és önállóságra való törekvését” – összegezte Széchenyi életét.

Ez az egyetem életében egy újabb magasztos pillanat – kezdte pohárköszöntőjét Prof. Dr. Padányi József dandártábornok a Széchenyi Díszteremben, ahol gróf Széchenyi Istvánról 1836-ban Friedrich von Amerling által készített és Johann Ender 1823-as gróf Széchényi Ferencről készült festményeinek reprodukciója került elhelyezésre a Magyar Nemzeti Múzeum jóvoltából.  Az NKE tudományos rektorhelyettese elmondta, hogy gróf Széchényi Ferenc több szempontból is beírta magát a történelembe. Kora közigazgatásának meghatározó alakja volt, főispáni posztokat, majd királyi biztosi pozíciót is betöltött, könyvtárakat és múzeumokat alapított. Míg az apát közigazgatási szakemberként és a művészetek mecénásaként mutatta be Padányi József, addig Széchenyi Istvánról mint katonáról emlékezett meg. „Stratégiáit, döntéseit, fennmaradt huszárcsínyeit mindig átgondoltan és bátran tervezte meg. A sors fintora, hogy egy ilyen első osztályú katona a kapitányi rangfokozatnál nem vitte többre, de így is egy ragyogó életpálya jutott neki”– zárta gondolatait a rektorhelyettes.

Az estély során Duna Művészegyüttes táncosai és a Tarsoly Zenekar idézte fel a gróf korának zenés-táncos hagyatékát a Ludovika Kápolnájában.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: Ludovika, Széchenyi, 2016

Híd, ami összeköt

    • dsc 9335 2 2
    • dsc 9338 2 2
    • dsc 9348 2 2
    • dsc 9353 2 2
    • dsc 9356 2 2
  • Előző
  • Következő
Helyére került a Diószeghy Sámuel utca feletti gyaloghíd fémszerkezete, amely a Rendészettudományi Kar speciális oktatási épületét és kollégiumát köti majd össze a Ludovika Campus területén található lőtérrel. Ennek köszönhetően  az egyenruhás hallgatók könnyedén megközelíthetik az Orczy-parkban található összes egyetemi épületet.
 
Az NKE rendészeti képzései miatt a campus fontos eleme a speciális oktatási és gyakorlóblokk, amely mintegy húszezer négyzetméteres komplexum lesz a Diószeghy utcában. Az épületben - az oktatótermek mellett - zárt kriminilisztikai laborok és egy szituációs lőtér is kialakításra kerül. 2016 tavaszán bontási munkálatokkal kezdődött meg az egykori BRFK épület teljes megújítása. A napokban ugyanakkor egyik fontos mérföldkövénél jár a kivitelezés: augusztus 17-én az utca fölött rögzítésre került a gyaloghíd huszonhárom tonnás vasszerkezete. A Ludovika Campus beruházás ezen eleme, a központi oktatási épülettel és a sportlétesítményekkel egy időben, 2017 őszére kerülhet az egyetemi polgárok birtokába.
 
Szöveg: Szilágyi Dénes

Ez lesz Budapest legszebb egyetemi campusa

    • latvany
    • campus ter 11
    • elso skiccek
    • finta 2
    • finta
    • nke oktatasi 01
    • nke oktatasi 02
    • nke oktatasi 03
    • nke oktatasi 04
    • nke oktatasi 07
    • nke oktatasi 08
    • nke oktatasi 10
    • nke oktatasi 11
    • oktatasi 1
    • oktatasi 2
    • oktatasi 3
    • oktatasi 4
    • oktatasi
  • Előző
  • Következő

Gőzerővel halad a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusának fejlesztése. A tavaly ősszel átadott Orczy Úti Kollégium mellett a most épülő oktatási épület terveit is a Finta és Társai Építész Stúdió készítette. A cég alapítójával, a Kossuth-díjas Finta Józseffel és a szintén alapító, Ybl-díjas Szabó J. Tamással beszélgettünk.


Mindketten elég sok jelentős épület tervezésében vettek részt az elmúlt években, évtizedekben. Mi késztette Önöket arra, hogy egy egyetemi campus létrehozásában is szerepet vállaljanak?

