Jelenleg 11 bejegyzés található 2015 cimkével

Átadták az Építőipari Nívódíjat

    • 2015 epitoipari nivodij atadasa
    • 2015 epitoipari nivodij atadasa
    • 2015 epitoipari nivodij atadasa
    • 2015 epitoipari nivodij atadasa
    • 2015 epitoipari nivodij atadasa
    • 2015 epitoipari nivodij atadasa
    • 2015 epitoipari nivodij atadasa
  • Előző
  • Következő

Átadták a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépülete számára odaítélt Építőipari Nívódíjat. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége évzáró közgyűlésén Horváth József, az egyetem főtitkára vehette át a rangos elismerést.

A West Hungária Bau Kft. és Épkar Zrt. konzorciumában, 2014-ben megvalósuló beruházás a szakma egyik legkiemelkedőbb elismerésében részesült. A díj mellett az elismerésről bronzkeretes réztábla tanúskodik, amelyet várhatóan jövő tavasszal helyeznek majd el az épületen. Idén is több kategóriában hirdették meg azt a pályázatot, amelynek nyertesei építőipari nívódíjban részesülhetnek. Versengés folyt a többi között a középületek, az ipari és energetikai építmények, a környezetvédelmi és vízügyi létesítmények között, de pályázni lehetett a műemlék-helyreállítás és rehabilitáció kategóriában is. Az egykori Ludovika Akadémia felújítása egy év alatt valósult meg a szerződéses időn és értéken belül. A 4.7 milliárd forintból megújult épületet 2014. március 31-én, Orbán Viktor miniszterelnök adta át a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek. A létesítmény azóta fokozatosan népesül be, az idei évtől már a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar hallgatóinak és oktatónak is helyet ad az épület.

A Ludovika Főépület mellett idén 11 épület részesült építőipari nívódíjban. Elismerést kapott a többi között 3 új futballstadion, a debreceni tudományok palotája, és a romániai Kárászteleken megvalósuló szőlőfeldolgozó üzem. A rendezvényen elhangzott: a díjak odaítélésnél olyan szempontokat vett figyelembe a bíráló bizottság, mint például a kivitelezés műszaki-technikai színvonala, szakszerűsége, a beruházás gazdaságossága, valamint az építésben résztvevő partnerek közötti együttműködés színvonala.

2006 volt az utolsó igazán jó éve a magyar építőiparnak, amely tavaly óta lassan kezd magára találni - mondta a  díjátadó rendezvényen Lenner Áron Márk. A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára szerint az elmúlt évek pozitív elmozdulásaiban nagy szerepe volt az uniós támogatással megvalósuló állami beruházásoknak. A szakpolitikus elmondta, hogy továbbra is a lakásépítés van igazán mély válságban: az optimálisnak tartott évi 40 ezer helyett idén az első három negyed évben csak mintegy 4600 lakás épült az országban. A szakpolitikustól megtudtuk, hogy ezen a héten várható parlamenti döntés a lakásépítés 27 százalékos áfájának esetleges csökkentéséről. Ez a lakáspiac élénkítésére tett eddigi lépésekhez képest sokszoros hatást gyakorolhat majd építési piacra - hangsúlyozta Lenner Áron Márk. A helyettes államtitkár hozzátette: a 2020-ig tartó uniós pénzügyi ciklusban 3474 milliárd forint költhető építőipari beruházásokra, ebből 561,4 milliárdnyi épületenergetikára fordítható.


Szöveg: Szöőr Ádám


Miniszteri vizit a Ludovikán

    • miniszteri latogatas a szablyakiallitason
    • miniszteri latogatas a szablyakiallitason
    • miniszteri latogatas a szablyakiallitason
    • miniszteri latogatas a szablyakiallitason
    • miniszteri latogatas a szablyakiallitason
    • miniszteri latogatas a szablyakiallitason
  • Előző
  • Következő

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is megtekintette a héten záruló szablyakiállítást, az NKE Ludovika Múzeumban. Az agrártárca vezetője szerint a tárlat sok értéket hordoz, hiszen vívókultúránk kialakulása és eredményei a magyarság egyik csúcsteljesítményének tekinthetőek.

Rendhagyó tárlatvezetést tartott Máday Norbert, a kiállítás egyik szervezője az agrárminiszter számára, aki megtekinthette a magyar szablyavívás történetének főbb állomásait és megismerhette a legkiválóbb kardvívók rövid élettörténetét is. Emellett számos tárgyi emléket, így a többi között vívósisakokat, szablyákat és 19. századi könyveket is láthatott a miniszter, aki nagyra értékelte a szervezők munkáját. Fazekas Sándor honlapunk érdeklődésére elmondta: az egykori Ludovika Akadémia épületénél nem is lehetett volna autentikusabb helyszínt választani a kiállítás megrendezéséhez. Az agrárminiszter szerint a szablyának is a hungarikumok között van a helye.

