Jelenleg 34 bejegyzés található Főoldali hírek kategóriában 2016 cimkével

Karácsonyi ünnepség az NKE-n

    •  dsc6379 2
    •  dsc6341 2
    •  dsc6365 2
    •  dsc6383 2
    •  dsc6387 2
    •  dsc6401 2
    •  dsc6406 2
  • Előző
  • Következő

A „Betlehemben megzendült az ének” című ünnepi koncertet tekinthették meg az egyetemi polgárok a Nemzeti Közszolgálati Egyetem központi karácsonyi ünnepségén, a Ludovika Kápolnában. Az intézmény rektora beszédében a szeretet fontosságára hívta fel a figyelmet a közszolgálatban is.

Kovács Nóri, a Népművészet Ifjú Mestere díjjal kitüntetett és Nemzeti Értékként is elismert előadóművész, dalszerző koncertjét először 2009-ben mutatták be, a Szent István Bazilikában. Azóta több mint száz alkalommal láthatták a zenei produkciót az érdeklődők. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen bemutatott ünnepi koncerten világi és egyházi zenék is felcsendültek, így a többi között katolikus, református és evangélikus egyházi népénekeket, valamint a művész saját feldolgozásait, népzenei gyűjtéseit is meghallgathatták az egyetemi polgárok. A műsorban a művészek a bibliai Jézus születését énekelték meg, mesélték el a fogantatástól kezdve addig az ünnepélyes áhítatig, amit a magyar keresztény ember él meg karácsonykor. A produkcióban a 2012-ben megjelent "Álmok útján" - című populáris karácsonyi albumról is felcsendült néhány dal. A rendezvényen közreműködött Kautczky Armand színművész, valamint Hegedűs Gergely Máté hegedűn, Soós László brácsán és Magyari Miklós nagybőgőn.

A műsort követő fogadáson Prof. Dr. Patyi András mondott pohárköszöntőt. Az NKE rektora a szeretet fontosságára hívta fel a jelenlévők figyelmét, amely szerinte a közszolgálatban dolgozók szívében is meg kell jelenjen, hiszen anélkül nem tudják hívatásukat megfelelően ellátni. „Ezt a szeretetet azonban gondozni, ápolni is kell”- tette hozzá Patyi András. A rektor elmondta, hogy bár a karácsony alapvetően nem egy munkahelyi ünnep, mégis nagy öröm volt számára, hogy ezeket az ünnepi pillanatokat a jelenlévő egyetemi polgárokkal együtt élhette át. „Egymás elfogadása és a tiszteleten alapuló szeretet vezessen minket a következő években is”- fogalmazott Patyi András.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Cimkék: karácsony, 2016

Átvette rektori kinevezését Patyi András

    • fokep
    •  dsc5473 2
    •  dsc5506 2
    •  dsc5515 2
  • Előző
  • Következő

Ma délelőtt átvette rektori kinevezését Prof. Dr. Patyi András. A három évre szóló dokumentumot Áder János köztársasági elnök adta át az egyetem vezetőjének a Sándor Palotában.

Patyi András 2012. január 1-je óta vezeti az egyetemet, jelenlegi megbízatása ez év végén jár le. Az új megbízatásra szóló rektori pályázati eljárás idén szeptemberben zárult le a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Először az intézmény szenátusa 32 igen szavazattal, majd a Fenntartói Testület is támogatta a rektor pályázatát.

Az októberi Bonum Publicumnak Patyi András azt nyilatkozta, hogy többek között azért is pályázott újra az intézmény vezetésére, mert még nem végzett el mindent, amit korábban eltervezett. „Szeretném befejezni munkatársaimmal a közösen elkezdett építkezést. Ugyanakkor az egyetem szellemi fejlesztését is folytatni szeretném, hiszen az soha nem záródhat le. Önmagában az egyetemi lét is folyamatos fejlődést igényel, hiszen új tudás, új könyvek, publikációk jelennek meg, a tudomány és a szakmai ismeretanyag állandóan gyarapszik. (…) a munka, amit még 2011-ben elkezdtünk, még nem zárult le, és sajnáltam volna, ha a rengeteg befektetett munka elveszik, ha a családomtól elvett idő hiábavalónak bizonyul. Nyilván erőt adott a folytatáshoz az is, hogy azok, akik annak idején felkértek arra, hogy vezessem ezt az egyetemet, számítottak rám a továbbiakban is. A szenátusi szavazás azt jelezte, hogy az intézményen belül is jelentős többségben vannak, akik támogatták a pályázatomat, és az FT döntése is azt mutatta, hogy a megrendelők is elégedettek velem. Ezek számomra nemcsak formális lépések, hanem ez az a bizalom, ami arra sarkallt, hogy érdemes folytatni a munkát”- tette hozzá.

A 2019. december 31-ig szóló időszakra számos terve van. Mint mondta, az NKE jogi értelemben fiatal intézmény. „Hiába tettünk már le sokat az asztalra, még nagyon sok elvégzendő munka vár ránk, fizikai és szellemi értelemben is. Ahogy azt rektori pályázatomban is írtam, ennek a munkának a kereteit az egyetem Intézményfejlesztési Terve és Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiája adja, valamint a campus-beruházással kapcsolatos feladatok. Sosem csináltam titkot abból, hogy a legnagyobb intézményi és szellemi jogelődnek a Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát tartom. A hagyományok ismerete és szeretete segít az értékek megértésében és közvetítésében, melyek közül az egyik legfontosabb a tisztelet: a nemzet, a tudás, az emberi jogok, a közösségek, a parancsnok, az alárendeltek, és legfőképp a hallgatók tisztelete, hiszen ők azok, akik a haza, a köz szolgálatára esküsznek fel.” Az interjúban kiemelte: „…nem azt a képet kell fenntartanunk, hogy jó egyetem szeretnénk lenni, hanem azt, hogy jók vagyunk, és egyre jobbak szeretnénk lenni. Ehhez nagyon fontos a képzésfejlesztés és az intézményi stabilitás, továbbá a nemzetközi tudástranszfer erősítése, valamint a szervezet- és közösségépítés, amelynek nagyon fontos eleme a Ludovika Campus –projekt”.