Finta József: Amikor először volt szó arról, hogy részt vehetünk a projektben, a feleségemmel elsétáltunk az Orczy-kertbe. Első alkalommal jártunk ott, és egyből lenyűgözőnek, nagyon jó hangulatúnak találtuk a környezetet, a tóval és a fákkal együtt. Nagyon lelkesen láttunk hozzá a munkához, mivel azt vallom, hogy egy egyetemi campus létrehozásában részt venni egy nagyon jó dolog. Előtte csak egy alkalommal volt részem benne, amikor a Műegyetem informatikai épületét terveztük. A Ludovika Campus esetében mind a kollégium, mind az oktatási épület tervezésekor azt tartottam az egyik fontos kiindulópontnak, hogy az épületeknek megfelelő kapcsolata legyen a város és az Orczy-kert irányába is. Úgy gondolom, hogy ha megvalósul a teljes projekt, ez lesz Budapest legszebb egyetemi campusa.

Szabó J. Tamás: Egy nemrég megjelent újságcikkben azt kérték számon tőlünk, hogy a kollégium épülete miért nem illeszkedik jobban a Ludovika Pollack Mihály tervezte főépületéhez. Ennek az az egyszerű oka, hogy a két épület között ott van a park, és nekünk a tervezéskor elsősorban arra kellett figyelnünk. Az oktatási épület annyiban más, hogy az már közelebb van a Ludovikához, és fel is veszi annak geometriáját.

Az egykori Ludovika Akadémia klasszicista stílusban épült. Reálisan elvárható-e, hogy ezek a stílusjegyek egy 21. századi épületen is megjelenjenek?

Finta József: A mai világban a média egy része azt sugallja, hogy minden, ami régi, az szép, és minden, ami új, az rossz, csúnya. Kétségtelen, hogy a jelenkor építészete nem tud olyan hatásos, egyértelmű üzeneteket megfogalmazni, mint amilyeneket a régebbi épületek tükröznek. De azért a maiaknak is vannak üzeneteik, legfeljebb az emberek nehezebben fedezik fel azokat. Mondhatnám azt is, hogy jó lenne a klasszicizmus idején élni, de most teljesen más világ van, és ezeknek a kihívásoknak kell elsősorban megfelelni.

Szabó J. Tamás: Sok rosszat lehet mondani például a hatvanas évek építészetéről, de az látható minden egyes akkori épületen, hogy tervezőik hittek az értékteremtésben. Sajnos manapság az építészek többségére ez nem annyira jellemző.

Finta József: A nagy építészeti stílusok nem azokban az átmeneti korokban születnek, mint amilyenben most is vagyunk. Ettől függetlenül most is törekedni kell az újra, a jóra. Mi például a Ludovika Campus épületeinek tervezésekor is abból indultunk ki, hogy milyen funkciók, viselkedések, mozgások fognak azokban megvalósulni, és ehhez igazítottuk a tartalmat. Fő szempont volt, hogy a hallgatók ne csak a tanulás, hanem egyúttal a mindennapi életük fontos tereiként tekintsenek az épületekre. Ez a szemlélet különösen igaz volt a kollégium tervezésére.

A tervezéskor mennyire tudták szabadjára engedni a fantáziájukat, és ebben mennyire támogatta Önöket az egyetem?

Szabó J. Tamás: Az egyetemtől mint megrendelőtől egy négyzetméterekre lebontott pontosságú programot és üzleti tervet kaptunk, amely elvileg jelentősen behatárolta a lehetőségeket, hiszen egy adott összegből kellett mindent megvalósítani. Ezeken a kereteken belül azonban lehetett úgy „játszani” a négyzetméterekkel, hogy a lehető legtöbb közösségi teret tudjuk becsempészni a tervbe. Ebben pedig szerencsére tökéletes partner volt az intézmény.

Finta József: Én is úgy érzékeltem, hogy az NKE vezetése teljes mértékben támogatta a koncepciónkat, és kiállt mellette akkor is, amikor próbálták „megnyirbálni” azt. Sajnos ugyanis a közbeszerzéseken legtöbbször az „olcsóság” számít, és kevésbé a minőségi tartalom. Az egyetem szerencsére fontosnak tartotta, hogy ne csak a lehető legolcsóbbak, hanem használhatóak is legyenek az épületeik. Ez a fajta szemlélet ritka manapság.

Említették többször is, hogy szerettek volna minél több közösségi teret megjeleníteni a tervekben. Ezekre miért van szükség?