A kiállítást december 13-ig látogathatják az egyetemi polgárok a Ludovika Főépület múzeumában.

A szablyakiállítást feldolgozó, saját gyártású kisfilmet az alábbi linken tekinthetik meg:

https://www.youtube.com/watch?v=wbk0aH7zePY&feature=youtu.be&hd=1


Építőipari Nívódíjas a Ludovika Főépület

    • Ludovika főépület

Építőipari Nívódíjat kapott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépülete. A West Hungária Bau Kft. és Épkar Zrt. konzorciumában, 2014-ben megvalósuló beruházás a szakma egyik legkiemelkedőbb elismerésében részesült. A díjat az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége év végi rendezvényén adják majd át, az elismerésről tanúskodó bronzkeretes réztáblát pedig jövő tavasszal helyezik el az épületen.

Idén is több kategóriában hirdették meg azt a pályázatot, amelynek nyertesei építőipari nívódíjban részesülhetnek. Versengés folyt a többi között a középületek, az ipari és energetikai építmények, a környezetvédelmi és vízügyi létesítmények között, de pályázni lehetett a műemlék-helyreállítás és rehabilitáció kategóriában is. A Magyar Építőipari Nívódíj Alapítvány Bíráló Bizottsága személyesen is megtekintette a díjra jelölt épületeket, így került sor a közelmúltban a Ludovika főépület bejárására is. A szakemberek áttekintve az épület terveit és a kivitelezés eredményét, elégedetten távoztak, hiszen a projekt a szerződéses időn és értéken belül valósult meg, a megrendelő és a kivitelező együttműködését pedig a kiemelten jó kapcsolattartás jellemezte. A mindössze egy évig tartó kivitelezési időszakon belül voltak olyan napok, amikor egy időben több mint 400-an dolgoztak az építkezésen. Az egykori Ludovika Akadémia 4.7 milliárd forintból megújult épületét 2014. március 31-én, Orbán Viktor miniszterelnök adta át a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek. A létesítmény azóta fokozatosan népesül be, az idei évtől már a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar hallgatóinak és oktatónak is helyet ad az épület.


Szöveg: Szöőr Ádám

Cimkék: kitüntetések, 2015

Megelevenedik a magyar szablyavívás története a Ludovika Múzeumban

    • dsc 0309 2
    • dsc 0914 2
    • dsc 0833 2
    • ludovika 1912
    • ludovika 1912 uj
    • ludovika akademia 1914 uj
    • ludovika akademia vivas
    • spoti vivas
  • Előző
  • Következő

A magyar szablyavívás történetének kiemelkedő eseményeit és alakjait mutatja be az a kiállítás, amelyet a Magyar Királyi „Toldi Miklós” Honvéd Sporttanár- és Vívómesterképző Intézet (SPOTI) fennállásának 90. évfordulója alkalmából szerveztek meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Múzeumában. A rendezvényen 80. születésnapján köszöntötték Pézsa Tibor olimpiai és világbajnok sportolót, korunk egyik legnagyobb kardvívó szaktekintélyét.

A vívás mind a mai napig hazánk legeredményesebb olimpiai sportága: vívóink összesen 35 arany, 22 ezüst és 26 bronzérmet szereztek az ötkarikás versenyeken.  Olyan neves sportolók fémjelezték a kardvívást Magyarországon, mint Gerevich Aladár, Kovács Pál és Kárpáti Rudolf. Ők abban a korban váltak bajnokokká, amikor a magyar kardvívás legfontosabb műhelye a Magyar Királyi „Toldi Miklós” Honvéd Sporttanár- és Vívómesterképző Intézet volt, amely ezer szállal kötődött a Ludovika Akadémiához.

A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia jogutódjaként nemcsak megtiszteltetés, hanem erkölcsi és szellemi kötelességünk is helyt adni ennek a kiállításnak – mondta köszöntő beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint a kardvívás a nemes küzdelemre, a fegyelmezett életre, az ellenfél tiszteletére is neveli a sportolót. „A kardvívás nemcsak sport, hanem nemzeti hagyományhordozó is. A kard pedig a szabadság, az önállósság, a nemzeti szuverenitás jelképe” - fogalmazott Patyi András. A rektor elmondta, hogy minden magyar kardvívó mozdulatban a nemzeti szabadság és az annak alapját képező független, szabad egyéniségek alkotó része lakozik.

Az erős lélek és a példás jellem ad olyan „fegyvert” a kezünkbe, amellyel le tudjuk küzdeni a nehézségeket - fogalmazott köszöntőjében Simicskó István. A honvédelmi miniszter szerint a szablya nemzeti kincs, sajátos hungarikum, amely végigkísérte a magyarság történetét. A kard pedig akkor lesz igazán hatékony fegyver, ha benne van a lélek ereje, a szív és a lélek műveltsége is. A miniszter úgy véli, hogy a kardvívás kifejezetten megtanítja az embert a helyes, tisztességes küzdelemre és a fontos célok elérésére.

