Jelenleg 50 bejegyzés található Kiemelt hírek kategóriában

Karcolatok a könyvtárból 5. RÉSZ

    •  dsc2905
    •  dsc2922
    •  dsc2945
  • Előző
  • Következő

Könyv-emlékek tükrében – A Ludovika Akadémia kincsei

 „Az 1808. évi VII. törvénycikk és az 1827. évi XVII. törvénycikk értelmében Pesten felállítani rendelt magyar katonai intézet, mint magyar királyi honvédségi akadémia állíttatik fel, és Ludovika-Akadémia nevet fog viselni. Ezen akadémia rendeltetése, hogy abban egyfelől önként jelentkező hadapródok a honvédség keretei részére alkalmas tisztekké képeztessenek, másfelől szolgálatban levő kitűnő honvédtiszteknek alkalom nyújtassék a hadtudományoknak magasabb fokozatú szolgálattételnél igényelt ágaiban maguk tovább képezhetni.” Így szól az 1872. évi XVI. törvénycikk bevezetője a magyar királyi honvédségi Ludovika-Akadémia felállításáról, amely megteremtette az önálló magyar tisztképzés lehetőségét.

Pollack Mihályt, a kor neves építészét kérték fel az épület terveinek elkészítésére, amelyek alapján 1830 és 1836 között elkészült az impozáns, klasszicista stílusú épület. A katonai oktatás megszervezését az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején kezdték meg a Ludovikán. Az 1849. január 7-én tartott megnyitó ünnepély után azonban a tanítás nem indulhatott meg, mert az osztrák hadak hamarosan lefoglalták az épületet és kórháznak rendezték be. A tisztképzést a szükséges politikai feltételek megteremtése után, az 1867-es kiegyezéssel helyreállított alkotmányosság létrejöttét követően a Magyar Honvédség és az akkori Honvédelmi Minisztérium indította el, és 1872-ben megnyitotta kapuit a hallgatók előtt a Ludovika Akadémia. A közvélekedéssel ellentétben, sajnos, nem maradt fenn az akadémia egykori könyvtára, és a megmaradt könyveknek csak egy részéhez tudott hozzájutni az Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Kari Könyvtára, amely egy jelentős muzeális értéket képviselő gyűjtemény, reprezentálja a ludovikás elődök mindennapi életét, és az ott folyó oktató-nevelő munkát. 

Az egyetemi könyvtár féltve őrzi a muzeális dokumentumokat, amelyeket magánszemélyek, intézmények mentettek meg a II. világháborút követő időszakban és a könyvtárnak, illetve jogelődeinek hagyaték és ajándékozás útján juttattak el. A muzeális értékű anyagot az egyetemi könyvtár a korábbi években szakszerűen tisztíttatta, az anyagi lehetőségekhez képest restauráltatta, és újraköttetett néhány példányt, azonban a könyvek állagmegóvása, gondozása folyamatos feladatot jelent az intézmény számára a továbbiakban is.

A könyv-emlékeket jelenleg egy időszaki kiállítás keretében tekinthetik meg az érdeklődök a kari könyvtár folyosóján, a könyvtár nyitvatartási idejében.

A kiállítás rendezői igyekeztek tematikusan összeállítani a tárlókban és vitrinekben a „ludovikás” életet bemutató dokumentumokat, az akadémiai élet minden területére kiterjedő szabályzatokat és utasításokat. A vitrinekben megtalálhatók a különböző korokból származó tankönyvek és utasítások, a különböző tudományágak, a hadtudomány, az egészségügy, a lótartás, a lövészet, a földrajztudomány és egyéb oktatást segítő kézikönyvek. Megtekinthetők a mindennapi diákélet szabályait is magába foglaló kiadványok. Az egyetemi könyvtár birtokában van néhány archív fotó, és az 1939-ben felavatott akadémisták tablójának másolata, mely szintén szerepel a kiállításon. Ludovikás volt Agházy Kamill, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum alapítója, Almási Pál hadmérnök, Berczelly Tibor sportlövő, Franyó Zoltán író, műfordító, Pilch Jenő hadtörténész, Piller György olimpiai bajnok vívó és Stromfeld Aurél hadsereg-vezérkari főnök.

Az egyetemi könyvtár számára külön öröm, hogy épen maradt fent az 1897-es Magyar Királyi Honvédségi Ludovika-Akadémia Könyvtárának Czimjegyzéke, amely tartalmazza az akkori könyvtár teljes gyűjteményének listáját. A másik ehhez kapcsolódó mű A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia Tanári Nagy Könyvtárának Címjegyzéke 1910-ből. A két könyv alapján képet kaphatunk arról, hogy milyen fontos volt a könyvtár, és benne a megfelelő számú korszerű szakirodalom a Ludovika Akadémián folyó oktatás számára.

Az NKE Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár ezúton hívja fel a tisztelt olvasók figyelmét arra, hogy amennyiben rendelkeznek a Ludovika Akadémia egykori könyvtárából származó könyvvel vagy a Ludovika történetéhez kapcsolódó egyéb dokumentummal, és azt a nagyközönség számára hozzáférhetővé kívánják tenni, juttassák el a könyvtár (1101 Budapest, Hungária krt. 9–11.) számára.


Szöveg: EKKL

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Beköltözés előtt a Ludovika Campus

    •  dsc9171

Több projektelem kivitelezése is a végéhez közeledik a Ludovika Campus beruházásban. Augusztusban beköltözhetővé válik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem újonnan épülő központi oktatási, rendészeti oktatási és kollégiumi épülete. Július 31-ével pedig befejeződött az Orczy-park rekonstrukciójának első üteme is, amivel párhuzamosan megkezdődtek a belsőépítészeti munkálatok a sportkomplexumban.

Az Üllői út mentén fekvő, huszonegyezer négyzetméter összterületű központi oktatási épület – az összekötő vasszerkezet kivételével – megkapta külső borítását. Beépítették a külső nyílászárókat és az impozáns üvegfalakat is, amelyeknek köszönhetően a város felé haladva betekinthetünk az Orczy-parkba. Beszerelték az épületgépészetet, és befejeződött a járófelületek burkolása. Az irodák többségét már berendezték, és az oktatótermekből is csupán a padsorok és a székek hiányoznak.

Hasonló stádiumban van a Diószeghy Sámuel utcai rendészeti oktatási és kollégiumi épület is. A két épület kívülről már elnyerte végleges formáját, folyamatban van a kollégiumi szobák bútorozása. Használatra készek a liftek, és az épületegyüttest a parkkal összekötő magasépítészeti acélszerkezet üvegborítását is rögzítették. A rendészeti komplexumot és a központi oktatási épületet idén szeptemberben, várhatóan az egyetemi tanévnyitó ünnepség keretében adják át, így az őszi félévtől már itt tanulhatnak az Államtudományi és Közigazgatási Kar, valamint a Rendészettudományi Kar hallgatói.

Látványosan halad a park Diószeghy Sámuel utca felőli oldalán elhelyezkedő sportlétesítmények építése is. Az összesen huszonháromezer négyzetmétert magába foglaló együttes kültéri sportpályái már korábban elkészültek, a közöttük haladó gyalogjáró kivitelezése zajlik. A sportcsarnokban elkészült a medencetér és a lelátósor kialakítása. Az acél tetőszerkezetet is rögzítették, így hamarosan itt is megkezdődhetnek a belsőépítészeti munkálatok. Elkészült a lövészklub épülete is, már csak a lövészethez szükséges belső speciális berendezések beépítésére vár; és az épület körüli környezetrendezés is folyamatban van. A multifunkciós komplexumot várhatóan 2017 végén vehetik birtokba a sportolni vágyók.

Folyamatban van a Ludovika Campus beruházás utolsó elemének megvalósítása is, a lovarda épület megújítása és az Orczy-park átfogó rekonstrukciója. A kertben megújul a növényzet, locsolórendszert építenek ki, és olyan új közösségi létesítményeket is építenek, mint a tóparti kávéház, játszótér, futókör, kültéri kondicionáló gépek és mosdók. Emellett a parkban talál végleges otthonra Kisfaludi Strobl Zsigmond Kossuth-szobra, amelyet a Kossuth tér rekonstrukcióját követően ajánlott fel az NKE számára az Országgyűlés Hivatala. Ezzel egy időben zajlik az egyetem informatikai fejlesztése is a parkon belül, ami a rugalmas és zavartalan internet- és belsőhálózat-elérést teszi lehetővé a hallgatók és dolgozók számára. A park a megújult lovarda épülettel kiegészülve teljes egészében jövő tavasszal lesz látogatható, de az Orczy-kert egy részét a nyár folyamán újra birtokba vehetik a kerületi lakosok.


Szöveg és fotó: Szilágyi Dénes


Történelmünk mozaikképei

    • ludovika homlokzat
    •  dsc2159
    •  dsc2211
  • Előző
  • Következő

A Ludovika belső udvarán Magyarország egykori vármegyéinek tardosi mészkőbe faragott címerei állítanak méltó emléket a vármegyék áldozatvállalásának: a magyar tisztképzés első otthonának építéséhez ugyanis jelentős anyagilag támogatással járultak hozzá. Hazánk egyetlen főtiszt címertörténésze, dr. Csáky Imre szerint a vármegyecímereink történelmünk mozaikképei és így nemzettudatunk szerves részét képezik.

A régi szépségét visszanyerő, ismét teljes pompájában tündöklő Ludovika Akadémia összekapcsolja a múltat a jelennel; emléket állít a múlt azon eseményeinek, amelyek mondanivalója a jelen embere számára is elévülhetetlen jelentőséggel bír. Belső udvarában alfabetikus sorrendben tekinthető meg a Magyar Királyság 1886. évi XXI. törvénycikkben meghatározott 71 vármegye közül 63 magyarországi vármegye címere, amely méltó emléket állít a vármegyék áldozatkészségének és közadakozásának köszönhetően is megvalósuló Ludovika Akadémia megalapításának. Dr. Csáky Imre címertörténész a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja beszámolója alapján pontosabb képet kapunk a Ludovika vármegyecímereiről. Hogy hogyan lesz valakiből címertörténész, arról ő maga számolt be lapunknak:

A kérdés kissé összetett, annál is inkább, mert családom, illetve az elődeim között katonák, illetve tanárok voltak/vannak. Ha ezt klasszikus értelmezés szerint fogalmazom meg, akkor azt mondhatnám, hogy a vérvonalamban a katonai és a pedagógiai jelleg együttesen van jelen. Elképzelhetetlennek tartottam és tartom az életem anélkül, hogy a Magyar Honvédség főtisztjeként tudományos igénnyel ne foglalkozzam a történettudomány egyik speciális résztudományával, a heraldikával. A történelem szak elvégzését, a diploma megszerzését követően a Magyar Honvédség állományba kerültem és életpályám első nyolc évét a Savaria Gépesített Lövészdandárnál töltöttem, mint csapattiszt. Erre az időszakra rendkívül büszke vagyok, mert közvetlen tapasztalatot szerezhettem a Magyar Honvédség csapattiszti tevékenységének rendszeréről abban az időszakban, amikor sorkatonák (rajparancsnokok) kiképzését vezethettem azzal az óriási felelősségtudattal, amelyet akkori elöljáróim joggal vártak el a személyi állomány és a haditechnikai eszközök vonatkozásában az «emberségből példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak…»  Balassi-idézet szellemében. Mindig is szerettem ezt a tevékenységet, ugyanakkor a történettudomány művelésére már ekkor elhivatottságot éreztem.

Életutam második szakasza egyszerűen kihagyhatatlan: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jogelődje, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem falai között a katonai hivatás másik oldala került előtérbe: a tudományos és tudományos kutatói tevékenység. Tudományos titkár voltam több területen, később tudományos főmunkatárs – így ha manapság is az egyetemen járok, úgy érzem, otthon vagyok. Életutam első és második szakasza – e kettősség – ötvöződött tevékenységemben, munkámban és személyiségemben egyaránt. Már akkor is, a heraldikát, a címertant műveltem, ami a történettudománynak egy nagyon érdekes résztudománya. Az egyetemen én voltam az első nappali tagozatos PhD-hallgató, aki fokozatot szerzett és kivételes pillanat volt, amikor – többedmagammal – gróf Zrínyi Miklós szablyájának másolata felett tettünk doktori fogadalmat. Dr. Ács Tibor ezredes úr véleménye szerint a heraldika ugyan a történettudomány résztudománya, de legalább ugyanannyira a hadtudomány része is, hiszen latinul a címer – «arma» – fegyvert jelent.