Finta József: Az egyetem nemcsak a tanulás színhelye, hanem egyfajta otthon is a hallgatók számára. Kellenek tehát olyan terek, ahol társasági életet élhetnek a fiatalok. Ez a kollégium esetében magától értetődik, de az oktatási épületben is meg kellett találnunk ennek a lehetőségét. Ezért épülnek meg azok a pihenőterek, amelyek funkcióik ellátása mellett nagyon szép kilátást nyújtanak majd az Orczy-kertre és az Üllői útra is.

Szabó J. Tamás: Az oktatási épület egy ízig-vérig modern hely lesz, amelynek tervezésénél nem az volt a célunk, hogy mindenféle építészeti bravúrokkal kápráztassuk el az egyetemi polgárokat, hanem a használhatóságot helyeztük a középpontba a közösségi terek esetében is. A Campus térnél pedig sokáig gondolkoztunk azon, hogy az az Orczy-kert kitüremkedése legyen-e, vagy inkább a városi jelleget öltse magára. Végül az utóbbi mellett döntöttünk.

Ha már itt tartunk, ezek az új épületek mennyire illeszkednek a városképbe?

Finta József: Ezt a különböző építési szabályozások alapvetően meghatározzák. Ilyen például, hogy hány százalékát lehet beépíteni a teleknek, vagy milyen lehet az adott területen az épületsűrűség. Ezután jön az igazi játék, amikor az építész felteszi a kérdést: „mi lenne, ha….?” Ez a gyermeki kíváncsiság elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki jó építész legyen.

A beszélgetésünk elején említették azt, hogy fontos az épületek üzenete. A Ludovika Campus épületei esetében milyen üzenetekről beszélhetünk?

Finta József: Mindkét épület térbeli üzenete az, hogy a tereiben jól lehet mozogni, élni, továbbá mindkettő szoros kapcsolatot tart az Orczy-kerttel. Emellett elengedhetetlen az is, hogy funkciójukból adódóan legyen egyfajta méltóságuk is az épületeknek, amelyeknek egyértelmű, jól értelmezhető közlekedési struktúrával kell rendelkezniük. Tehát fontos, hogy a lehető legkönnyebben eljussak oda a város valamelyik pontjáról, ne kelljen azon gondolkoznom, hogyan is tudom megközelíteni. Ez a belső közlekedésre is igaz, azaz a campus jelenlegi és majdani épületeinek egymáshoz viszonyított megközelíthetőségére.

Szabó J. Tamás: A Ludovika Campus esetében van egy külső, úgynevezett publikus gyűrű, és van egy belső, általában az egyetemi polgárok által használt gyűrű, amely felfűzi az egyetemi funkciókat. Ennek érdekében például a kollégiumnál a másodlagos bejáratot nem a város, hanem a park felé nyitottuk meg.

A campus építését tiltakozók zaja is kíséri, akik nem igazán nézik jó szemmel a munkálatokat, különösen a fakivágásokat. Igazuk lehet?

Finta József: Amikor az első skicceket megcsináltuk, már akkor is egészben kellett gondolkodnunk. Én azt látom, hogy akik most tiltakoznak, nem érzik azt igazán, mennyivel több lesz ennek a területnek az értéke a beruházással. Mindig azt kell ugyanis nézni, hogy mi az a többletérték, amely a végén keletezik. Én például a József nádor téri fák kivágásával egyáltalán nem értettem egyet, hiszen ott egy mélygarázs építése miatt került erre sor, s ez szerintem nem tekinthető olyan többletnek, amely miatt érdemes volt a fákat kivágni. Itt viszont egy nagyon komplett egyetem születik, amiért megéri ezt az áldozatot meghozni. Budapest legszebb campusa épül a Ludovikán.

Egy építész életében vannak-e olyan tervek, amelyeket még mindenképpen szeretne megvalósítani, és mi az a felkérés, amelyre feltétlenül nemet mondana?