„A kard egész nemzeti történetünk szerves része, elődeink legfőbb fegyvere volt” - mondta el köszöntőjében Szakáli István Loránd. A Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett, hogy a kardvívás oktatása a Ludovika Akadémián mindig is kiemelkedő jelentőséggel bírt. Az államtitkár szólt a világban egyedülálló, úgynevezett Borsody- rendszerről, amely egy tipikusan magyar módszer a vívómozdulatok katonai logikával történő összefűzésére. „Mindannyiunk számára fontos feladat kultúránk megőrzése, hagyományaink bemutatása, értékeink védelmezése” – fogalmazott Szakáli István Loránd.

A rendezvényen 80. születésnapja alkalmából köszöntötték Pézsa Tibor olimpiai és világbajnok kardvívót. Korunk legnagyobb kardvívó szaktekintélye az 1964-es tokiói olimpián szerzett aranyérmet, majd 1970-ben világbajnoki elsőséget. 2005-től a BSE keretein belül vezeti az utánpótlással foglalkozó Pézsa Tibor Vívóakadémiát és 2014 óta a női kardválogatott szakági vezetője.

„Nagy örömmel tapasztalom, hogy visszatér az alma materbe a szellemiség” - fogalmazott beszédében Pézsa Tibor, aki szerint nem szabad hagyni, hogy a hagyományaink ne jussanak el a fiatalokhoz.

A kiállítás anyagát Békési István és Máday Norbert magángyűjteménye adja, amelyben a magyar szablyavívás történetének jeles alakjai relikviái is megtalálhatóak. „Ez a kiállítás egy becsületbeli ügy”- fogalmazott beszédében Máday Norbert, aki megemlékezett mindazon katona vívómesterekről, akiket a második világháború után kitelepítettek, kényszermunkára ítéltek vagy megöltek. Máday Norbert megemlítette azt is, hogy szeretné, ha visszakerülne a szablyavívás oktatása a Ludovikára.

A kiállítást megnyitó beszédében Kun Szabó István helyettes államtitkár reményét fejezte ki, hogy az NKE hallgatói továbbviszik majd a szablyavívás hagyományait, amivel a jövő számára is elérhetővé teszik majd ezt a nemes sportot.

A rendezvényen magyar és lengyel szablyavívó fiatalok tartottak bemutatót. A kiállítás december 13-ig látogatható a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Múzeumában.


Szöveg: Szöőr Ádám

Cimkék: kiállítás, 2015

Régi idők tanúi

    • szentkiralyi frigyes
Mintegy 200 egykori honvédtiszt vehetett át díszoklevelet és díszemléklapot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Campus kápolnájában rendezett jubileumi ünnepségeken szeptemberben. A magyar királyi Honvéd Ludovika Akadémián 75 éve, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián és az Egyesített Tiszti Iskolán 50 éve, valamint a Kilián György Repülő Tiszti Iskolán, a Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskolán és a fegyvernemi tiszti iskolákon 50, 60 és 65 éve végzettek vehették kézbe díszokleveleiket a Ludovika kápolnájában. Többen még a második világháborúban is harcoltak és ezzel teljesítették az esküjükben is vállalt kötelezettségüket a haza szolgálata iránt. 
 
Ez különösen igaz a 75 éve végzettekre, akik nevében Szentkirályi Frigyes nyugállományú ezredes mondott köszönőt. Őt 191 bajtárásával együtt avatták tisztté a Ludovika Akadémián 1940. július 4-én. Évfolyamuk átélte szinte a teljes huszadik századot, amely „a magyarság számára sok kínt és fájdalmat okozott.” 
 
Beszédét teljes terjedelmében közöljük.
 
"75 évvel ezelőtt, napra pontosan 1940. július 4-én, a három katonai akadémiáról 192 bajtársunkat avatták tisztté. Erre a napra és az ezt követő 75 évre emlékezünk. Szeretettel üdvözöljük azokat a tiszttársainkat is, akik 50. évfordulójuk alkalmából vehették át díszoklevelüket. Öröm veletek ünnepelni! Ez számomra kétszeresen is igaz, mert egész életem kötődött a katonasághoz, így volt idő, amikor együtt szolgálhattunk a hadseregben, ezen belül a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián. Visszatérve a mi évfolyamunkra: 75 év hosszú idő az ember életében. Ha ehhez még hozzávesszük az addig eltöltött éveket, akkor elmondhatjuk, hogy évfolyamunk átélte a 20. század csaknem egészét. Azt a századot, amely a magyarságnak oly sok kínt, keservet, tragédiát okozott. Két elvesztett világháború, és az ezt lezáró békediktátumok. Magyarok ezreinek kellett elhagyni otthonukat, három és fél millió magyar került idegen fennhatóság alá, viselve ennek minden gondját, baját, hátrányát. A 20. században nemcsak az ellenségeink, hanem szövetségeseink is fegyverrel szálltak meg bennünket és a velünk ugyanazon szövetségi rendszerben lévő nagyhatalom fegyveres harcot folytatott hazánkban. Alapvető változást hozott nemzetünk életében az 1989-90-es rendszerváltozás, amikor addigi gondjaink-bajaink jó részét magunk mögött hagytuk, igaz újak is keletkeztek, melyek megoldása a jövő feladata kell, hogy legyen.
 