Az egyetemen töltött évek után életutam a Budai Várba vezetett egy idézettel élve: «a hadi mesterség örökös dicsőítésére szolgáló kincsesházba», ahol az akkori főigazgató, Dr. Holló József altábornagy úr heraldikai kutatásaimat ismerve (amelyeknek katonai vonatkozásai is voltak – pl. egyes katona népcsoportok: jász-kunok, hajdúk címereslevelei) lényegesnek, a hadtudományi kutatások egy különleges elemének ítélte s annak további folytatására buzdított. E három mérföldkő alakította ki bennem a katonai, történettudományi szemléletet és tevékenységrendszert, amely elhivatottsággá kristályosodott bennem, s talán leginkább gróf Zrínyi Miklós egy idézetével szemléltethetném leginkább: «Nem másra szolgál a mi eleink tündöklése nékünk, mint hogy szövétnekként világító fáklyával fussuk be a mi életünk pályáját.» Így válhattam a Magyar Honvédség egyetlen címertörténész főtisztjévé.”

Nem véletlen tehát, hogy Csáky Imre foglalkozik a Ludovika Akadémia címereivel. Jelenleg is az akadémia kőbe vésett vármegyecímereit bemutató könyvön dolgozik. Szerinte az akadémia felújítása egy építészeti bravúr volt, hiszen a „Ludovikán járva csak csodálkozni és gyönyörködni tudunk az épületegyüttesben és a kivitelező munkájában”. A szemlélődő látogatónak feltűnik, hogy a belső udvaron 63 magyar vármegye tardosi mészkőbe faragott címere látható. Hogy miért faragták ezeket a címereket és miért helyezték el oda, annak egyetlen oka van: ez a 63 vármegye 350.000 forintot adományozott arra a célra, hogy a Ludovika Akadémia felépülhessen. Ezért úgy gondolták, amely kifejezi 1100 éves történelmünket, hogy a vármegyék jelképeit, időt állóan, kőbe vésve megörökítik.

Csáky Imre bemutatta az 1876-os vármegyerendezést megelőző Magyar Királyság vármegyecímereit ábrázoló címertablóját is. A címertörténésztől megtudtuk, hogy elgondolása szerint az akkori kutatásai eredményei ne könyvben, vagy tanulmányokban lásson napvilágot, hanem falra függeszthető, nagyméretű címertablók formájában, hogy azonnali, közvetlen, magyar nemzettudatot hangsúlyozó vizuális-tudati megerősítést nyerhessen a szemlélődő. A címereket nemes szedlicsnai Lipszky János császári-királyi huszár ezredes 1810-ben készített kitűnő térképének hasonmása teszi teljessé. A térképtabló trilógia második része a szabad királyi városok, míg harmadik egysége Erdély Nagyfejedelemség és a kiváltságos kerületek címereit mutatja be.

A címeres tablók mellett Dr. Csáky Imre más érdekességgel is készült; bemutatott négy francia velúrbársonyba kötött, arannyal dúsan felülnyomott, fakszimile címereslevelet, amelyeket az uralkodó aláírása és magyar királyi nagy titkos függőpecsét hitelesített. További érdekesség, hogy a bemutatott címereslevelekben adományozott címerek közül három megtalálható a Ludovika Akadémia belső udvarában lévő vármegyecímerek között is.

A címertörténész kiemelte Sopron vármegye címereslevelét, amely nem egy ív hártya (ami általában 60x80 cm nagyságú pergamen – amely juh vagy kecskebőr – arannyal, színes vagy fekete tintával írtak rá), hanem könyv alakú dokumentum. Bécsben a Magyar Királyi Udvari Kancelláriában kötötték francia bársonyba. Értékes forrás, hiszen egyetlen egy töredékes példány létezik belőle, amelyet páncélszekrényben őriznek. Az eredeti címeres levélen ugyanaz a címer látható, ami a térképtablón vagy a Ludovika belső udvarában elhelyezett vármegyecímeren is: középen páncélos vitéz, bal karjával a herceg Esterházy család címerpajzsát tartja. Ezt a címeres pecsétet annak idején V. (Habsburg-Lotharingiai) Ferdinánd magyar körirattal látta el. Jól látható, hogy az idő nem kímélte: a mintegy 200 éves anyag gyűrött, néhol nehezen olvasható, de ez érthető, hiszen a 20. században sok viszontagságon mentek keresztül a féltve őrzött dokumentumok is. Esztergom vármegye fakszimiléje Sopronéhoz hasonlóan paradicsom piros francia bársony címereslevél, amelyen ugyanaz a címer található meg, ami a Ludovikán is: Szent Adalbert vértanúnak a teljes alakú, trónuson ülő képe, hiszen ő a vármegye védőszentje. Esztergomról azt érdemes tudni, hogy a mindenkori hercegprímás volt az örökös főispán ebben a vármegyében, ezért is szerepel egy szent és vértanú a vármegye címerében. A harmadik fakszimile nem vármegye, hanem egy kiváltságos kerület, a Hajdú Kerület címeresleveleit mutatja be 1605–1606–1838-ból, amely megjelenését tekintve hasonló a vármegyékéhez. Itt Bocskai István, kedvelt fejedelmünk és V. Ferdinánd által kiadott dokumentumok láthatók, amelynek lényege, hogy az első kettő egy ív hártya, míg a harmadik könyv alakú. Címere tovább él Hajdú vármegye kőbe faragott címerében. A negyedik fakszimile Dr. Csáky Imre legújabb kötete, amelyben három város: Jászberény, Karcag és Kiskunfélegyháza királyi kiváltságlevelei találhatóak egy ív hártyán, függő pecséttel ellátva, latin nyelven, az uralkodó saját kezű aláírásával ellátva.

„Íme, a szóban forgó – címertabló, amely a trilógia első darabja. Az általános magyar történelmi fejlődés eredményeként kialakult 18–19. századi történeti-közigazgatási rendszer egy elemét, a vármegyék címereit (címeres pecsétjeit) foglalja össze 1876-ig a XXXIII. törvénycikk törvénybe iktatásáig. E tablón láthatók a Ludovika kőbe faragott címereinek eredeti, a magyar király által jóváhagyott vármegyecímereinek fakszimiléi a teljesség igényével, címeres pecsét formájában, az adományozás évszámát is feltüntetve. Az 1876. évi XXXIII. törvénycikk törvénybe iktatásával megszűnt az addig hatályos magyar történeti-közigazgatási rendszer (amely a Magyar Királyságot vármegyékre, kiváltságos kerületekre, székely, szász és lándzsás székekre osztotta) és létrejött az egységes 71 vármegye, amelyet az 1886. évi XXI. törvénycikk véglegesített. Címereik azonban tovább éltek a vármegyék jelképeiben. A vármegyecímerek tehát történelmünk mozaikképei, amelyek nemzettudatunk szerves részét képezik s amellett dekoratív szimbólumok is – sokat elárulva az adott vármegyéről.”

Dr. Csáky Imre arról is beszámolt, miért tekinthető az országban egyedinek a Ludovika Akadémia főhomlokzatán található államcímer. A timpanon középpontjában elhelyezett Magyar Szent Koronával ékesített államcímert a két térdeplő angyal tartja, ugyanakkor – a katonai jelleg erőteljes hangsúlyozására – egyidejűleg olaj- és cserfaág is övezi, amely egyedivé varázsolja a domborművet.  Báró Bánffy Dénes miniszterelnök 1896-ban a millennium tiszteletére kibocsátott miniszteri rendeletében hivatalos használatra háromféle államcímert engedélyezett. Ezek közül egyik a Magyar Királyság nagycímere (lett volna – állami nagycímer), amelyet végül nem alkottak meg, hiszen a magyar királyok az évszázadok alatt számos tartományra és országra kiterjesztették hatalmukat – így akkor diplomáciai bonyodalmakat okozott volna, ha e területek címereit egy nagypajzsban helyezik el (pl. a Jeruzsálemi Királyság). Helyette bevezették a magyar állami középcímert, amelynek nagyon érdekes változata található a Ludovika főhomlokzatán kőbe faragva:

Ha megnézzük a Ludovika főhomlokzatán kőbe faragott államcímert, a heraldikai jobb oldalon (a heraldikában a jobb és bal oldal felcserélődik; tehát a szemlélődőnek, aki szemben áll a címerrel, ami bal oldalon van, azt a szaknyelv heraldikai jobb oldalnak nevezi, ugyanis mindig a címerpajzs mögé képzeljük a lovagot, aki a középkorban a pajzsot tartotta), a Horvát Királyság címere látható, amely egyébként vörössel és ezüsttel ötször sakkozott mező, mégis a domborművön csak négyszer sakkozott pajzsmezőt látunk. Alatta Szlavónia Királyság címere található, középen heraldikai jobbra futó nyesttel. A magyar királyok engedélyezték e tartománynak, hogy a királyi adót ne aranyban vagy ezüstben fizessék meg, hanem az akkoriban nagyon értékesnek számító nyestbőrben. II. (Jagelló) Ulászló címereslevelében a Dráva–Száva közötti hullámos pólya közé helyezte el a nyestet. Az eredeti címereslevélben ez hullámos pólya (ahogyan egy folyót láttatni szeretnénk) – mégis a timpanonban elhelyezett államcímer egyenes pólyákat jelez. Dalmácia Királyságot a három leopárd fej jelképezi. Alatta található Erdély Nagyfejedelemség címere, ahol a történelmi három nemzet jelképei játszanak: a magyar nemzetet a fekete, kiterjesztett szárnyú sas, a székely nemzetet a nap és a hold, a szász nemzetet pedig a hét kulcsos, szabad királyi város jelképezi. Különlegessége a Ludovikán megtalálható államcímernek, hogy hiányzik belőle (ívelt oldalú alul betolt ék alakban) az 1896-os államcímer Fiume Kormányzóságot jelképező sziklán álló, korsót tartó kétszárnyú, fekete, hercegi koronával díszített sasa, amelyet I. (Habsburg) Lipót magyar király adományozott és ma is megtalálható a Fiumei Levéltárban (Rijeka). Ezek a különbségek azt erősítik, hogy a Ludovikán található államcímer speciális alkotás. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a Ludovika főhomlokzatán található magyar államcími középcímer olyan egyedi és különleges, hogy sehol máshol nincs hozzá fogható.”

Csáky Imre kihangsúlyozta, hogy folyamatosan kapcsolatban van a Ludovikával, amiért hálás az intézmény vezetőségének. „Külön köszönettel tartozom Prof. Dr. Patyi András rektor úrnak, Prof. Dr. Padányi József dandártábornok úrnak és Dr. Horváth József főtitkár úrnak, hiszen ők voltak azok, akik felismerték, hogy a Ludovika Akadémia és speciális díszítőelemei – a vármegyecímerek és az államcímer tudományos igényű feldolgozása hiánypótló, egyben méltó az Akadémiához, mindazonáltal erősíti a nemzettudatot, amelyet igyekszem minden művem középpontjába állítani” – mondta. Kiemelte, hogy örömmel vállalta és vállalja a rábízott feladatokat, hiszen a Magyar Honvédség egyetlen címertörténész főtisztjeként szeretné a maga eszközeivel erősíteni a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és Nemzeti Közszolgálati Egyetem hazai és nemzetközi ismertségét, elismertségét, azon kívül középpontba állítani – a múltban, jelenben és jövőben egyaránt – a katonatudósok magyar haza iránti töretlen elkötelezettségét is.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: címer, vármegye, 2017

Ismét látogatható az Orczy-kert egy része

    • park1
    • park2
    • park3
    • park4
    • park5
  • Előző
  • Következő

Megnyílt a nagyközönség számára az Orczy-kert egy része, miután lezárult a park rekonstrukciójának első üteme. Július 31-ével a környéken élők birtokba vehetik a parkban található teljesen megújult játszóteret és a közforgalom számára is használhatóvá válik az átmenő útvonal a Ludovika Főépület és a Nagyvárad téren található Orczy Úti Kollégium között.

Az Orczy-kert már a beruházás megkezdése előtt és azóta is közkedvelt pihenőhelye a kerület lakóinak. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztését szolgáló Ludovika Campus projekt tovább bővíti a józsefvárosiak szabadidős lehetőségeit. A kert jelenleg 26 hektáron terül el, a beruházással pedig további 10 hektárnyi, jelenleg még elzárt területet integrálunk a közparkba. Ezen a részen korábban a BKV buszgarázsa, járműjavító műhelye és a SOTE gazdasági épületei voltak, többnyire aszfaltozott területen, amely egykor a történeti park szerves része volt. Az egyetem célja az, hogy hosszú évtizedek után parkosítva és egy új, minden igényt kielégítő sportközponttal adjuk vissza ezt a területet az állampolgároknak. A használati igényekre tekintettel külön terv készült a park szakaszos megújítására, hogy a területek minél hamarabb visszaadásra kerülhessenek.


Fotó: Szilágyi Dénes


Július végén nyílik meg az Orczy-kert egy része

    • Ludovika Főépület az Orczy-park felől

A beruházás műszaki okai miatt a korábbi tervekkel szemben egy hónappal később fejeződik be az Orczy-kert rekonstrukciójának első üteme. Így július 31-én nyílik meg újra a közforgalom előtt a teljesen megújult játszótér és használhatóvá válik az átmenő forgalom útvonala a Nagyvárad tér irányába.