Finta József: Eddig három templomot terveztem, és ezt a sort szívesen folytatnám, de ebben valószínűleg már nem lesz részem. De családi házat is szívesen terveznék, csak sajnos nem volt rá lehetőségem, mert mindig jöttek a nagyobb lélegzetvételű munkák. Most benne vagyunk egy igazán jelentős projektben, a kongresszusi központ megvalósításában a MÜPA melletti parkoló területén. Sajnos már öt éve húzódnak a tárgyalások, és még nem tartunk az engedélyezési terv elkészítésénél sem. Pedig még pénz is van rá, de a bürokratikus folyamatok lassítják a megvalósítást. Börtönt viszont biztosan nem építenék, hiszen annak szellemisége nagyon messze áll tőlem, és nem is igazán mozgatja meg a fantáziámat, ahogy például egy gépjárműgyártó csarnok megvalósítása sem.

Szabó J. Tamás: Én még nem gondolkozom konkrét álmokban, úgy vagyok vele, hogy mindenben meg lehet találni a szépséget és a kihívást. Az biztos, hogy a már említett kongresszusi központ megtervezése életem egyik legjelentősebb munkája lenne.


Szöveg: Szöőr Ádám,
Fotó: Finta és Társai Építész Stúdió


Folytatódhat a Ludovika Campus fejlesztése

    • orczy uti kollegium

Megjelent a Nemzeti Közszolgálat Egyetem (NKE) egységes elhelyezését szolgáló, a Ludovika Campus állami beruházás második ütemének előkészítésével kapcsolatos intézkedésekről szóló kormányhatározat.

A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent határozat szerint gondoskodni kell a hadtudományi és honvédtisztképző speciális bentlakásos képzési központ, valamint a katasztrófavédelmi speciális képzési központ megvalósításáról.

A hadtudományi és honvédtisztképző speciális bentlakásos képzési központhoz egy 700 személyes kollégium, 66 speciális terem és 52 tanterem tartozik majd, 454 ember - köztük oktatók, kutatók - irodai elhelyezését kell megoldani, lesz egy 500 ezer kötetes könyvtár, továbbá speciális és egyéb termek (minősített, katonai, egészségügyi, nemzetbiztonsági), valamint egy alakulótér is. A katasztrófavédelmi speciális képzési központhoz egy 220 személyes kollégium, gyakorló őrs és speciális tantermek készülnek, 60 ember irodai elhelyezését kell megoldani, továbbá speciális és egyéb termeket alakítanak ki.

 A kormányhatározat rögzíti azt is, hogy a megvalósítást szolgáló beruházás részletes programjáról, ütemezéséről és forrásigényéről az egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztosnak szeptember végéig kell benyújtania az előterjesztést a kormánynak.

A beruházás második üteme programelemeinek megvalósítása érdekében - az NKE egységes elhelyezéséhez - biztosítani kell a Ludovika Campus területére az egységes tulajdoni jogállást, vagyonkezelést és használatot biztosító feltételeket. Ehhez a nemzeti fejlesztési miniszternek - szintén szeptember végéig - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján gondoskodnia kell arról, hogy a beruházás helyszínéül szolgáló valamennyi érintett ingatlan vonatkozásában az egységes tulajdoni és használói jogviszonyok, valamint az NKE egységes vagyonkezelői jogállása biztosításához szükséges intézkedéseket megtegyék.

A Ludovika Campus megvalósításáról és a Ludovika újjáépítéséről 2012 májusában döntött a kormány. Az NKE új főépületét - vagyis a Pollack Mihály által tervezett egykori Ludovika Akadémia felújított épületét - 2014-ben adták át. Patyi András, az NKE rektora tavaly év végén az MTI-nek adott interjújában kiemelte: akkor lesz még erősebb az NKE, ha az egyetem minden kara a Ludovikára tud költözni.


Főszerepben a Ludovika Campus Főépület

    • Ludovika főépület

Ha nem is filmbe illő fordulat, hogy 2015-ben a Ludovika Campus beruházás főépületi rekonstrukciós projektje elnyerte az Építőipari Nívódíjat, azért mindenképpen fontos.  A kitüntetés kapcsán jutottunk el a mozgóképek világába: végigtekintve az épület múltján, vajon kiket ihletett meg a komplexum?


Mi a közös Gérard Depardieu-ben és Anthony Hopkinsban?  És Gálvölgyi Jánosban? Ismert színészek... és mindannyian megfordultak az egykori Ludovika Akadémia területén. Habár Gálvölgyi csupán az Orczy-park taváig jutott, másik két, ikonikus külföldi kollégája azokon a lépcsőkön és termekben forgatott, amelyeket ma a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói koptatnak.