Nemzetünk sorsát a 20. században alapvetően a trianoni békediktátum határozta meg. Ebben a döntéshozók gyűlöletbe mártott tollal szentesítették azt az igazságtalanságot, amellyel megcsonkították hazánkat. Trianonban elvesztettük az ország területének kétharmadát, lakosainak mintegy felét. Trianon a magyarság tragédiája, létrehozóinak meg szégyene és gyalázata. Az 1000 éves történelmünknek az egyik, de lehet, hogy a legtragikusabb időszaka volt a 20. század. Ám minden kudarc ellenére sikereket is értünk el a tudomány, a technika, a művészetek, a sport és más területeken és ez önbizalmat adott úgy, hogy az emberek életébe olykor még örömteli pillanatok is beköszöntöttek. Ilyen volt számunkra 1940. július 4., tisztavatásunk napja, amikor mindenki megfogalmazhatta katonai pályájának sikerekben remélt jövőjét. Öröm volt számunkra, de az egész magyarság számára is, hogy a területgyarapítások idejét éltük, azaz a Trianonban elrabolt területek egy részének visszaadásáról volt szó. Avatásunkkor túl voltunk már a Felvidék egy részének 1938-as visszaadásán, a Kárpátalja teljes egészének visszaszerzésén. Avatásunk évében Erdély, majd egy év múlva a Délvidék is visszakerült hozzánk. Nem kerülhette el figyelmünket, hogy avatásunkkor Európában már háború folyt.
 
A háború kitörésekor Magyarország még közvetlenül nem volt érintve, közvetetten annál inkább. A lengyelek képtelenek voltak ellenállni a hatalmas német túlerővel szemben, nem is beszélve arról, hogy a Szovjetunió keletről behatolt Lengyelországba, és ott jelentős területet foglalt el. A nehéz helyzetben lévő lengyelek közül sokan menekülni kényszerültek hazájukból és Magyarország határt nyitott a számukra. Így többen menedékre találtak országunkban, míg mások hazánkon keresztül áthaladva nyugatra kerültek, hogy felvegyék a harcot ellenségeikkel szemben. Embersége és bátor cselekedet volt ez részünkről. Bátor, mert a németek mindvégig ellenezték a lengyeleknek nyújtott segítséget, nem is szólva arról, hogy Teleki Pál kormánya megtagadta a népet legfelsőbb vezetőség azon igényét, hogy a Wermacht csapata hazánkon keresztül délről támadják meg a lengyeleket.
 
Fél évszázad múltán ismét határt nyitottunk, akkor a keletnémeteknek, akik így akadálytalanul, kockázatmentesen tudtak Nyugatra kerülni. Történelmi esemény volt ez, mert ez volt az első lépés, ami a berlini fal lebomlásához vezetett, melyet a két német állam egyesítése követett. Amikor még avatásunkkor elmondhattuk, hogy Magyarország nem volt érintve közvetlenül a háborúban, egy év múlva más volt a helyzet. Kassa bombázása után Magyarország és a Szovjetunió között hadiállapot létesült, ezzel beléptünk a második világháborúba. Évfolyamunk teljes egésze részt vett ebben, így megismerhettük a háború velejáróit: a pusztítást, a kínlódást, a keserveket, a félelmet, a mentális-fizikai szenvedéseket. Legnagyobb fájdalmunk azon társaink elvesztése volt, akik hősi halált haltak. Büszkék vagyunk rájuk! Büszkék vagyunk hősiességükre, példamutatásukra, és hogy bátran néztek farkasszemet a lehetetlennel is. Elszomorító az, hogy rövid ideig éltek és sokukról azt sem tudjuk, hol vannak eltemetve. 54 hősi halált halt társunknak 1992-ben nevüket örökítő emléktáblát helyeztünk el a Ludovika Akadémia Hősök Folyosóján. De gyászoljuk azokat a társainkat is, akik átélték a háborút és időközben hagytak itt bennünket.
 