Ahogy korábban is írtuk, a Ludovika Campus beruházás idén év elején ért el abba a szakaszba, hogy az állampolgárok biztonsága miatt indokolttá vált a park átmeneti lezárása, ugyanis azt az NKE átadta a kivitelező cégnek munkaterületként a park rekonstrukciós munkálatai miatt. Ezzel azt is szerette volna az egyetem elérni, hogy az Orczy-kert történelmi parkjának felújítása a lehető legkevesebb akadállyal, a lehető leggördülékenyebben megvalósuljon. A használati igényekre tekintettel külön terv készült a szakaszos megvalósításra, a területek mihamarabbi visszaadására. A városlakók július 31-től újra használhatják majd a teljesen megújult játszóteret, valamint az átmenő forgalom útvonala is elérhetővé válik számukra a Nagyvárad tér felé. A tervek szerint november 30-tól a park korábbi teljes területét megnyitja az egyetem, addigra megtörténik a történeti alakuló tér újrafüvesítése, elkészülnek a park megújult útjai.


Ludovika Fesztivál a Ludovika téren

    • nke ludovika fesztival web 710 358 s

Idén először a Ludovika téren tartják meg az immáron 8. alkalommal megrendezendő Ludovika Fesztivált, amelynek ezúttal is a tisztavatást megelőző, úgynevezett Száznapos Ünnepség az egyik központi programja. A rendezvényre május 13-án kilátogatókat emellett olyan programok is várják, mint például intézkedéstaktikai és műszaki mentési bemutató, vagy rendőrségi és honvédségi gépjárművek bemutatása. A nagyközönség számára nyitott, egész napos, ingyenes rendezvényen számos családi- és gyermekprogram is várja az érdeklődőket.

A Ludovika Fesztivál múltja 1924-ig nyúlik vissza, amikor a 18. században megkezdett és 1919-ben megszakadt Száznapos Ünnepséget – amely az avatásig hátralévő időt jelöli – ismét megtartották a végzős akadémisták tiszteletére. A rendezvényen az MH Ludovika Zászlóalj kiváló tanulmányi eredményű, végzős honvédtisztjelöltjeinek adnak át elismeréseket, köztük a Schmittné Makray Katalin zászlóanya által alapított Szent László-díjat.

A VIII. Ludovika Fesztiválon a szervezők olyan látványos programokkal várják az érdeklődőket, mint például a katasztrófavédők magasból mentési bemutatója, a honvédség haditechnikai és a rendőrség intézkedéstaktikai bemutatója. Az érdeklődők tűzszerészrobotokat és különböző szimulátorokat is láthatnak, és kipróbálhatják ügyességüket a különböző akadálypályákon is.

A rendezvényen bemutatkoznak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kara és intézetei is, köztük a nemrégiben alakult Víztudományi kar is látványos programokkal várja a fesztivál résztvevőit. Manapság egyre többet hallunk a kiberbiztonság fontosságáról, az ezzel kapcsolatos legfrissebb ismereteket a közelmúltban megalakult Kiberbiztonsági Akadémia szakembereitől tudhatják meg a rendezvényen.

További információ:

http://uni-nke.hu/x/ludovika-fesztival-2017

Megosztás a Facebook-on


Európai színvonalú campus épül

    • fokep
    •  dsc3905 2
    •  dsc3914 2
    •  dsc3917 2
    •  dsc3931 2
    •  dsc3944 2
    •  dsc3960 2
    •  dsc3964 2
    •  dsc3966 2
    •  dsc3970 2
    •  dsc3975 2
    •  dsc3989 2
    •  dsc4004 2
    •  dsc4007 2
    •  dsc4023 2
    •  dsc4038 2
    •  dsc4040 2
    •  dsc4048 2
    •  dsc4063 2
    •  dsc4080 2
    •  dsc4095 2
    •  dsc4107 2
    •  dsc4146 2
    •  dsc4148 2
  • Előző
  • Következő

A Ludovika Campus projekt több elemének kivitelezése is végéhez közeledik. Belsőépítészeti munkák zajlanak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem újonnan épülő központi oktatási-, rendészeti oktatási- és kollégiumi épületében. Ezzel párhuzamosan befejeződött a sportkomplexum szerkezetépítése és folyamatban van az Orczy-park átfogó rekonstrukciója is.

Az Üllői út mentén fekvő, huszonegyezer négyzetméter összterületű központi oktatási épület – az összekötő vasszerkezet kivételével - megkapta külső borítását. Beépítésre kerültek a külső nyílászárók és impozáns üvegfalak is, amelyeknek köszönhetően a város felé haladva belátást nyerhetünk az Orczy-parkba. Telepítésre került az épületgépészet és hamarosan megkezdődik a járófelületek burkolása.

Hasonló a készültségi szint a Diószeghy Sámuel utcai rendészeti oktatási- és kollégiumi épületben is. Folyamatban van az épület homlokzatának burkolása, amely a belső udvar felőli részen már elkészült. A kollégium első emeletén kialakításra került egy mintaszoba, amely kinézetben és minőségben is megegyezik a korábban átadott Orczy Úti Kollégium nyújtotta lehetőségekkel. Beépítésre kerültek a személyfelvonók, és az épületegyüttest a parkkal összekötő magasépítészeti acélszerkezet üveg borítását is rögzítették. A rendészeti komplexumot és a központi oktatási épületet idén szeptemberben vehetik birtokba az egyetem hallgatói.

Látványos az előrehaladás a park Diószeghy Sámuel utca felőli oldalán elhelyezkedő sportlétesítményeknél is. Az összesen huszonháromezer négyzetmétert magába foglaló együttes kültéri sportpályák már korábban elkészültek, a közöttük haladó gyalogjáró kivitelezése zajlik. A sportcsarnokban kialakításra került a medencetér és a lelátósor. Az acél tetőszerkezetet is rögzítették, így hamarosan itt is megkezdődhetnek a belsőépítészeti munkálatok. Teljesen elkészült a lövészklub épülete is, a lövészethez szükséges belső speciális berendezések beépítésére vár; és az épület körüli környezetrendezés is folyamatban van. A multifunkciós komplexumot 2017 végén vehetik birtokba a sportolni vágyók.

Folyamatban van a Ludovika Campus beruházás utolsó elemének megvalósítása is, a lovarda épület megújítása és az Orczy-park átfogó rekonstrukciója. A kertben megújul a növényzet, locsólórendszer kerül kiépítésre és olyan új közösségi létesítmények is megépülnek, mint a tóparti kávéház, játszótér, futókör, kültéri kondicionáló gépek és mosdók. A park a lovarda épületével megújulva, teljes mértékében jövő tavasszal lesz látogatható, de az Orczy -park egyik részét nyár elején újra birtokba vehetik az állampolgárok.


Szöveg és fotó: Szilágyi Dénes
Megosztás a Facebook-on


Névadó ünnepség és szentmise a kápolnában

    • f ek ep
    •  dsc8367 2
    •  dsc8377 2
    •  dsc8392 2
    •  dsc8429 2
    •  dsc8433 2
    •  dsc8454 2
    •  dsc8466 2
    •  dsc8563 2
    •  dsc8601 2
  • Előző
  • Következő

Mostantól a Szent László nevet viseli az NKE Ludovika Főépület kápolnája – hangzott el a Szent László-emlékév kapcsán rendezett, az egyetem napi rendezvénysorozat részeként tartott ünnepségen.

A magyar kormány a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa kezdeményezésére, a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából hirdette meg a Szent-László emlékévet. Ehhez kapcsolódott egyetem napi rendezvényével az NKE is, amelynek kápolnája ebből az alkalomból felvette a Szent László nevet. A lovagkirály személyét a Ludovika Akadémia építtetői is fontosnak tartották, hiszen a kápolna ólomüveg ablakán az ő alakját is megjelenítették.

 „Szent Lászlóra, a királyra, a hadvezérre és hadfira emlékezünk ma, aki nemcsak vezette és csatába küldte harcosait, hanem maga is harcolt, a nehéz kardot és csatabárdot forgatva” – mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora hozzátette, hogy a lovagkirály uralkodásának, katonai erényeinek köszönhetjük azt is, hogy 150 évig idegen sereg nem lépett az ország területére. Szent László uralkodása egyfajta aranykora volt a magyar történelemnek: az ország nagyhatalmi jelleget nyert, sokat fejlődött és gyarapodott. „Legendává váltak tettei, vitéz cselekedeteket tulajdonítottak neki”- fogalmazott Patyi András. A rektor Arany János 1853-ban írt balladájának gondolatait idézte, miszerint Szent László feltámad sírjából és beavatkozik a tatárok ellen vívott csatába, majd megfutamítja az ellenséget, akik a fejüket a kereszt alá tartják. Patyi András szólt arról is, hogy Szent László a magyar katonák és a határőrök védőszentje. „Kérjük, mint a honvédtisztképző egyetem polgárai, hogy mint szent király, legyen nekünk is mindörökké védelmezőnk. Vigyázzon ránk a boldogságos Szűz Mária is. Isten éltesse a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet és Önöket is! ”- fogalmazott a rektor.

Nekünk, magyaroknak különösen érzékenyeknek kell lennünk a történelmünkre. Meggyőződésem, hogy a jövő csak a múlt szikláira építhető, amihez hazánk történelme szilárd alapot szolgáltat”- mondta ünnepi beszédében Dr. Lomnici Zoltán. A Szent László-emlékév Tanácsadó Testület tagja szerint a lovagkirály életműve például szolgál mindenki számára. „Akinek méltó példaképe van, soha nem marad magában a harcban, még akkor sem, ha már egyedül kell küzdenie”- fogalmazott az Emberi Méltóság Tanács elnöke. Hozzátette, hogy Szent László élete és halála szimbolikus jelentőséggel bír a szomszéd népek számára is: Lengyelországban született, Nagyváradon és Zágrábban püspökséget alapított és a felvidéki Nyitrán hunyt el. „Ő volt az a királyunk, aki rendet és biztonságot teremtett a térségben”- tette hozzá Lomnici Zoltán. Katonaként megértette, hogy a béke szavatolásához nem elég csupán a jóakarat, hanem erős, kardforgató kezekre is szükség van. „Hitünket és nemzeti történelmünk tiszteletét nem vehetik el tőlünk, hacsak mi magunk nem mondunk le róla. Ha kellő elszántsággal ragaszkodunk hozzá, akkor ez lehet a jövőnk záloga”- fogalmazott a Szent László-emlékév Tanácsadó Testület tagja.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára beszédében felidézte a lovagkirály életének néhány fontosabb momentumát. „Szent László herceg a pogány Vazul unokájaként erős akaratú, hajthatatlan jellemű, komoly férfivá, kitűnő hadvezérré és bölcs államférfivá fejlődött”- mondta a miniszterhelyettes. Vargha Tamás szerint Szent László azzal teljesítette be küldetését, hogy az országot Szent István nyomdokain haladva a nyugati kultúrkörhöz kapcsolta. Szigorú törvények megalkotója, de egyben a szegény sorsú emberek támogatója és vigasztalója is volt. Érdemei között említette az államtitkár a többi között a vármegyei és határvidéki szervezet kiépítését, az egyház igazgatási szervezetének létrehozását. A Szent László emlékév kapcsán a miniszterhelyettes megjegyezte, hogy ez egy jó alkalom a lovagkirály életének és művének széleskörű megismertetésére és a Kárpát-medencei népek párbeszédének elmélyítésére.

A rendezvényen elhangzott, hogy a Honvédelmi Minisztérium, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Szent László-emlékév Tanácsadó Testületének közös szándéka alapján a Ludovika Akadémia főépületének kápolnája felveszi a Szent László nevet. Az erről szóló nyilatkozatot Vargha Tamás államtitkár adta át Patyi András rektornak.

A Szent László Kápolnában az ünnepi rendezvénysorozat záróakkordjaként katolikus szentmisére került sor, amelyet a HM Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus Tábori püspökség vezetője, Bíró László püspök celebrált. A rendezvényen és a szentmisén közreműködött a HM Veszprém Légierő Zenekar Katona János alezredes, karnagy vezetésével.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd


Ötéves fennállását ünnepelte az NKE

    • fokep
    •  dsc7276 2
    •  dsc7294 2
    •  dsc7313 2
    •  dsc7359 2
    •  dsc7372 2
    •  dsc7402 2
    •  dsc7434 2 2
    •  dsc7442 2
    •  dsc7490 2
    •  dsc7512 2
    •  dsc7523 2
  • Előző
  • Következő

„Ludovikásnak lenni valaha komoly rangot jelentett Magyarországon: szaktudást, emberséget és hazafiasságot. Az akadémiára járók nemcsak egy iskola polgárai voltak, hanem különbek sokaknál” – mondta Dr. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ötéves fennállásából szervezett ünnepségén. Reményét fejezte ki arra, hogy az NKE elmúlt öt éve azt a célt szolgálta, hogy méltó legyen a Ludovika Akadémia örökségére. A rendezvény alkalmával Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora rektorhelyettesi és dékáni kinevezéseket adott át, valamint felavatták gróf Buttler János szobrát a Ludovika aulájában.