Kedves tömbtársak!


Pontosan húsz évvel ezelőtt született meg Tímár Péter örök klasszikus hangulatidéző, retró korrajza, a Csinibaba. A történet az 1960-as években játszódik, amikor a KISZ meghirdeti a Ki-mit-tudot. A hazai verseny győztesei kijuthatnak a finnországi Világifjúsági Találkozón megrendezendő döntőre.

Nem is kell sokat várnunk, már a film elején megpillanthatjuk az Orczy-park tavát és a tószínpadot, ami a későbbiekben is meghatározó helyszíne lesz az alkotásnak. Felcsendül a címadó dal, Manci felkapja a szemüvegét, Félix a fülébe fújja a füstöt, elkezdődik a tánc. A Gálvölgyi János által alakított Simon bá' viszont még azelőtt leállítja a tömbtársakat, mielőtt teljesen elragadná őket a nyugati életérzés. Színes fényfüzérek, fehér pergola, büfé és kerti bútorok. A jelenetben szinte rá sem ismerünk a parknál lévő nyolcszögletű kisházra és a gyomos betonplaccra. Sőt még csónakáznak is a tavon!


Ördögűzés a Ludovikán


2010 májusától augusztusáig forgatta hazánkban - az egyébként anyai ágon magyar származású - Mikael Hafström svéd rendező A rítus című ördögűzős thrillerét. A helyszínek közé a Fóti Filmstúdió, a Budai Vár és az Alcsúti Arborétum mellett egyetemünk főépülete is bekerült. A film "természetesen" valódi történeten alapul, a főhős fiatal pap a Vatikánba utazik, hogy elmélyedjen az ördögűzés mesterségében. Bár korábban nem hitt ebben, az Anthony Hopkins által alakított Lucas atyával való találkozása után másképp kezd viszonyulni a dologhoz. Az öreg excorcista és fiatal tanítványa olyan esettel találja szembe magát, ami meghaladni tűnik képességeiket.

Az élesebb szeműeknek itt a hatvanadik percig kell várniuk, hogy felfedezzék a vatikáni kórház és a Ludovika Főépület főlépcsőjének és díszteremének hasonlóságát. A jelenetben a fiatal Michael Kovak atya és Lucas atya felfelé igyekszik a kórház lépcsőin, hogy ismét szembeszálljanak a sátánnal. A lépcsőház szinte mostani állapotában látható a moziban, helyenként megspékelve egy-egy Jézus-szoborral, gyertyával. A díszteremben a filmbéli kórház betegszobáit helyezték el, amik egy folyosóról nyíltak. Emiatt kicsit jobban kell koncentrálnunk, hogy kirajzolódjanak a díszterem jellegzetes oszlopstukkói, és a fal alsó részének faborításai. Természetesen a feszület sem hiányozhatott a falról!


Hazánkban óvta Asterix és Obelix Britanniát


A Laurent Tirard által filmre vitt történet alapját a klasszikus Asterix és Obelix képregénysorozat két kötete adta: az Asterix Britanniában, valamint az Asterix és a normannok. Caesar a gall területek elfoglalása után meghódította Britanniát. Csupán egyetlen települést nem sikerült bevennie a kontinensen megcsappant anyagi forrásai miatt, ahol a brit uralkodó is elrejtőzött. Caesar diadala így nem teljes, ezért a vikingeket hívja segítségül. Végül a két gallra, Asterixre és Obelixre hárul a feladat, hogy segítsenek a kutyaszorítóba került briteken.

A produkciót 2011-ben Írországban, valamint hazánkban Fóton, Komáromban és Budapesten, a Ludovika Akadémia kápolnájában vették filmre. Ez utóbbi helyszín egészen a Ludovika Főépület 2013/14-es felújításáig megőrizte filmbéli átalakításait. Kék, vörös és arany falszínek, korabeli római installációk és bútordarabok, színes márványpadló. Császári pompa és csillogás Caesar főhadiszállásán!