Eddig is sokat gondoltunk elhunyt társainkra, ez az összejövetel arra is jó, hogy ezt ismét megtegyük. A háború után néhány társunk elhagyta az országot és a világ különböző helyein élték le további életüket. Csak néhányunknak jutott az a lehetőség, hogy katonai pályán maradjunk, a többségnek polgári foglalkozás után kellett néznie. Miben voltunk azonosak? Abban, hogy mindannyiunknak megvolt a maga keresztje, amelyet a kijelölt úton vinni kellett. A kereszt súlya és nehézsége lehetett különböző, de a kereszt mindannyiunk életének részét képezte. Múltunkhoz hozzátartozik még egy évforduló: évfolyamunk alapéve 1919. Pontosan 90 esztendeje kezdtük el iskolai tanulmányainkat az elemi iskolák első osztályában. Ezzel kezdettét vette az a hosszú tanulmányi út, amelynek vége ez a 75. évforduló, amire most emlékezünk. Most ismét hálát kell mondanunk egykori tanítóinknak, akik hozzásegítettek bennünket ahhoz, hogy ezen a hosszú úton az első lépéseket meg tudjuk tenni. Ennyit a múltunkról.
 
Jelenünkről nem lehet sokat mondani: csak néhányan élünk az évfolyamunkból megöregedve, viselve az időskor mentális-fizikai gondjait, problémáit. Ami pedig a jövőnket illeti, különös illúzióink nem lehetnek, hiszen aligha lehet messze az idő, amikor ismét együtt lesznek azok, akiket 1940. július 4-én avattak. Együtt leszünk egy más dimenzióban és figyelemmel kísérjük hazánk sorsának további alakulását. Ebben nekünk már részünk nem lehet, de most még meg tudjuk fogalmazni az ezzel kapcsolatos vágyainkat, reményeinket. Ha ezt tesszük, optimisták lehetünk. Derűlátásunk alapja az a 20. század, amely a magyarság számára oly sok kínlódást és gyötrődést okozott, de ezeket túléltük és megvagyunk. És ez nagy szó, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy három nagyhatalom szűnt meg mellőlünk: a Monarchia, a hitleri Harmadik Birodalom és a Szovjetunió. Utolérte őket az, ami az eddigi nagyhatalmak mindegyikét: egyik sem élte túl önmagát. De a maroknyi magyarság meg tudott maradni, igaz sok keservek árán. Sokszor sírva, zokogva, félrevert harangok mellett, sokszor megbotolva vagy elesve, de talpra tudtunk állni és megvagyunk. És ha megvagyunk, akkor van jelenünk. Ha van jelenünk, akkor van jövőnk. És ha van jövőnk, akkor meg tudjuk fogalmazni azt a célt, amit a jövőben el akarunk érni. Ez pedig alig lehet más, mint egy széles demokrácián alapuló jóléti társadalom. Ez elérhető, de tudjuk, hogy utódainknak sok nehézséget kell leküzdeni, sok problémát kell megoldani, hogy a kívánt célt el tudjuk érni. Ismerve a magyarság tudását, tehetségét, szorgalmát, akaraterejét, kreativitását, előbb vagy utóbb minden reményünk megvan erre. És ha elértük ezt a célt, akkor utódainak megadatik a mi nemzeti imánk kezdete: az Isten áldotta jókedv és bőség. Ennek megvalósulása reményében köszönöm megtisztelő figyelmüket!"   
 
 
 
Szöveg: Szöőr Ádám
Cimkék: kitüntetések, 2015

Építőipari nívódíjra jelölték a Ludovika Főépület

    • Ludovika

Év végén ítélik oda az idei Építőipari Nívódíjakat, amelyre a West Hungária Bau Kft és Épkar Zrt. konzorciumában megvalósult, felújított Ludovika Főépületét is jelölték.

Az Építőipari Nívódíj a szakma egyik legkiemelkedőbb díja, melyet az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége és az Építéstudományi Egyesület, mint alapítók, valamint az Építőipari Mesterdíj Alapítvány, a Közlekedéstudományi Egyesület, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség, a Magyar Mérnöki Kamara Építési Tagozata, a Magyar Művészeti Akadémia Építőművész Tagozata és az MTF Közműtechnológiákért Egyesület hirdet meg minden évben. Pályázni több kategóriában lehet, így például a középületek, az ipari és energetikai építmények, a környezetvédelmi és vízügyi létesítmények között is folyik a versengés, de a műemlék-helyreállítás és rehabilitáció kategóriában is hirdetnek győztest.

A Magyar Építőipari Nívódíj Alapítvány Bíráló Bizottsága személyesen is megtekinti a díjra jelölt épületeket, így került sor a közelmúltban a Ludovika főépület bejárására is, amelyen az Egyetem beruházási projektirodájának munkatársai; Bondár Alex és Veres Orsolya Ilona, és az épületet konzorciumban kivitelező munkatársai Czelter Péter létesítményfelelős, valamint Oravecz László projektvezető vettek részt. A szakemberek áttekintve az épület terveit és a kivitelezés eredményét, elmondták, hogy a döntés decemberben várható.