Patyi András megnyitó beszédében tiszteletét fejezte ki minden parancsnok, közigazgatási vezető, a haza szolgálatáért tanuló hallgató, egyetemi oktató, kutató és dolgozó számára. „Engem 2011-ben az új egyetem élére választottak. Így már megélhettem, hogy látom a gyökeret eresztett facsemetét, melyen majd a munka gyümölcse beérik” – mondta az egyetem fejlődéséről Patyi András. Mint mondta, az elmúlt öt évben évtizedek hagyományai sűrűsödtek össze. A rektor kiemelte, hogy az egyetem már tovább jutott, mint a jogelőd intézmények intézményi integrációja és költségvetési egyesítése. „A hadtudomány, a rendészettudomány, a megújított közigazgatás-tudomány, valamint az államiság legmagasabb szintű, átfogó jellegű vizsgálatára hivatott modern államtudomány művelésével nem csak kutatói kedvtelésünkként hódolunk, hanem szolgálatot teljesítünk” – világított rá Patyi András, aki felhívta a figyelmet, hogy az NKE nem elvenni szeretne a tudományból, hanem ahogy jelenleg is közel 20 egyetemmel és 30 más állami szervvel együttműködik, szeretné a tudományos közösséget gyarapítani. Az NKE rektora szerint ehhez egy „értő, együttműködő, de kritikus” közösségre van szükség. Emellett Patyi András kijelentette, hogy mint minden tudásközpont, az NKE célja a kormányzás tudományos támogatása, továbbá az is, hogy részt vegyenek az államot érintő védelmi feladatok ellátásában.

Lázár János ismertette a kormányzati törekvéseket, amelynek a célja, hogy ismét méltó képzőhellyé tegyék a Ludovikát, hogy minőséget képviseljen a diplomaszerzés a nagy múltú és remélhetőleg még ígéretesebb jövőjű intézményben. „A köz szolgálatában álló szakemberek új nemzedékére van szükség az állam minden szintjén, így a hivatalokban, a vízügyi területen, a rendőrségnél, a honvédségnél és a határvédelemben is” - szögezte le a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kitért arra is, hogy a kormányzattal olyan Magyarországot szeretnének, ahol többé sem a párthűség, sem a hatalomvágy, sem a küldetéstudat nem lehet önmagában elég ahhoz, hogy valakiből vezető váljon. A pozícióhoz a szaktudást is meg fogják követelni - nyomatékosította, amelynek egyik lépcsőfoka a közszolgálati vezetők államtudományi képzése lesz. A miniszter kitért Magyarország versenyképességének javítására is, ahol szerinte elengedhetetlen a bürokrácia csökkentése, megjegyezve – „a kevesebb szabály és bürokrata nem hátrány, hanem előny.” Az államreformokkal kapcsolatban kiemelte, hogy kettős céllal rendelkezik: a „hardver” – mint az egyetemi épület rekonstrukciója - és a „szoftver” – mint az NKE képzési struktúrájának a frissítése - egyidejű megújításával akarják elérni.

Az ünnepségen sor került rektorhelyettesi és dékáni kinevezések átadására is. Az NKE Szenátusának véleményező döntése, valamint a Fenntartói Testület egyetértő határozata alapján nemzetközi rektorhelyettesnek nevezte ki Patyi András Dr. Nagy Judit egyetemi docens, rendőr ezredest. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar élére Prof. Dr. Kis Norbert egyetemi tanár került, aki átvette a dékáni láncot a rektortól. Víztudományi Kar dékánjának Dr. Bíró Tibor egyetemi docenst nevezte ki a rektor, aki a dékáni lánc mellett átvehette a VTK  kari címerét hordozó zászlót is.

Az ünnepség részeként Patyi András Prof. Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszterrel a Ludovika aulájában avatta fel Gróf Buttler János szobrát, ezzel is tisztelegve a Ludovika Akadémia legnagyobb adományozója előtt. „Buttler János hatalmas vagyonából közel 126 ezer forintot adományozott az ügy érdekében” – ismertette Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok.  „Ez hatalmas pénz volt abban az időben, hiszen a névadó is 50 ezer forintot adományozott” – fejtette ki az intézmény tudományos rektorhelyettese, akinek a háttérkutatásaiból kiderült: 126 ezer forintból  közel háromezer jobbfajta puskát és több mint nyolcszáz lovat lehetett vásárolni akkoriban. „Óriási összeg tehát. Ez volt az a pont Buttler János életében, amikor megítélésem szerint beírta magát a történelembe és a Ludovika Akadémia történetébe” – fejezte ki tiszteletét Padányi József.

A témáról bővebben  az áprilisi Bonum Publicumban olvashatnak.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd

Megosztás a Facebook-on


Tisztelt Kerületi Polgárok!

    • dsc 7269

Ahogy azt már többször kihangsúlyoztuk, a 2013-ban megkezdett Ludovika Campus projekttel nem csak az ország egyik legmodernebb egyetemi campusa jön létre Józsefváros szívében, hanem újjászületik az ország első tájképi kertje. A több évtizedes elhanyagoltság után 26 hektárnyi megújult területet adunk vissza a családoknak és sportolni vágyóknak. Ez 11 hektárral nagyobb zöldterületet jelent annál, ami eddig elérhető volt az Önök számára. A rekonstrukció tervei a kezdetektől fogva tartalmazták az Orczy-park teljes felújítását, a tervek, elképzelések a 8. kerületi önkormányzat bevonásával készültek el. 

A Ludovika Campus beruházás 2017 januárjára ért el abba a szakaszba, hogy az állampolgárok biztonsága miatt indokolttá vált a park átmeneti lezárása, ugyanis azt az NKE átadta a kivitelező cégnek munkaterületként. Ez január 23-án történt meg. A park minden bejáratához tájékoztató táblát helyeztünk el, a kerületi újságban és az NKE honlapján is megjelent az erről szóló hír. Mint ahogy az is, hogy a park átmenetileg van zárva. Tekintettel arra, hogy jelenleg a rekonstrukció munkálatai egymással párhuzamosan és a park teljes területén zajlanak az Orczy- park munkaterület, ezért speciális munka- és balesetvédelmi szabályok érvényesek rá. A kordonok is ezért vannak. Egyszerűen azt biztosítjuk, hogy az Orczy-kert történelmi parkjának felújítása a lehető legkevesebb akadállyal, a lehető leggyorsabban megvalósuljon. A használati igényekre tekintettel külön terv készült a szakaszos megvalósításra, a területek mihamarabbi visszaadására.

A felújítás első üteme előreláthatólag június végén ér véget, tehát a nyári szünetre nyílik meg újra a közforgalom előtt a teljesen megújult játszótér és a tópart egy szakasza, illetve használhatóvá válik az átmenő forgalom útvonala.

A második ütemben, a tervek szerint 2017. november 30-tól a park korábbi teljes területét megnyitjuk, addigra megtörténik a történeti alakuló tér újrafüvesítése és elkészül a tóparti büfé épület is.

A harmadik ütem előreláthatólag 2018 áprilisára készül el, a megújuló Lovarda és a sportkomplexum létesítményei – figyelembe véve az Egyetem használati igényeit - a közforgalom számára is elérhetővé válnak. 

Mi tudjuk, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően az Orczy-kert jobb és szebb lesz, mint amilyen volt: több zöldfelület, több szabadidős lehetőség, jobb és tisztább környezet fogadja majd újra Önöket. Mindehhez csupán türelmet kérünk.

Köszönjük a megértésüket! 


Tisztelettel:

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Megosztás a Facebook-on


Elkezdődik az Orczy-park rekonstrukciója

    • dsc 7282

A Ludovika Campus fejlesztése elérkezett a jelenlegi utolsó beruházási elem megvalósításához, az Orczy-park környezetrendezéséhez és ehhez kapcsolódó Lovarda és létesítményei kivitelezéséhez. Emiatt a parkot munkaterületként a kivitelezést végző cég részére át kell adni. Mindez azzal jár, hogy az Orczy-kertet időszakosan és szakaszosan le kell zárni a látogatók elől.

A munkálatok során kicserélik a park teljes közműrendszerét, sor kerül a tó medertisztítására, a parti védművek újraépítésére, az úthálózat átfogó rekonstrukciójára, a növényzet teljes megújítására, valamint egy locsoló rendszer kiépítésére. A fejlesztés révén olyan új közösségi terek és létesítmények jönnek létre, mint például egy tóparti kávéház, futókör, játszótér, parki kondicionáló gépek, mosdók és ivó kutak.

A beruházás műszaki megvalósítása érdekében szükség van az Orczy-park egyes területeinek lezárására. A megújult területeket szakaszonként adjuk vissza az állampolgároknak. A felújítás nem érinti az Orczy út melletti sportpályákat, azok végig a sportolni vágyók rendelkezésére állnak. (lsd. térkép.) A felújítás idejére a kalandpark is bezár.

Az NKE Ludovika Főépületet várhatóan nyár közepéig csak az Üllői út és a Ludovika tér felől lehet majd megközelíteni. A beruházó Nemzeti Közszolgálati Egyetem a lakosság megértését kéri a változásokkal kapcsolatban, amelyekről folyamatosan tájékoztatja az érdeklődőket az intézmény honlapján.

Mint ismert a 2013-ban megkezdett, az egész Orczy-parkra kiterjedő Ludovika Campus projekt révén az ország egyik legmodernebb egyetemi campusa jön létre a Józsefváros szívében. Teljes egészében megújul a több évtizeden át elhanyagolt, ide nem illő funkciókkal csonkított és terhelt 26 hektáros park. A várhatóan 2018-ra befejeződő beruházás részeként korábban már átadták a teljes műemléki rekonstrukcióval megvalósult Ludovika Főépületet, valamint a park Nagyvárad téri felőli oldalán egy 600 férőhelyes egyetemi kollégiumot. Idén nyár végére készül el az egyetem új, Üllői úton épülő központi oktatási épülete, valamint a Diószeghy utcában található Rendészeti Speciális Oktatási Épület és Kollégium. Év végén újabb elemekkel bővül a campus, hiszen a tervek szerint ekkor adják át a sportcsarnokot, uszodát és kültéri sportpályákat is magába foglaló sportközpontot a park Diószeghy utcai oldalában.

Az Orczy-park kert történeti dokumentációjáról ide kattintva tájékozódhat bővebben.


Park-Lovarda beruházás területén a kivitelezést követő megnyitási ütemezés:  

    • park beruhazas

Elkészültek a kültéri sportpályák

    • fokep
    •  dsc2377 2
    •  dsc2388 3
    •  dsc2392 2
    •  dsc5682 2
  • Előző
  • Következő

Év végére várhatóan elkészül a mintegy huszonháromezer négyzetméter összterületű sportkomplexum a Ludovika Campuson. A komplexum sportcsarnokból, uszodából, lőtérből és kültéri sportpályákból áll majd. A két 20 x 40 méteres műfüves focipálya, a 28 x 48 méteres többcélú műanyag burkolatú pálya, a négy salakos teniszpálya és a 400 méteres rekortán burkolatú hat sávos atlétikai pálya kivitelezése a burkolatok lerakásával, valamint a sporteszközök – kapuk és palánkok, hálótartó oszlopok- rögzítésével befejeződött.

Jó tempóban halad a lövészklub építése is; a légtechnikát és kábelezést követően már belsőépítészeti munkálatok folynak az épületben, amiket később a speciális lőtéri egységek beépítése követ. Szerkezetépítésnél jár a sportcsarnok, ahol zajlik a medencetér, illetve a földszinti rész kialakítása és a három csarnokrészből álló épület vasgerendákkal történő összefogatása. A megvalósuló létesítmények elsősorban a hallgatók képzését és szabadidős tevékenységét hivatottak szolgálni, azonban a  lakosság számára is hozzáférhetőek lesznek. A sportolni vágyók az uszodában nyolc pályát, a csarnokban két fedett kézilabda pályát vagy hat kosárlabda pályát, kültéren pedig hat futópályát, két műfüves focipályát és négy teniszpályát használhatnak majd egyidejűleg.

Az uszoda medenceterében kerül kialakításra egy nyolc sávos 21 x 25 méteres úszómedence, illetve egy 10 x 15 méteres tanmedence. Ebből a térből érhető el a kétszáz férőhelyes lelátó. A megrendezésre kerülő események alkalmával az előcsarnoki szintről is a nézőtérre lehet majd jutni, elválasztva a medencetér sportolói forgalmától a külső forgalmat.