Ludovika-történet a Duna TV-n

    • ludovika

"Az eskü megtartja azt, aki megtartja az esküt!" mondattal veszi kezdetét a Magyar Krónika legutóbbi adása, amely  a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia múltját, hagyományait és napjainkra máig ható örökségét eleveníti fel. Az archív fotókkal és felvételekkel illusztrált kulturális magazinban többek között megszólal, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, dr. Fürjes Balázs budapesti fejlesztésekért, így a Ludovika Campus beruházásért felelős kormánybiztos, akinek édesapja ludovikás tiszt volt. Interjú készült az egykori Ludovika ma élő legidősebb végzett tisztjével,  Vitéz Nemes Békei Koós Ottóval is, akit 1938-ban avatták hadnaggyá. A ma már 100. életévét betöltött királyi századosra a mai napig szép emlékekkel gondolnak egykori beosztottjai. Koós Ottó szerint az, hogy  ma is így emlékeznek egy Ludovikán végzett tisztre, nyilvánvaló bizonyíték arra, hogy milyen kiképzés, milyen oktatás és milyen nevelés folyt a  Ludovikán. Az idős százados részt vett a doni ütközetben, 12 évig volt hadifogságban, de sosem bánta meg, hogy katona lett.

Az NKE közvetlenül közigazgatási, katonai és rendészeti pályára készíti fel a hallgatóit. Patyi András rektor szerint ehhez szükség van egy többlet-elkötelezettségre. Ez az, amiben leginkább az NKE elődjének tekinthető a katonai akadémia. Az egykori ludovikás Hazáért mindhalálig! jelmondat, amelyet ma a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar használ, ma is érvényes: azt jelzi, hogy amíg élünk, a hazáért cselekszünk, a hazában gondolkodunk és a haza gyarapításán fáradozunk. A teljes adás megtekinthető itt:

http://www.mediaklikk.hu/video/magyar-kronika-2016-02-13-i-adas/

Cimkék: Ludovika, videó, 2016

Ötödik évét kezdi az NKE

    • dsc 5709 4

A következő években is folytatódik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Campusának fejlesztése, bővítése - mondta az MTI-nek adott interjújában az NKE rektora, aki szerint akkor lesz még erősebb az egyetem, ha minden kara a Ludovikára tud költözni.

Prof. Dr. Patyi András 2016-ban ötéves rektori megbízatásának utolsó évét kezdi meg, de azt mondta, ha a feltételek adottak lesznek, akkor ismét megpályázza az NKE rektori posztját.

Felidézte, a 2012 januárjában az ő vezetésével indított NKE "gyökerei" az 1800-as évekbe nyúlnak vissza: 1808-ban született meg a törvény a Ludovika Akadémia megalapításáról, épületét több évtizedes munkával nemzeti közadakozásból építették fel, és 1872-ben elindult a magyar nyelvű katonai tisztképzés. Hosszú történelmi múltja van a magyar rendészeti és közigazgatási felsőfokú képzésnek is. Az e három képzést egyesítő NKE most fejezte be negyedik évét.

A rektor megfogalmazása szerint "enyhe kifejezés" lenne, hogy az elmúlt években sem tétlenkedtek. A kötelező felsőoktatási feladatok mellett, folyamatos fejlesztések zajlottak: szinte az összes szakot átalakították, új képzéseket indítottak. Mindemellett 2015-ben saját forrásból egy új kart is létrehoztak, Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar néven.

Elmondta: az egyetem szinte minden szakára többszörös, van, ahol húszszoros a túljelentkezés. Ezzel együtt fontos elismerésnek tartja, hogy a HVG nem hivatalos egyetemi rangsorában az NKE idén a harmadik helyen végzett. Ezután sem "dőlnek hátra", sőt a rektor ezt a helyezést is egyfajta kötelezettségnek tekinti arra, hogy a jövőben is megőrizzék, sőt tovább növeljék pozitív megítélésük szintjét.

Kitért arra, hogy az 2015 őszén váratlan események is befolyásolták az egyetem és hallgatói életét: az NKE Ludovika Zászlóaljának hallgatóit "éles helyzetben" is bevetették. Az illegális bevándorlással összefüggő határvédelmi feladatokban - például járőrözésben, felderítésben - a honvédtisztjelöltek is részt vettek, ezáltal komoly gyakorlati tapasztalatot szereztek egy valódi probléma kezelésében - mondta.