A projekt a szerződéses időn és értéken belül valósult meg, a megrendelő és a kivitelező együttműködését pedig a kiemelten jó kapcsolattartás jellemezte. A mindössze egy évig tartó kivitelezési időszakon belül voltak olyan napok, amikor egy időben több mint 400-an dolgoztak az építkezésen. 


Elhunyt Nemeskürty István, az „irodalom dandártábornoka”

    • nemeskurty istvan
Múlt héten csütörtökön, életének 91. évében elhunyt Nemeskürty István író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár, nyugállományú dandártábornok, aki a Ludovika Akadémia hallgatója volt 1943-44-ben.
 
Nemeskürty István 1925. május 14-én született Budapesten, édesapja hivatásos katonatiszt volt. Ő is apja nyomdokaiba akart lépni: tízévesen lett a pécsi kadétiskola növendéke, majd 1943-ban és 1944-ben a Ludovika Akadémia hallgatója volt. 1945-ben azonban magyar- olasz-művészettörténet szakra iratkozott be a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre. Első írásai 1947-től a Vigilia című katolikus folyóiratban jelentek meg. Termékeny író volt, több mint 50 kötet fűződik a nevéhez. Ismertségét igazán a hazaszeretet, a nemzeti lelkiismeret és felelősség kérdését boncolgató történelmi, kultúrtörténeti könyveinek köszönhette, ezek közül nem egy kiváltotta a szakmai körök felháborodását. 1966-ban óriási feltűnést keltett és nagy vitákat kavart Ez történt Mohács után című munkája, amely az 1526-os mohácsi csata és Buda 1541-es török kézre kerülése közti időszakot vizsgálta. 1972-ben jelent meg tabutörő, Requiem egy hadseregért című könyve, amely a második világháborúban a Don-kanyarnál vereséget szenvedett 2. magyar hadsereg sorsát dolgozta fel. A sok kiadást megért, hatalmas példányszámban elkelt művében írottakat, például hogy a katonákat "halálba szánták rossz fegyverzettel és felszereléssel", a hadtörténészek vitatták, ő azonban kitartott nézetei mellett. 2011-ben így nyilatkozott: "1943 márciusában a Ludovikán a nagyobb közönségnél jobban és részletesebben értesültünk az eseményekről...,elhatároztam, hogy ezt... én egyszer megírom, úgy ahogy volt".
 
Pozsgai Zsolt írta róla Önfia vágta sebét c. könyve kapcsán:
 
„Ha valaki kiválóan elvégzi a Ludovika Katonai Akadémiát, majd beiratkozik az Eötvös Lóránd Tudományegyetem magyar-olasz-művészettörténet szakára, akkor már gyanítanunk kell valami rejtett összefüggést. A katonai akadémia nem tévedés – megalapozása egy páratlan alkotói életműnek. A Ludovikán feltehetőleg olyan belső fegyelmet, olyan gyakorlatias világképet kapott, amely megvédte a későbbiekben attól, hogy a realitás talajáról elrugaszkodjon, már ami a gyakorlati életvitelt illeti. Rászorította a tények tiszteletére. Ritmikus menetelés, katonai alakzatok képei jelennek meg egész pályáján. Ez a belső parancs-készség, a mindenkori belső parancshoz való ragaszkodás sok csalódástól, gáncstól megóvhatja az embert. Ilyen fegyelemben, ilyen „alakzatban” járja végig Nemeskürty a magyar történelem eseményeit. És ez a fegyelem, a ténytisztelet, hallatlan fantáziával párosulva képes arra, hogy a történelem rejtett összefüggéseit mindenki másnál jobban felfedezze. A történelemtudós feltárhatja az adott kort, korszakot. De megértéséhez és valódi közvetítéséhez kell a szépíró, a belső összefüggéseket is vizsgáló tiszt, aki a történelmi tények mögé lát. Megérzi a tények közötti összefüggéseket, és ezek új, eddig rejtett tanulságokra döbbentik rá. 
 
Tanulmányozza a Mohácsi vész előtti-utáni korszakot, megdöbbentő felfedezéseket téve – és megírja az „Elfelejtett évtized” című könyvét, amely alapján világos, hogy 1542-1552 között sorsfordító lehetőséget halasztott el a magyar nemesség. Ha akkor észreveszi, hogy a császári hatalmak kiegyeznek a törökkel, mert nem érdekük egy erős, független Magyarország léte. Ám ha a belső háborúkkal elfoglalt császárság hátában megteremtik ezt a bizonyos erős és független Magyarországot, akkor talán nem itt tartunk, ahol most. Legalábbis több évszázad gyötrelmét másképp élhettük volna át. .(…) De ez „csak” a magyar történelem. Az irodalom dandártábornoka nem elégedett meg azzal, hogy számára izgalmas korszakokkal foglalkozzon. Beáll abba a sorba, ahol rendkívüli tehetséggel megáldott emberekre nem kisebb feladat vár, mint összefoglalni a magyar irodalom történetét."
 