Az összesen ezerkétszáz fő befogadóképességű tornacsarnok nézőtere alsó három sora mobil lelátóként készül el, lehetővé téve, hogy a küzdőtér keresztirányú megosztásával létrejövő három játéktér egyenként is megfeleljen egy szabvány kosárlabda pálya méretének. A bemelegítő csarnok küzdőtere szinte kivétel nélkül minden sportági eseményt be tud fogadni, nézőtér nélkül, galériás letekintési lehetőséggel. A terem keleti falán kerül kialakításra a tetőszerkezetig felnyúló mászófal.

A kültéri sportpályák mellett található kétszintes lövészklub magába foglalja majd a lőtér alapfunkcióit, a földszinten a fogadó előcsarnokot őrszolgálati kontrollal, az oktató helyiséget, klubhelyiséget, a felügyeleti irodát. Az emeleten lesz irányító- és felügyeleti központ, akadálymentes nézőtér, és a 25 méteres, 10 állásos többfunkciós lőtér.  

Fotó: Szilágyi Dénes


Karácsonyi ünnepség az NKE-n

    •  dsc6379 2
    •  dsc6341 2
    •  dsc6365 2
    •  dsc6383 2
    •  dsc6387 2
    •  dsc6401 2
    •  dsc6406 2
  • Előző
  • Következő

A „Betlehemben megzendült az ének” című ünnepi koncertet tekinthették meg az egyetemi polgárok a Nemzeti Közszolgálati Egyetem központi karácsonyi ünnepségén, a Ludovika Kápolnában. Az intézmény rektora beszédében a szeretet fontosságára hívta fel a figyelmet a közszolgálatban is.

Kovács Nóri, a Népművészet Ifjú Mestere díjjal kitüntetett és Nemzeti Értékként is elismert előadóművész, dalszerző koncertjét először 2009-ben mutatták be, a Szent István Bazilikában. Azóta több mint száz alkalommal láthatták a zenei produkciót az érdeklődők. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen bemutatott ünnepi koncerten világi és egyházi zenék is felcsendültek, így a többi között katolikus, református és evangélikus egyházi népénekeket, valamint a művész saját feldolgozásait, népzenei gyűjtéseit is meghallgathatták az egyetemi polgárok. A műsorban a művészek a bibliai Jézus születését énekelték meg, mesélték el a fogantatástól kezdve addig az ünnepélyes áhítatig, amit a magyar keresztény ember él meg karácsonykor. A produkcióban a 2012-ben megjelent "Álmok útján" - című populáris karácsonyi albumról is felcsendült néhány dal. A rendezvényen közreműködött Kautczky Armand színművész, valamint Hegedűs Gergely Máté hegedűn, Soós László brácsán és Magyari Miklós nagybőgőn.

A műsort követő fogadáson Prof. Dr. Patyi András mondott pohárköszöntőt. Az NKE rektora a szeretet fontosságára hívta fel a jelenlévők figyelmét, amely szerinte a közszolgálatban dolgozók szívében is meg kell jelenjen, hiszen anélkül nem tudják hívatásukat megfelelően ellátni. „Ezt a szeretetet azonban gondozni, ápolni is kell”- tette hozzá Patyi András. A rektor elmondta, hogy bár a karácsony alapvetően nem egy munkahelyi ünnep, mégis nagy öröm volt számára, hogy ezeket az ünnepi pillanatokat a jelenlévő egyetemi polgárokkal együtt élhette át. „Egymás elfogadása és a tiszteleten alapuló szeretet vezessen minket a következő években is”- fogalmazott Patyi András.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Cimkék: karácsony, 2016

Átvette rektori kinevezését Patyi András

    • fokep
    •  dsc5473 2
    •  dsc5506 2
    •  dsc5515 2
  • Előző
  • Következő

Ma délelőtt átvette rektori kinevezését Prof. Dr. Patyi András. A három évre szóló dokumentumot Áder János köztársasági elnök adta át az egyetem vezetőjének a Sándor Palotában.

Patyi András 2012. január 1-je óta vezeti az egyetemet, jelenlegi megbízatása ez év végén jár le. Az új megbízatásra szóló rektori pályázati eljárás idén szeptemberben zárult le a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Először az intézmény szenátusa 32 igen szavazattal, majd a Fenntartói Testület is támogatta a rektor pályázatát.

Az októberi Bonum Publicumnak Patyi András azt nyilatkozta, hogy többek között azért is pályázott újra az intézmény vezetésére, mert még nem végzett el mindent, amit korábban eltervezett. „Szeretném befejezni munkatársaimmal a közösen elkezdett építkezést. Ugyanakkor az egyetem szellemi fejlesztését is folytatni szeretném, hiszen az soha nem záródhat le. Önmagában az egyetemi lét is folyamatos fejlődést igényel, hiszen új tudás, új könyvek, publikációk jelennek meg, a tudomány és a szakmai ismeretanyag állandóan gyarapszik. (…) a munka, amit még 2011-ben elkezdtünk, még nem zárult le, és sajnáltam volna, ha a rengeteg befektetett munka elveszik, ha a családomtól elvett idő hiábavalónak bizonyul. Nyilván erőt adott a folytatáshoz az is, hogy azok, akik annak idején felkértek arra, hogy vezessem ezt az egyetemet, számítottak rám a továbbiakban is. A szenátusi szavazás azt jelezte, hogy az intézményen belül is jelentős többségben vannak, akik támogatták a pályázatomat, és az FT döntése is azt mutatta, hogy a megrendelők is elégedettek velem. Ezek számomra nemcsak formális lépések, hanem ez az a bizalom, ami arra sarkallt, hogy érdemes folytatni a munkát”- tette hozzá.

A 2019. december 31-ig szóló időszakra számos terve van. Mint mondta, az NKE jogi értelemben fiatal intézmény. „Hiába tettünk már le sokat az asztalra, még nagyon sok elvégzendő munka vár ránk, fizikai és szellemi értelemben is. Ahogy azt rektori pályázatomban is írtam, ennek a munkának a kereteit az egyetem Intézményfejlesztési Terve és Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiája adja, valamint a campus-beruházással kapcsolatos feladatok. Sosem csináltam titkot abból, hogy a legnagyobb intézményi és szellemi jogelődnek a Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát tartom. A hagyományok ismerete és szeretete segít az értékek megértésében és közvetítésében, melyek közül az egyik legfontosabb a tisztelet: a nemzet, a tudás, az emberi jogok, a közösségek, a parancsnok, az alárendeltek, és legfőképp a hallgatók tisztelete, hiszen ők azok, akik a haza, a köz szolgálatára esküsznek fel.” Az interjúban kiemelte: „…nem azt a képet kell fenntartanunk, hogy jó egyetem szeretnénk lenni, hanem azt, hogy jók vagyunk, és egyre jobbak szeretnénk lenni. Ehhez nagyon fontos a képzésfejlesztés és az intézményi stabilitás, továbbá a nemzetközi tudástranszfer erősítése, valamint a szervezet- és közösségépítés, amelynek nagyon fontos eleme a Ludovika Campus –projekt”.

Kinevezéséhez gratulálunk!


Szöveg: Horvátth Orsolya

Fotó: Szilágyi Dénes


Elismerések és doktoravatás a tudomány ünnepén

    • fokep
    •  dsc8692 2
    •  dsc8719 2
    •  dsc8743 2
    •  dsc8804 2
    •  dsc8894 2
    •  dsc8946 2
    •  dsc8949 2
    •  dsc8965 2
    •  dsc8968 2
    •  dsc8986 2
    •  dsc9041 2
    •  dsc9056 2
    •  dsc9069 2
    •  dsc9161 2
    •  dsc9170 2
    •  dsc9177 2
    •  dsc9184 2
  • Előző
  • Következő

Finta József Kossuth-díjas építészt is díszpolgárai közé választotta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szenátusa. Az elismerést a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott ünnepi szenátusi ülésen adták át a Ludovika Campus kialakításában is elévülhetetlen érdemeket szerzett szakembernek. A Széchényi-díszteremben rendezett eseményen összesen 34-en kaptak egyetemi kitüntetést, valamint 4 habilitált- és 7 PhD-doktort is avattak. 

Az ünnepi szenátusi ülést a testület elnöke, Prof. Dr. Patyi András nyitotta meg, aki beszédében megemlékezett gróf Széchenyi Istvánról, aki birtokai egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Az NKE rektora szólt „a legnagyobb magyar” édesapjáról, Széchényi Ferencről is, aki a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Könyvtár megalapítása mellett a Ludovika Akadémia létrehozásában is szerepet játszott. Az utóbbi kapcsán Patyi András megjegyezte: több mint 200 évvel ezelőtt is úgy látták a törvényhozók, hogy a rendszerezett tudás, a tudomány az erőnél is hathatósabb fegyver. „Ha a tudományt ünnepeljük, akkor tudományos eredményeinket is ünnepelnünk kell” – utalt a rektor arra, hogy az ünnepi szenátusi ülésen habilitált és PhD-doktorokat avat az intézmény és emellett elismeri mindazon szaktekintélyek munkáját is, akik sokat tesznek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemért. Patyi András elmondta azt is, hogy a tudományos eredmény sokféle lehet, de a lényege az, hogy adjon többet annál, mint amit eddig tudtunk az adott témáról és használt módszerek legyenek tudományosak. A rektor Arany János Toldi estéje című művére utalva az ész erejére hívta fel a jelenlévők figyelmét.  

A köszöntőt követően került sor az elismerések és címek átadására. Az NKE Szenátusának döntése alapján az Egyetem Díszpolgára címet Finta József Kossuth-díjas építész kapta, akinek tervei alapján épült fel az egyetem Orczy úti kollégiuma és nevéhez fűződik a most épülő új oktatási épület tervezése is. Az ismert szakember a Ludovika Campus beruházás kezdetétől személyesen vett részt az új beépítések városképi illeszthetőségének vizsgálatában és az Orczy-park új központi bejáratának megfogalmazásában.

Az NKE rektorának döntése alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gyűrűjét Prof. Dr. Masát András és Prof. Dr. Varga Zs. András egyetemi tanárok vehették át. Masát András az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem rektoraként kezdeményezője volt intézménye és az NKE közötti partnerségi megállapodásnak. Ennek révén várhatóan erősödnek majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi kapcsolatai, valamint a két intézmény együttműködése az állam- és közigazgatás-tudomány oktatása, kutatása területén.

Varga Zs. András az alkotmányjog és a közigazgatási jog területén szerzett tudásával és kutatásaival nagyban hozzájárult a közigazgatási jog egyetemi tananyagának megújításához. Az alkotmánybírónak elévülhetetlen érdemei vannak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen akkreditált államtudományi képzés felsőoktatási elfogadásában. Varga Zs. András kezdetektől támogatta az NKE államtudományi egyetemmé válásának szakmai koncepcióját és mindenkor az egyetemek közötti, a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés megteremtésén fáradozott.

A rendezvényen az NKE Aranyérme kitüntetést Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar hamarosan leköszönő dékánja vehette át, aki egyetemépítő feladatai részeként jelentős szerepet játszott az NKE és a Magyar Honvédség közötti együttműködés kialakításában. Az NKE Szenátusa Egyetemért Emlékérem kitüntetésben részesítette Lamos Imre dandártábornokot, aki folyamatosan segítette a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a jogelőd intézmény szolnoki telephelyén dolgozó, oktató, kutató munkatársak valamint a hallgatók munkáját. Tiszteletbeli doktori címet ketten vehettek át az ünnepségen: Dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, az Állami Számvevőszék volt vezetője és Dr. Jávor András, a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke, volt közigazgatási államtitkár.  

Az NKE Szenátusa Professor Emeritus címet adományozott Prof. Dr. Báthy Sándor ny. ezredesnek, a hazai katonai logisztikai szakemberképzés egyik megteremtőjének és Prof. Dr. Török Gábornak, az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola törzstagjának. Az eseményen magántanári címet vehetett át Dr. Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnök-helyettese, míg címzetes egyetemi tanári címben nyolcan részesültek. Közöttük van Dr. Szájer József Európa Parlamenti képviselő, Dr. Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet és Prof. Dr. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő is. Címzetes egyetemi docensi címet 11-en kaptak, köztük Dr. Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár, Kun Szabó István vezérőrnagy és Molnár Zsolt ezredes. Rektori kitüntető oklevélben négyen részesültek: Prof. Dr. Kende György ny. ezredes, Szabó Andrea r. százados, Vaszkóné Fehér Katalin és Visi Tibor ezredes. A Visiting Scholar of the National University of Public Service címet Dr. Brian Cawleynek, a vezetőképzés és szervezetfejlesztés nemzetközileg elismert oktatójának és kutatójának ítélte oda az NKE rektora. 