Megjegyezte: az NKE-n egyébként is magas szintű gyakorlati felkészítés zajlik. A honvédtisztjelöltek nemcsak elméletben tanulnak arról, hogyan néz ki egy katonai alakulat, hanem a Ludovika Zászlóalj tagjaként abban élnek, ahogy a rendészeti hallgatók is gyakorlatot szereznek például a közrendbiztosítási feladatokban - sorolta a rektor.

Az egyetem pár éves fennállása óta már több mint száz együttműködési megállapodást kötött különböző, köztük határon túli magyar nyelvű intézményekkel. Emellett - az Erasmus-program keretében és azon kívül - nemzetközi szinten is számos - jellemzően az NKE profiljához hasonló - intézménnyel írtak alá együttműködést Kínától, Oroszországon és Izraelen át Németországig. Jelenleg egy amerikai magánegyetemmel terveznek megállapodást kötni - tette hozzá.

Patyi András szólt arról is, hogy a kormány megújította a Ludovika Campus beruházás programját. Ennek nyomán 2016-ban 12,5 milliárd forintot, 2017-ben további 12,5 milliárdot, 2018-ban pedig 5 milliárdot fordítanak a Ludovika fejlesztésére. Már folynak a munkálatok egy új, modern, szemináriumi termekkel, menzával, mélygarázzsal rendelkező oktatási épület alapozására, amely az Üllői út mentén fog felépülni. Megkezdődtek az előkészületek a rendészettudományi kar speciális oktatási épületének és az azzal egybeépített kollégiumnak a kivitelezésére, és a sportközpont építésére is megvan a szerződés, már csak az Orczy park vagyonkezelési és használati viszonyainak rendeződésére várnak. Arról már korábban döntöttek, hogy a Ludovika Szárnyépülete, amelyben ma még a Raoul Wallenberg Iskola működik, az NKE-hez kerül. A tervek szerint ide hamarosan beköltözhet a Ménesi útról a közigazgatás-tudományi kar.     

Mindemellett a Belügyminisztériummal, a Honvédelmi Minisztériummal és a beruházásért felelős kormánybiztossal közösen javaslatot kell tenniük arra, hogy a katasztrófavédelmi és a honvédtiszti képzés milyen feltételekkel költöztethető a Ludovikára. Sok tervezési és egyeztetési feladat van még hátra, de remélhetőleg nyáron megszülethet a kormánydöntés - mondta a rektor.


Forrás: MTI

Cimkék: Ludovika, interjú, 2016

Építőipari nívódíjra jelölték a Ludovika Főépület

    • Ludovika

Év végén ítélik oda az idei Építőipari Nívódíjakat, amelyre a West Hungária Bau Kft és Épkar Zrt. konzorciumában megvalósult, felújított Ludovika Főépületét is jelölték.

Az Építőipari Nívódíj a szakma egyik legkiemelkedőbb díja, melyet az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége és az Építéstudományi Egyesület, mint alapítók, valamint az Építőipari Mesterdíj Alapítvány, a Közlekedéstudományi Egyesület, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség, a Magyar Mérnöki Kamara Építési Tagozata, a Magyar Művészeti Akadémia Építőművész Tagozata és az MTF Közműtechnológiákért Egyesület hirdet meg minden évben. Pályázni több kategóriában lehet, így például a középületek, az ipari és energetikai építmények, a környezetvédelmi és vízügyi létesítmények között is folyik a versengés, de a műemlék-helyreállítás és rehabilitáció kategóriában is hirdetnek győztest.

A Magyar Építőipari Nívódíj Alapítvány Bíráló Bizottsága személyesen is megtekinti a díjra jelölt épületeket, így került sor a közelmúltban a Ludovika főépület bejárására is, amelyen az Egyetem beruházási projektirodájának munkatársai; Bondár Alex és Veres Orsolya Ilona, és az épületet konzorciumban kivitelező munkatársai Czelter Péter létesítményfelelős, valamint Oravecz László projektvezető vettek részt. A szakemberek áttekintve az épület terveit és a kivitelezés eredményét, elmondták, hogy a döntés decemberben várható.

A projekt a szerződéses időn és értéken belül valósult meg, a megrendelő és a kivitelező együttműködését pedig a kiemelten jó kapcsolattartás jellemezte. A mindössze egy évig tartó kivitelezési időszakon belül voltak olyan napok, amikor egy időben több mint 400-an dolgoztak az építkezésen.