 
Szöveg: Horvátth Orsolya
Cimkék: 2015

Megalakult az NKE Bartók Táncegyüttes

    • tanevnyito 2015 13 680 451 s
    • tanevnyito 2015 5 680 451 s
  • Előző
  • Következő

A még fellelhető tánchagyományok ápolását és az egyetem kulturális életének fellendítését várja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Bartók Néptáncegyesülettel (BNE) való együttműködéstől. Az erről szóló megállapodást a napokban írták alá. A közel egy éve alakult, mintegy 30 fős Ludovika Tánccsoport is a BNE részeként működik majd tovább. A táncegyüttes tagjai hamarosan toborzó körútra indulnak, hogy az egyetem karain népszerűsítsék a néptáncot.

A megállapodás arról is szól, hogy az 1958-ban alakult, 120 fős Bartók Táncegyüttes számára próbahelyet biztosít az egyetem a Ludovika egykori vívótermében, a leendő Bárka Egyetemi Rendezvényközpontban. Az immáron NKE Bartók Táncegyüttes néven működő együttes oktatókat is biztosít majd a táncolni vágyók, így az intézmény polgárai számára is. „Fontosnak tartom - ahogyan az egyetem vezetése is-, hogy valamilyen kulturális tevékenységben részt vegyenek a hallgatók, hiszen csak így lehet kerek egész az életünk. Sokkal rendezettebb lesz ez által az emberek gondolkodása is. Egy táncosnak ugyanis pontosan és szervezetten kell élnie. Ez a készség egy belső elszántságból, erőből fakad, melynek során a közösséghez tartozás érzése is kialakul.”- fogalmazta meg az együttműködés egyik fontos célját a táncegyüttes vezetője. Teszáry Miklós érdeklődésünkre elmondta azt is, hogy az együttműködés első lépéseként elkezdődtek a toborzások: a tervek szerint az NKE mind a négy karára ellátogatnak majd, ahol táncházat szerveznek. Bárki, aki kedvet érez, előképzettség nélkül is csatlakozhat az együtteshez, ők hetente kétszer egy utánpótláscsoportban sajátíthatják el az alapokat. A felnőtt együtteshez csatlakozás ugyanakkor előképzettséget igényel, hisz komoly repertoárral járja majd az országot a csapat:, éves szinten 30-40 fellépés várható. – tette hozzá Teszáry Miklós, aki elmondta, hogy minden csütörtökön tánctanfolyamot, majd táncházat szerveznek az egyetemen

Cimkék: 2015

Megnyitotta kapuit az Orczy Úti Kollégium

    • bekoltozes
    • bekoltozes
    • bekoltozes
    • bekoltozes
    • bekoltozes
    • bekoltozes
    • bekoltozes
    • bekoltozes
    • bekoltozes
  • Előző
  • Következő

Beköltöztek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának és Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának hallgatói a Ludovika Campus területén épült új, Orczy Úti Kollégiumba.

A kormány 2013 decemberében döntött a Ludovika Campus kollégiumának megépítéséről, ezzel kibővítve az egyetemi nagyberuházást. A tervezési és építési munkálatok során kiemelten szem előtt tartották a hallgatók véleményét is, így a létesítmény az ország egyik legmagasabb színvonalú kollégiumi szállása lett. A tizenháromezer négyzetméteres, ötemeletes épület szintjein kétágyas szobák helyezkednek el saját vizesblokkokkal, valamint közösségi terek és korszerű konyhagépekkel felszerelt tágas főzőhelyiségek is a hallgatók rendelkezésére állnak. "A modern kollégium otthonos környezetben biztosítja számunkra a tanulási és kikapcsolódási lehetőségeket, aminek mindannyian örülünk!" - nyilatkozta honlapunknak Vida Krisztina elsőéves közigazgatás-szervező szakos hallgató. 

A fiatalok egy rövid regisztráció után vehették át szobáik kulcsait, és a belépésre jogosító kártyáikat. "A korábbi tapasztalataimhoz képest a beköltözés számomra pozitív csalódás volt, és a felsőbbévesek segítségével, szervezett keretek között foglalhattuk el szállásunkat." - mondta Lenyu Kata Sára, aki szintén a Közigazgatás-tudományi Karon kezdte meg tanulmányait idén.

A lakóhelyiségeken kívül nemcsak a hallgatói szervezetek és szakkollégiumok irodáinak elhelyezését biztosítja az épület, így szeptembertől előadások és rendezvények helyszínéül is szolgálhatnak majd a földszinten található multifunkciós konferenciatermek.