Az ünnepi szenátusi ülésen Prof. Dr. Munk Sándor nyugállományú ezredes, a habilitációt odaítélő Egyetemi Habilitációs Bizottság elnöke mutatta be az egyetem új habilitált doktorait, akik az ünnepélyes fogadalomtétel után a Szenátus elnökétől vették át oklevelüket. Az ünnepségen az Egyetemi Doktori Tanács döntése értelmében összesen hét PhD doktor avatására került sor. Őket Prof. Dr. Padányi József dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese, a tudományos fokozatokat odaítélő Egyetemi Doktori Tanács elnöke mutatta be. Ezt követően került sor ünnepélyes fogadalomtételükre, majd doktorrá avatásukra. Az avatottak nevében Dr. Koller Boglárka habilitált doktor mondott válaszbeszédet. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja elmondta, hogy öröm és büszkeség is van a frissen avatottakban, hiszen teljesítették a maguk által kijelölt célt. „Ez azonban csak egy állomás, azon az egész életre szóló úton, amit hívatásnak nevezünk”- fogalmazott Koller Boglárka. Hozzátette, hogy a megszerzett tudásukkal a következő nemzedékek boldogulását is szeretnék segíteni. Elmondta azt is, hogy a kutató munkájának természetes velejárója az érdeklődésből fakadó izgatottság mellett a kételkedés is. „Nem kell megijedni tőle, sőt érdemes ebből merítkezni”- fogalmazott.

Az ünnepi szenátusi ülést követő fogadáson az NKE új díszpolgára, Finta József mondott pohárköszöntőt. Elmondta, hogy közösségi létezés nélkül nincs ember, szolgálat nélkül pedig nincs erkölcs. „Az építészi szakmának is a közösség szolgálata a feladata” – hangsúlyozta a Kossuth-díjas építész. Beszédében nagyon izgalmas egyetemnek nevezte az NKE-t, amelynek épülő campusa szerinte a legszebb lesz Európában. 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

A rendezvényen kitüntetettek és a doktorrá avatottak teljes névsorát itt olvashatja.

Megosztás a Facebook-on


NKE, az értékek egyeteme

    • bpm 2016081113 1

Ötödik tanévnyitó ünnepségét tartotta az NKE idén.. Az évforduló számvetésre sarkallt minket, amelyben Prof. Dr. Patyi András rektor volt a segítségünkre, aki szeptemberben ismét bizalmat kapott az Egyetemi Szenátustól és a Fenntartói Testülettől az intézmény vezetésére. A tudatos egyetemfejlesztő munkáról, az értékek fontosságáról és a hallgatók iránti tiszteletről beszélgettünk.

Bizonyos szempontból történelmi időszakban vagyunk az NKE életében: soha nem látott mértékű fejlesztési program zajlik mind szellemi, mind fizikai értelemben, nem beszélve arról, hogy idén szeptemberben újra bizalmat kapott az Egyetem Szenátusától, majd a Fenntartói Testülettől a rektori munka folytatására. Mi volt a legfőbb motiváció arra, hogy újra pályázzon?

Patyi András: Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni a választ, akkor csak annyit mondok, hogy még nem végeztem el mindent, amit elterveztem. Szeretném befejezni munkatársaimmal a közösen elkezdett építkezést. Ugyanakkor az egyetem szellemi fejlesztését is folytatni szeretném, hiszen az soha nem záródhat le. Önmagában az egyetemi lét is folyamatos fejlődést igényel, hiszen új tudás, új könyvek, publikációk jelennek meg, a tudomány és a szakmai ismeretanyag állandóan gyarapszik. Hasonló a helyzet az államreform folyamatával is: az államot is folyton változtatni, fejleszteni szükséges, mert alkalmazkodnia kell a változó körülményekhez. Az NKE-re mint állam közeli, állammal foglalkozó egyetemre pedig mindkét általános törvényszerűség hatással van. Szóval, a munka, amit még 2011-ben elkezdtünk, nem zárult le, és sajnáltam volna, ha a rengeteg befektetett energia elvész, ha a családomtól elvett idő hiábavalónak bizonyul. Nyilván erőt adott a folytatáshoz az is, hogy azok, akik annak idején felkértek az egyetem vezetésére, számítottak rám a továbbiakban is. A szenátusi szavazás azt jelezte, hogy az intézményen belül is jelentős többségben vannak, akik támogatták a pályázatomat, és az FT döntése is azt mutatta, hogy a megrendelők is elégedettek velem. Ezek számomra nemcsak formális lépések, hanem ez az a bizalom, ami arra sarkallt, hogy érdemes folytatni a munkát.

2019. december 31-ig szól a megbízatása. Melyek lesznek a legfontosabb feladatok?

P. A. Az NKE jogi értelemben fiatal intézmény. Hiába tettünk le már sokat az asztalra, még nagyon sok elvégzendő munka vár ránk, fizikai és szellemi értelemben is. Ahogy azt rektori pályázatomban is írtam, ennek a munkának a kereteit az egyetem Intézményfejlesztési Terve, a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiája, valamint a campus-beruházással kapcsolatos feladatok adják. Sosem csináltam titkot abból, hogy a legnagyobb intézményi és szellemi jogelődnek a Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát tartom. A hagyományok ismerete és szeretete segít az értékek megértésében és közvetítésében, amelyek közül az egyik legfontosabb a tisztelet: a nemzet, a tudás, az emberi jogok, a közösségek, a parancsnokok, az alárendeltek és legfőképp a hallgatók tisztelete, hiszen ők azok, akik a haza, a köz szolgálatára esküsznek fel.

A tavaly megjelent felsőoktatási rangsor szerint az NKE ma az ország harmadik legjobb egyeteme. Ennek megőrzése az egyik stratégiai célunk. Ez a helyezés azonban nem kizárólag a rektor vagy a professzorok érdeme: a hallgatóké is, ugyanakkor a rektori feladatokat ez némileg áthangolja, hiszen nem azt a képet kell fenntartanunk, hogy jó egyetem szeretnénk lenni, hanem azt, hogy jók vagyunk és egyre jobbak szeretnénk lenni. Ehhez nagyon fontos a képzésfejlesztés és az intézményi stabilitás, továbbá a nemzetközi tudástranszfer erősítése, valamint a szervezet- és közösségépítés, amelynek nagyon fontos eleme a Ludovika Campus projekt.

Az értékek fontosságáról többször beszélt már. Korábban úgy fogalmazott, hogy az NKE az értékek egyeteme. Mely értékeket tartja a legfontosabbaknak?

P. A. Az NKE Magyarország legszélesebb értelemben vett „államtudományi egyeteme”, amely sokszínű és összetett múltú közösség. Emiatt mindenki mást lát benne fontosnak. A közvélemény számára talán a fejlesztés egyeteme. Valaki számára katonai egyetem, másoknak rendészeti és nemzetbiztonsági intézmény. Ugyanakkor Magyarország közigazgatás-tudományi egyeteme is, a közigazgatás-tudomány hagyományainak folytatója. A nemzetközi és európai uniós tudás otthona, egyben továbbképző egyetem is. Az intézmény egyik legfontosabb arca szerintem az, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem az értékek egyeteme. Egy olyan egyetem, ahol a jelen és a jövő tisztjeit és tisztviselőit képezik ki és képezik tovább. A közszolgálat egyik ágát sem lehet értékek nélkül elképzelni, hiszen bármilyen szolgálatot választ az ember, többet ad magából embertársainak és többet tart embertársairól.

Ugyanakkor az NKE a hűség egyeteme is. Akik itt alapdiplomát szereznek, közszolgálati munkakör létesítése céljából teszik ezt, s ezen munkakörök betöltése eskühöz kötött, amelynek első tétele a hűség megfogadása. Ez nagyon régi kötelezettség a közszolgálati típusú jogviszonyokban. Számunkra mindez azért fontos, mert a különböző karok és hivatásrendek értékei együttesen határozzák meg identitásunkat.

Idén nyáron megvalósítási szakaszba ért a két kiemelt KÖFOP-projekt is, amelynek az egyetem a kedvezményezettje. Rektori pályázatában úgy fogalmazott, hogy ezeknek is értékrendbeli építkezést kell szolgálniuk. Mit értett ez alatt?

P. A. A két projekt összesen mintegy 30 milliárd forintnyi fejlesztési forrást biztosít az egyetem számára, de a projektek a közszolgálat egészére kihatnak: mintegy 80 ezer állami tisztviselőre, a kormányhivatalokra és közigazgatási szervekre. A projektek sikeres megvalósításával intézményünk jelentősen hozzá tud járulni a közigazgatás versenyképességének növeléséhez, végső soron a jó és hatékony állam megvalósításához, amely igazi szolgáltatóként áll az állampolgárokhoz. Sokan nem látják, de a versenyképes közigazgatás versenyképes államot teremt, amelyben kevés a felesleges bürokrácia, gyorsabb az ügyintézés, olcsóbban működik, s amely kihat az ország gazdaságának egészére is. A kormány közigazgatás-fejlesztési stratégiájában egy olyan állam kialakítása a fő cél, amely elsősorban partnert lát az állampolgárokban, akik bizalommal tudnak majd az államhoz és hivatalaihoz fordulni. Ehhez az NKE képzések indításával, képzésfejlesztéssel, a közszolgálat egészére kiterjedő tudásanyag létrehozásával és megosztásával tud hozzájárulni. A közigazgatás ugyanakkor nemcsak az emberekért, hanem emberek által is van. A közigazgatásban dolgozók tudása, felkészültsége, teljesítménye határozza meg elsősorban a közszolgálat minőségét. A mi dolgunk az – számos társegyetem és egyéb intézmény bevonásával –, hogy ennek a fejlesztésnek a szellemi motorja legyünk. Új kutatásokkal, tankönyvekkel, új képzések indításával, megyei továbbképző központok kialakításával olyan integrált tudáshálózatot szeretnénk építeni, amely hosszú távon segíti a közigazgatás-fejlesztés céljait, ugyanakkor biztosítja az NKE számára is a fejlődést, hogy kiemelkedő egyetemmé válhassunk.

A kiemelkedő egyetemmé válást segíti majd az államtudományi mesterszak indítása is. Hol tart a szakindítás folyamata?

P. A. Egyetlen képzésfejlesztési lépésünket sem vezeti az intézményi önérdek, célunk ilyenkor is mindig az egyetemen kívülre mutat. Az osztatlan államtudományi mesterszak az egykori, 1948-ig önálló államtudományi végzettség (doctor scientiarum politicarum) hagyományaira épül. Az új szak, amely a jogász végzettséghez hasonlóan doktori címmel zárul majd (doctor rerum politicarum) a korábban egységes állam- és jogtudományi (közismertebb néven jogászi) doktori címmel közös végzettség háttérbe szorult államtudományi alapjaira is épít. Részben azért is lett szükség az államtudományi ismeretek önálló oktatásának és így a végzettség „újraélesztésére”, mert a jogászképzésben fokozatosan háttérbe szorult az államtudomány. 2006-ban ki is került az erre való utalás a végzettség nevéből. Ugyanakkor az államnak szüksége van olyan szakemberekre, akik az államról, annak működéséről, jellemzőiről rendelkeznek átfogó és részletekbe menő, de nemcsak a jogrendszerre vonatkozó tudással. A közel kétéves előkészítő, szakalapító és képzéstervező munka befejeződött, egy modern és átfogó ismeretanyag állt elő, amely épít a magyar hagyományokra is. A szak előkészítésében nagy szerepe van Prof. Dr. Kiss György akadémikus úrnak. Az akkreditációs folyamat júliusban elkezdődött, a szakot 2017 szeptemberében szeretnénk elindítani, addig azonban még néhány jogalkotási lépés is szükséges. A szak indítása a magyar közjogi hagyomány modern tartalommal való újjáélesztésének egyedülálló lépése, amely a hosszú távú egyetemépítés egyik mérföldköve lehet a jövőben.

Sokan nem így gondolják. Kevesen értik ennek a fontosságát, ahogyan már megszokhattuk az NKE életében, itt is komoly támadások érték az intézményt.

P. A. Az NKE-t 2011 óta folyamatosan támadják, sikereinket kisebbíteni kívánják, teljesítményünket jelentéktelen színben szeretnék feltüntetni. Ezen már annyira nem lepődöm meg, de a hallgatóink miatt fontos, hogy higgadt kommunikációval védjük meg magunkat a hazugságokkal szemben. A nálunk tanulók a haza szolgálatát választják hivatásuknak, fontos, hogy a magyar társadalom kellő tisztelettel bánjon velük, nekünk pedig az a dolgunk, hogy megvédjük a méltóságukat.

Az államtudományi képzés a jogászoknál, jogi karoknál okozott némi fennforgást, holott a képzés elindítása semmilyen szempontból nem veszélyezteti a jogászképzést, csak újjáéleszt egy olyan területet, amely kiszorult a jogászképzés rendszeréből az elmúlt évtizedekben. Mindez nem jelenti azt, hogy a jövőben csak az NKE foglalkozhat államtudománnyal, ahogyan ezt néhányan a mai napig állítják. Az orvostudományi egyetemeken is oktatnak közgazdaságtant, a műszaki egyetemen is foglalkoznak jogi, sőt politikatudományi kérdésekkel. A jogászképzés kiemelten erős felsőoktatási hagyományokkal rendelkezik hazánkban, és mi partnerként tekintünk rájuk: a jogi karokkal való együttműködés elengedhetetlen a közszolgálati továbbképzések és a KÖFOP-projektekben vállalt fejlesztések végrehajtásához.

Kezdettől fogva Ön vezeti az NKE-t. Visszanézve az elmúlt öt évre, lenyűgöző látni, hogy minden, ami 2011-ben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban még csak tervként fogalmazódott meg az NKE-vel kapcsolatban, az egy rendkívül tudatos munkának köszönthetően lépésről lépésre meg is valósult. Hazánkban azért ez kevéssé jellemző. Mi kellett ehhez a tudatos építkezéshez?

P. A. Részben sok tényező szerencsés együtthatása és egy rendkívül határozott kormányzati döntés, amely ráadásul nagyon nehéz időszakban született meg. Válságos állapotban volt az államháztartás, amikor a kormány úgy döntött, hogy a magyar állam újjászervezése részeként egyetemet alapít, s e döntése mellett azóta is kitart. Szerencsénk volt abban is, hogy azok, akik az egyetem köré szerveződtek, egyformán motivált, cselekvő emberek voltak. Az alapító miniszterek mellett ilyen például Fürjes Balázs kormánybiztos úr, aki nagyon stabil alapokat tett le a fejlesztésekkel kapcsolatban. Ugyanilyen fontos Gál András Levente szerepe is, aki a szabályozás és pénzügyi támogatás szempontjából segített sokat. Konkrét egyetemfejlesztési elképzelése és víziója volt az NKE-ről, a közigazgatásról.  Kis Norbert professzor úrnak is elévülhetetlen érdemei vannak abban, ahol most tartunk, aki akkor miniszteri biztosként, ma rektorhelyettesként szolgálja az NKE ügyét. A szellemi építkezésben pedig a mi munkánk is benne van, vezetőtársaimé, minden egyetemi polgáré. Az NKE sikere mindannyiunk sikere, s ebben még a rosszakarók is benne vannak, mert ők csak még jobb munkára sarkallnak minket.

A fizikai építkezésnek egy nagyon fontos üteme zárul le hamarosan. Milyen egyetemi campusként látja a Ludovikát a jövőben? 

P. A. Az idei tanév valóban döntő jelentőségű lesz ebben a folyamatban. A legfontosabb nagy épületek részben vagy teljesen elkészülnek, így jövőre az Államtudományi és Közigazgatási, valamint a Rendészettudományi Karok ideköltözhetnek a távoli telephelyeikről. A valódi egységes elhelyezés akkor valósulhat meg, ha a Természettudományi Múzeum is új, méltó otthont kap, és elhagyhatja a Ludovika területét. Az így felszabaduló ingatlanrész lehetővé teszi, hogy a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar és a Katasztrófavédelmi Intézet is helyet kaphasson majd a campuson. A beruházás ezen ütemének lebonyolítása az egyik legfontosabb feladatom lesz a következő rektori ciklusban. De addig is van bőven tennivaló, hiszen már javában épül az RTK speciális képzési központja, kollégiuma és a lőtér, az új, nagy oktatási épület és a sportközpont.

Meggyőződésem, hogy csak akkor beszélhetünk valódi integrációról, ha egy helyen működnek majd az egyetem karai. Akkor tudnak egymásra hatni kultúrák, értékek, tudósok, tanszékek, oktatók, ha mindenki egy helyre költözik. A karokon a mindennapi élmény most az, hogy vagyunk „mi” a karon és vannak a „többiek” valahol a városban. Ha mindenki ideköltözik, akkor a „mi” élménye alatt a dolgok természete folytán már az „egészet” érthetjük. Az új oktatási épületben egy helyen tanulnak majd a civil hallgatók a tisztjelöltekkel, tisztekkel. Az egyetem egységes közszolgálati attitűdjének a fejlesztéséhez ez a fajta együttlét elengedhetetlen, csak így lehet erős, közös identitásunk. Ha pedig erős az identitásunk, erősek az értékeink és biztosak vagyunk magunkban, sokkal könnyebben válunk nyitottá mások felé.

Ha már identitásépítésről beszélünk, ebben nagy segítségünkre vannak az olyan kiemelkedő személyiségekről való megemlékezések, mint Széchenyi István, aki 225 éve született, s akinek tiszteletére az NKE számos programot szervez.

P. A. Széchenyi István rendkívül komplex egyéniség volt egy olyan életúttal, amely hosszú időre muníciót biztosít számunkra. Képzett, bátor és kitüntetett katona, kiemelkedő államférfi volt. Hitt Magyarország felemelésében, amelyhez volt egy víziója is. Egy jobb, erősebb, szebb országot akart, boldogabb emberekkel. Nem ötletszerű javaslatai voltak, hanem rendszerben látta az egészet, és megadatott neki, hogy elképzeléseinek egy részét meg tudta valósítani.

Az NKE-nek azonban az egész Széchényi-család fontos. Széchényi Ferenc a Ludovika egyik adományozója. Magánvagyonából elképesztő mennyiségű pénzt áldozott a magyar nyelvű tisztképzés megalapítására akkor, amikor az egységes császári haderőben német volt a vezényleti nyelv, és amikor még semmi nem látszódott abból, hogy lesz-e egyáltalán nemzeti hadsereg. De hittek abban, hogy majd itt egyszer magyar nyelvű tisztképzés lesz, mert aki magyarul tanul harcolni, az magyarul is gondolkodik, és aki magyarul gondolkodik, az a magyar alkotmányért harcol. Nem véletlenül döntöttünk úgy, hogy a Ludovika legimpozánsabb terme Széchenyi nevét viselje a jövőben, a családnév kétféle írásmódjához igazodva: az egyik bejáratnál a Széchényi Ferenc által használt é, a másiknál a Széchenyi István által használt e betűs írásmóddal látható a Széchenyi Díszterem felirat. Emellett két portrét helyeztünk el a történelmi falakon apáról és fiáról. Egy olyan intézménynek, mint mi, ahol katonai, államtudományi, nemzetközi és rendészeti képzés folyik, kötelessége emlékezni az ilyen kivételes, nagy formátumú személyiségekre. Fontos, hogy a hallgatók megértsék, miben rejlik az ő nagyságuk. Ezt segíti a Ludovika Szabadegyetem idei programsorozata is, amely Széchenyi István munkásságáról szól, s amelyet szabadon választható tantárgyként vehetnek fel hallgatóink.


Szöveg: Horvátth Orsolya

Fotó: Bach Máté

Cimkék: interjú, rektor, 2016

A Széchényiek nevét kapta a Ludovika díszterme

    •  dsc1507
    •  dsc0753 2
    •  dsc0761 2
    •  dsc0775 2
    •  dsc0804 2
    •  dsc0821 2
    •  dsc0838 2
    •  dsc0846 2
    •  dsc0868 2
  • Előző
  • Következő

Gróf Széchenyi István születésének napján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem teremavató kulturális esttel emlékezett meg a „legnagyobb magyarról” és a Széchényi-családról a Ludovika főépületében. A díszterem a Széchényi család nevét viseli gróf Széchenyi István és édesapja, gróf Széchényi Ferenc, a Ludovika Akadémia egyik bőkezű adományozója után.

A 2016-os évet a Széchenyi Emlékbizottság Széchenyi-emlékévvé nevezte ki, megemlékezve az gróf születésének 225 évfordulójáról. Ehhez az emlékévhez csatlakozott az NKE is, ahol a szemeszter során több rendezvénnyel emlékezNEK meg a munkásságáról. Miért döntött úgy egyetemünk, hogy csatlakozik a Széchenyi életművéről megemlékező eseménysorozathoz? – tette fel a kérdést Prof. Dr. Patyi András. A rektor egy kérdéssel válaszolt a kérdésére: miért ne csatlakozzon az NKE a gróf születésének 225. évfordulójáról megemlékező eseménysorozathoz, hiszen a Széchényi-család hatalmas szerepet vállalt a magyarság fejlődésében, tudományos és kulturális szempontból is maradandót alkotott, hozzájárult a Ludovika Akadémia felépüléséhez és az önálló magyar honvédtisztképzés létrejöttéhez. Ezért is vette fel a Ludovika díszterme a Széchenyi nevet, az apa és fia életműve iránti tiszteletből kétféle írásmóddal: míg a díszterem egyik bejárata gróf Széchenyi István által használt formát, addig a másikon a család által használt Széchényi verziót lehet olvasni. A rektor beszédében Széchenyi Istvánt mint embert igyekezett bemutatni. Előadásában felidézte életútját, naplóbejegyzéseit, feljegyzett személyes kétségeit, Cseh Tamástól és Arany Jánostól is idézve, hogy miért is ő a legnagyobb magyar.

Széchenyi látta, hogy Magyarország léte a tét, amit meg kell mentenie, modernizálni kell az országot – emlékezett meg Széchenyi páratlanul gazdag életművéről Prof. Dr. Horváth Attila. Az NKE intézetvezető egyetemi docense, az Országos Széchenyi Kör és Széchenyi Társaság tagja, úgy véli: az, hogy a magyarság nem veszett el az európai népek tengerének háborúi során, mindenképp Széchenyi nevéhez köthető. Széchenyi komolyan vette apja tanácsait. „Minél magasabb a rang, a tehetség, a gazdagság, annál nagyobb a kötelesség” intelem bemutatja a család küldetéstudatának gyökerét. Horváth Attila kifejtette, hogy Széchenyi életútja során korának egyik meghatározó alakjává vált, akár katonai pályafutására, akár vándortudós életére, akár politikai karrierjére tekintünk. „Tudatosan képezte magát, célja mindig a haza szolgálata volt. A nemzet első közszolgájaként, legnagyobb magyarként szervezte meg az ország modernizációját és önállóságra való törekvését” – összegezte Széchenyi életét.

Ez az egyetem életében egy újabb magasztos pillanat – kezdte pohárköszöntőjét Prof. Dr. Padányi József dandártábornok a Széchenyi Díszteremben, ahol gróf Széchenyi Istvánról 1836-ban Friedrich von Amerling által készített és Johann Ender 1823-as gróf Széchényi Ferencről készült festményeinek reprodukciója került elhelyezésre a Magyar Nemzeti Múzeum jóvoltából.  Az NKE tudományos rektorhelyettese elmondta, hogy gróf Széchényi Ferenc több szempontból is beírta magát a történelembe. Kora közigazgatásának meghatározó alakja volt, főispáni posztokat, majd királyi biztosi pozíciót is betöltött, könyvtárakat és múzeumokat alapított. Míg az apát közigazgatási szakemberként és a művészetek mecénásaként mutatta be Padányi József, addig Széchenyi Istvánról mint katonáról emlékezett meg. „Stratégiáit, döntéseit, fennmaradt huszárcsínyeit mindig átgondoltan és bátran tervezte meg. A sors fintora, hogy egy ilyen első osztályú katona a kapitányi rangfokozatnál nem vitte többre, de így is egy ragyogó életpálya jutott neki”– zárta gondolatait a rektorhelyettes.

Az estély során Duna Művészegyüttes táncosai és a Tarsoly Zenekar idézte fel a gróf korának zenés-táncos hagyatékát a Ludovika Kápolnájában.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: Ludovika, Széchenyi, 2016

Bokréta ünnep

    • fokep
    •  dsc9642 2
    •  dsc9643 2
    •  dsc9658 2
    •  dsc9637 2
    •  dsc9693 2
  • Előző
  • Következő

Befejeződött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új oktatási épületének szerkezetépítése, amelyet a megrendelő egyetem vezetői és a kivitelező konzorcium képviselői évszázados hagyományokat követve bokrétaünnepséggel köszöntöttek.

“Akik ezt az épületet felépítik, egyetemet építenek. Aki egyetemet épít, jövőt épít” - mondta köszöntő beszédében Prof. Dr. Patyi András, az egyetem rektora, hozzátéve, hogy ez az ünnepség az egyetlen alkalom, amikor az épületen dolgozók és majdani használóik találkozhatnak egymással. Az eddigi munkálatok az egyetem felé észrevétlenül, problémamentesen zajlottak, az elkészült létesítmény pedig egyike lesz az ország legnagyobb oktatási egységeinek. A rektor beszéde végén megköszönte a dolgozók áldozatos munkáját.

Karakas János, a PBE Építő Kft. ügyvezetője az épület jelenlegi állapotáról adott tájékoztatást a jelenlévőknek. A munkálatokat 2015. december 9-én kezdték meg, és a tervek szerint idén szeptember 9-i határidőre befejezték a szerkezetépítést. Ez alatt több mint hatszáz cölöpöt és tizennégyezer köbméter betont használtak fel.