 

Szöveg: Szilágyi Dénes

Hamarosan benépesül a Ludovika Campus kollégiuma

    • Ludovika Campus kollegium
    • Ludovika Campus kollegium
    • Ludovika Campus kollegium
    • Ludovika Campus kollegium
    • Ludovika Campus kollegium
    • Ludovika Campus kollegium
    • Ludovika Campus kollegium
    • Ludovika Campus kollegium
    • Ludovika Campus kollegium
    • Ludovika Campus kollegium
    • Ludovika Campus kollegium
  • Előző
  • Következő

Szeptember második hétvégéjén veszik birtokba a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói az új, európai színvonalú Orczy úti kollégiumot.

Második projektelemének befejezéséhez közeledik a Ludovika Campus-projekt. A kollégium munkálatai, a kormány két évvel korábbi döntése alapján - az állami beruházás kibővítéseként - tavaly augusztusban kezdődtek. Az elkészült, hatszáz férőhelyes, ötemeletes épület szintjein berendezett, kétágyas szobák helyezkednek el, saját vizesblokkokkal. A mikrósütő és hűtőszekrény elhelyezésére is alkalmas előtérből nyílik a mellékhelyiség és a fürdőszoba. A hallgatók kikapcsolódását a tévével és nappali bútorral berendezett közösségi terek hivatottak szolgálni, mellettük  gépekkel felszerelt konyha áll a bentlakók rendelkezésére minden emeleten. Az épület földszintjén büfé is várja majd a kollégistákat.

Ahogy korábban is beszámoltunk róla, a kollégium mellett további fejlesztések is várhatóak az Orczy-park területén. A tervek szerint két év múlva vehetik birtokba a hallgatók az új, multifunkcionális sportközpontot. A létesítmény része lesz egy ezerháromszáz fős nézőtérrel rendelkező sportcsarnok, egy kétszáz személyes tornacsarnok, egy huszonöt méteres fedett uszoda, egy kétszer tíz lőállásos és egy huszonöt méteres lőtér, valamint egy négyszáz méteres futókör is. Szintén ekkorra készül el a négyezer diák befogadására alkalmas új oktatási épület, amely konferenciaközpontként is működhet a későbbiekben.

Szöveg: Szilágyi Dénes


Harmincmilliárd a Ludovika Campus fejlesztésére

    • ludovika rgb2

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Campusának 2015 és 2018 közötti fejlesztésére több mint bruttó harmincmilliárd forintot kell biztosítani a központi költségvetésben. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny július 23-ai számában jelent meg.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem elhelyezése a Ludovika Campusban elnevezésű állami beruházás egyes programelemeinek megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről és a források biztosításáról szóló kormányhatározat szerint az intézmény fejlesztésének első ütemére, a 2015 és 2018 közötti időszakra öt feladatot határoztak meg. Ennek keretében el kell készülnie az új oktatási épületnek, a rendészettudományi kar kollégiumának és speciális képzési épületének, továbbá a Ludovika-szárnyépületben a közigazgatás-tudományi karnak kell biztosítani bizonyos oktatási funkciókat. Ezek mellett a határozat előírja sportlétesítmények - köztük uszoda és lőtér - megvalósítását, valamint a Ludovika-szárnyépülethez csatlakozó vívóterem, előadóterem épületében oktatási, kulturális, sport- és egyéb kiszolgálófunkciók kialakítását. Ugyancsak a következő három év feladatai között szerepel az Orczy-park felújítása, utóbbi keretében lovarda, istálló és egyéb lovas létesítmények rekonstrukciója, kialakítása, a Népligethez való kapcsolódás lehetőségének megteremtésével - rögzíti a kormányhatározat.

Mindezzel párhuzamosan a kormány döntése értelmében 2017-ben megkezdődik a Ludovika Campus fejlesztésének második üteme is. A 2017 és 2020 közötti feladatok között szerepel a hadtudományi és honvédtisztképző kar speciális bentlakásos képzési központja, valamint a katasztrófavédelmi speciális képzési központja létesítményeinek kialakítása.
A magyar nyelvű önálló magyar tisztképzés központjául szolgáló Ludovika Akadémia felállításáról 1808-ban döntött az Országgyűlés. Az épület alapkövét 1831-ben tették le, és 1836-ra fejeződött be az építkezés. A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia 1872. november 21-én nyílt meg és szolgálta a magyar honvédtiszt képzést 1944-ig.

 A Ludovika Campus megvalósításáról és a Ludovika újjáépítéséről 2012 májusában döntött a kormány. Az NKE új főépületét - vagyis a Pollack Mihály által tervezett egykori Ludovika Akadémia felújított épületét - tavaly március 31-én adták át.