A köszöntők után az egyetem vezetői, a kivitelezők képviselői és az épületen dolgozó munkások is szalagokat kötöttek a bokréta fára, amelyet végül daru emelt az épület legmagasabb pontjára. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem új oktatási épülete a West Hungária Bau Kft., az Épkar Zrt., és a PBE Építő KFt. konzorciumában készül, amelynek várható átadása 2017 májusában lesz, szeptembertől pedig megkezdődhet az oktatás az épületben.

Szöveg és fotó: Szilágyi Dénes


Újra élettel telt meg az Orczy kollégium

    •  dsc5857 2
    •  dsc5854 2
    •  dsc5847 2
    •  dsc5844 2
    •  dsc5835 2
    •  dsc5831 2
    •  dsc5830 2
    •  dsc5818 2
    •  dsc5815 2
  • Előző
  • Következő

Több mint ötszáz hallgató költözött be az ország minden tájáról a Nemezti Közszolgálati Egyetem új, tavaly megépült Orczy Úti Kollégiumába. A Ludovika Campus területén található hatszáz fős létesítmény a tanulmányi időszakok alatt szállást nyújt az Államtudományi és Közigazgatási Kar és a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar első-, másod- és harmadéves diákjainak, továbbá számos külföldi vendéghallgatónak. Az épületben kétszer kétágyas lakrészekben szállhatnak meg a fiatalok, amelyhez saját, zuhanyzóval szerelt fürdőszoba, és előszoba is tartozik. A helyiségek bútorozottak, hűtőgéppel és mikrohullámú sütővel felszereltek, valamint vezetéknélküli és vezetékes internetkapcsolattal is rendelkeznek. A kollégisták itt tartózkodását az emeletenként közös konyhák és a televízióval rendelkező közösségi helyiségek teszik még kényelmesebbé.

Hasonló színvonalú kollégiumi szállás épül a Diószeghy utcában, amelyet jövő ilyenkor már a Rendészettudományi Kar tisztjelöltjei fognak élettel megtölteni. A szintén 600 fősre tervezett épület kivitelezési munkálatai már javában folynak az RTK speciális képzési központjával együtt.


Szöveg és fotó: Szilágyi Dénes


Ez lesz Budapest legszebb egyetemi campusa

    • latvany
    • campus ter 11
    • elso skiccek
    • finta 2
    • finta
    • nke oktatasi 01
    • nke oktatasi 02
    • nke oktatasi 03
    • nke oktatasi 04
    • nke oktatasi 07
    • nke oktatasi 08
    • nke oktatasi 10
    • nke oktatasi 11
    • oktatasi 1
    • oktatasi 2
    • oktatasi 3
    • oktatasi 4
    • oktatasi
  • Előző
  • Következő

Gőzerővel halad a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusának fejlesztése. A tavaly ősszel átadott Orczy Úti Kollégium mellett a most épülő oktatási épület terveit is a Finta és Társai Építész Stúdió készítette. A cég alapítójával, a Kossuth-díjas Finta Józseffel és a szintén alapító, Ybl-díjas Szabó J. Tamással beszélgettünk.


Mindketten elég sok jelentős épület tervezésében vettek részt az elmúlt években, évtizedekben. Mi késztette Önöket arra, hogy egy egyetemi campus létrehozásában is szerepet vállaljanak?

Finta József: Amikor először volt szó arról, hogy részt vehetünk a projektben, a feleségemmel elsétáltunk az Orczy-kertbe. Első alkalommal jártunk ott, és egyből lenyűgözőnek, nagyon jó hangulatúnak találtuk a környezetet, a tóval és a fákkal együtt. Nagyon lelkesen láttunk hozzá a munkához, mivel azt vallom, hogy egy egyetemi campus létrehozásában részt venni egy nagyon jó dolog. Előtte csak egy alkalommal volt részem benne, amikor a Műegyetem informatikai épületét terveztük. A Ludovika Campus esetében mind a kollégium, mind az oktatási épület tervezésekor azt tartottam az egyik fontos kiindulópontnak, hogy az épületeknek megfelelő kapcsolata legyen a város és az Orczy-kert irányába is. Úgy gondolom, hogy ha megvalósul a teljes projekt, ez lesz Budapest legszebb egyetemi campusa.

Szabó J. Tamás: Egy nemrég megjelent újságcikkben azt kérték számon tőlünk, hogy a kollégium épülete miért nem illeszkedik jobban a Ludovika Pollack Mihály tervezte főépületéhez. Ennek az az egyszerű oka, hogy a két épület között ott van a park, és nekünk a tervezéskor elsősorban arra kellett figyelnünk. Az oktatási épület annyiban más, hogy az már közelebb van a Ludovikához, és fel is veszi annak geometriáját.

Az egykori Ludovika Akadémia klasszicista stílusban épült. Reálisan elvárható-e, hogy ezek a stílusjegyek egy 21. századi épületen is megjelenjenek?

Finta József: A mai világban a média egy része azt sugallja, hogy minden, ami régi, az szép, és minden, ami új, az rossz, csúnya. Kétségtelen, hogy a jelenkor építészete nem tud olyan hatásos, egyértelmű üzeneteket megfogalmazni, mint amilyeneket a régebbi épületek tükröznek. De azért a maiaknak is vannak üzeneteik, legfeljebb az emberek nehezebben fedezik fel azokat. Mondhatnám azt is, hogy jó lenne a klasszicizmus idején élni, de most teljesen más világ van, és ezeknek a kihívásoknak kell elsősorban megfelelni.

Szabó J. Tamás: Sok rosszat lehet mondani például a hatvanas évek építészetéről, de az látható minden egyes akkori épületen, hogy tervezőik hittek az értékteremtésben. Sajnos manapság az építészek többségére ez nem annyira jellemző.

Finta József: A nagy építészeti stílusok nem azokban az átmeneti korokban születnek, mint amilyenben most is vagyunk. Ettől függetlenül most is törekedni kell az újra, a jóra. Mi például a Ludovika Campus épületeinek tervezésekor is abból indultunk ki, hogy milyen funkciók, viselkedések, mozgások fognak azokban megvalósulni, és ehhez igazítottuk a tartalmat. Fő szempont volt, hogy a hallgatók ne csak a tanulás, hanem egyúttal a mindennapi életük fontos tereiként tekintsenek az épületekre. Ez a szemlélet különösen igaz volt a kollégium tervezésére.

A tervezéskor mennyire tudták szabadjára engedni a fantáziájukat, és ebben mennyire támogatta Önöket az egyetem?

Szabó J. Tamás: Az egyetemtől mint megrendelőtől egy négyzetméterekre lebontott pontosságú programot és üzleti tervet kaptunk, amely elvileg jelentősen behatárolta a lehetőségeket, hiszen egy adott összegből kellett mindent megvalósítani. Ezeken a kereteken belül azonban lehetett úgy „játszani” a négyzetméterekkel, hogy a lehető legtöbb közösségi teret tudjuk becsempészni a tervbe. Ebben pedig szerencsére tökéletes partner volt az intézmény.

Finta József: Én is úgy érzékeltem, hogy az NKE vezetése teljes mértékben támogatta a koncepciónkat, és kiállt mellette akkor is, amikor próbálták „megnyirbálni” azt. Sajnos ugyanis a közbeszerzéseken legtöbbször az „olcsóság” számít, és kevésbé a minőségi tartalom. Az egyetem szerencsére fontosnak tartotta, hogy ne csak a lehető legolcsóbbak, hanem használhatóak is legyenek az épületeik. Ez a fajta szemlélet ritka manapság.

Említették többször is, hogy szerettek volna minél több közösségi teret megjeleníteni a tervekben. Ezekre miért van szükség?

Finta József: Az egyetem nemcsak a tanulás színhelye, hanem egyfajta otthon is a hallgatók számára. Kellenek tehát olyan terek, ahol társasági életet élhetnek a fiatalok. Ez a kollégium esetében magától értetődik, de az oktatási épületben is meg kellett találnunk ennek a lehetőségét. Ezért épülnek meg azok a pihenőterek, amelyek funkcióik ellátása mellett nagyon szép kilátást nyújtanak majd az Orczy-kertre és az Üllői útra is.

Szabó J. Tamás: Az oktatási épület egy ízig-vérig modern hely lesz, amelynek tervezésénél nem az volt a célunk, hogy mindenféle építészeti bravúrokkal kápráztassuk el az egyetemi polgárokat, hanem a használhatóságot helyeztük a középpontba a közösségi terek esetében is. A Campus térnél pedig sokáig gondolkoztunk azon, hogy az az Orczy-kert kitüremkedése legyen-e, vagy inkább a városi jelleget öltse magára. Végül az utóbbi mellett döntöttünk.

Ha már itt tartunk, ezek az új épületek mennyire illeszkednek a városképbe?

Finta József: Ezt a különböző építési szabályozások alapvetően meghatározzák. Ilyen például, hogy hány százalékát lehet beépíteni a teleknek, vagy milyen lehet az adott területen az épületsűrűség. Ezután jön az igazi játék, amikor az építész felteszi a kérdést: „mi lenne, ha….?” Ez a gyermeki kíváncsiság elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki jó építész legyen.

A beszélgetésünk elején említették azt, hogy fontos az épületek üzenete. A Ludovika Campus épületei esetében milyen üzenetekről beszélhetünk?

Finta József: Mindkét épület térbeli üzenete az, hogy a tereiben jól lehet mozogni, élni, továbbá mindkettő szoros kapcsolatot tart az Orczy-kerttel. Emellett elengedhetetlen az is, hogy funkciójukból adódóan legyen egyfajta méltóságuk is az épületeknek, amelyeknek egyértelmű, jól értelmezhető közlekedési struktúrával kell rendelkezniük. Tehát fontos, hogy a lehető legkönnyebben eljussak oda a város valamelyik pontjáról, ne kelljen azon gondolkoznom, hogyan is tudom megközelíteni. Ez a belső közlekedésre is igaz, azaz a campus jelenlegi és majdani épületeinek egymáshoz viszonyított megközelíthetőségére.

Szabó J. Tamás: A Ludovika Campus esetében van egy külső, úgynevezett publikus gyűrű, és van egy belső, általában az egyetemi polgárok által használt gyűrű, amely felfűzi az egyetemi funkciókat. Ennek érdekében például a kollégiumnál a másodlagos bejáratot nem a város, hanem a park felé nyitottuk meg.

A campus építését tiltakozók zaja is kíséri, akik nem igazán nézik jó szemmel a munkálatokat, különösen a fakivágásokat. Igazuk lehet?

Finta József: Amikor az első skicceket megcsináltuk, már akkor is egészben kellett gondolkodnunk. Én azt látom, hogy akik most tiltakoznak, nem érzik azt igazán, mennyivel több lesz ennek a területnek az értéke a beruházással. Mindig azt kell ugyanis nézni, hogy mi az a többletérték, amely a végén keletezik. Én például a József nádor téri fák kivágásával egyáltalán nem értettem egyet, hiszen ott egy mélygarázs építése miatt került erre sor, s ez szerintem nem tekinthető olyan többletnek, amely miatt érdemes volt a fákat kivágni. Itt viszont egy nagyon komplett egyetem születik, amiért megéri ezt az áldozatot meghozni. Budapest legszebb campusa épül a Ludovikán.

Egy építész életében vannak-e olyan tervek, amelyeket még mindenképpen szeretne megvalósítani, és mi az a felkérés, amelyre feltétlenül nemet mondana?

Finta József: Eddig három templomot terveztem, és ezt a sort szívesen folytatnám, de ebben valószínűleg már nem lesz részem. De családi házat is szívesen terveznék, csak sajnos nem volt rá lehetőségem, mert mindig jöttek a nagyobb lélegzetvételű munkák. Most benne vagyunk egy igazán jelentős projektben, a kongresszusi központ megvalósításában a MÜPA melletti parkoló területén. Sajnos már öt éve húzódnak a tárgyalások, és még nem tartunk az engedélyezési terv elkészítésénél sem. Pedig még pénz is van rá, de a bürokratikus folyamatok lassítják a megvalósítást. Börtönt viszont biztosan nem építenék, hiszen annak szellemisége nagyon messze áll tőlem, és nem is igazán mozgatja meg a fantáziámat, ahogy például egy gépjárműgyártó csarnok megvalósítása sem.

Szabó J. Tamás: Én még nem gondolkozom konkrét álmokban, úgy vagyok vele, hogy mindenben meg lehet találni a szépséget és a kihívást. Az biztos, hogy a már említett kongresszusi központ megtervezése életem egyik legjelentősebb munkája lenne.


Szöveg: Szöőr Ádám,
Fotó: Finta és Társai Építész Stúdió