Kinevezéséhez gratulálunk!


Szöveg: Horvátth Orsolya

Fotó: Szilágyi Dénes


Elismerések és doktoravatás a tudomány ünnepén

    • fokep
    •  dsc8692 2
    •  dsc8719 2
    •  dsc8743 2
    •  dsc8804 2
    •  dsc8894 2
    •  dsc8946 2
    •  dsc8949 2
    •  dsc8965 2
    •  dsc8968 2
    •  dsc8986 2
    •  dsc9041 2
    •  dsc9056 2
    •  dsc9069 2
    •  dsc9161 2
    •  dsc9170 2
    •  dsc9177 2
    •  dsc9184 2
  • Előző
  • Következő

Finta József Kossuth-díjas építészt is díszpolgárai közé választotta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szenátusa. Az elismerést a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott ünnepi szenátusi ülésen adták át a Ludovika Campus kialakításában is elévülhetetlen érdemeket szerzett szakembernek. A Széchényi-díszteremben rendezett eseményen összesen 34-en kaptak egyetemi kitüntetést, valamint 4 habilitált- és 7 PhD-doktort is avattak. 

Az ünnepi szenátusi ülést a testület elnöke, Prof. Dr. Patyi András nyitotta meg, aki beszédében megemlékezett gróf Széchenyi Istvánról, aki birtokai egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Az NKE rektora szólt „a legnagyobb magyar” édesapjáról, Széchényi Ferencről is, aki a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Könyvtár megalapítása mellett a Ludovika Akadémia létrehozásában is szerepet játszott. Az utóbbi kapcsán Patyi András megjegyezte: több mint 200 évvel ezelőtt is úgy látták a törvényhozók, hogy a rendszerezett tudás, a tudomány az erőnél is hathatósabb fegyver. „Ha a tudományt ünnepeljük, akkor tudományos eredményeinket is ünnepelnünk kell” – utalt a rektor arra, hogy az ünnepi szenátusi ülésen habilitált és PhD-doktorokat avat az intézmény és emellett elismeri mindazon szaktekintélyek munkáját is, akik sokat tesznek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemért. Patyi András elmondta azt is, hogy a tudományos eredmény sokféle lehet, de a lényege az, hogy adjon többet annál, mint amit eddig tudtunk az adott témáról és használt módszerek legyenek tudományosak. A rektor Arany János Toldi estéje című művére utalva az ész erejére hívta fel a jelenlévők figyelmét.  

A köszöntőt követően került sor az elismerések és címek átadására. Az NKE Szenátusának döntése alapján az Egyetem Díszpolgára címet Finta József Kossuth-díjas építész kapta, akinek tervei alapján épült fel az egyetem Orczy úti kollégiuma és nevéhez fűződik a most épülő új oktatási épület tervezése is. Az ismert szakember a Ludovika Campus beruházás kezdetétől személyesen vett részt az új beépítések városképi illeszthetőségének vizsgálatában és az Orczy-park új központi bejáratának megfogalmazásában.

Az NKE rektorának döntése alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gyűrűjét Prof. Dr. Masát András és Prof. Dr. Varga Zs. András egyetemi tanárok vehették át. Masát András az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem rektoraként kezdeményezője volt intézménye és az NKE közötti partnerségi megállapodásnak. Ennek révén várhatóan erősödnek majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi kapcsolatai, valamint a két intézmény együttműködése az állam- és közigazgatás-tudomány oktatása, kutatása területén.

Varga Zs. András az alkotmányjog és a közigazgatási jog területén szerzett tudásával és kutatásaival nagyban hozzájárult a közigazgatási jog egyetemi tananyagának megújításához. Az alkotmánybírónak elévülhetetlen érdemei vannak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen akkreditált államtudományi képzés felsőoktatási elfogadásában. Varga Zs. András kezdetektől támogatta az NKE államtudományi egyetemmé válásának szakmai koncepcióját és mindenkor az egyetemek közötti, a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés megteremtésén fáradozott.

A rendezvényen az NKE Aranyérme kitüntetést Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar hamarosan leköszönő dékánja vehette át, aki egyetemépítő feladatai részeként jelentős szerepet játszott az NKE és a Magyar Honvédség közötti együttműködés kialakításában. Az NKE Szenátusa Egyetemért Emlékérem kitüntetésben részesítette Lamos Imre dandártábornokot, aki folyamatosan segítette a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a jogelőd intézmény szolnoki telephelyén dolgozó, oktató, kutató munkatársak valamint a hallgatók munkáját. Tiszteletbeli doktori címet ketten vehettek át az ünnepségen: Dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, az Állami Számvevőszék volt vezetője és Dr. Jávor András, a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke, volt közigazgatási államtitkár.  

Az NKE Szenátusa Professor Emeritus címet adományozott Prof. Dr. Báthy Sándor ny. ezredesnek, a hazai katonai logisztikai szakemberképzés egyik megteremtőjének és Prof. Dr. Török Gábornak, az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola törzstagjának. Az eseményen magántanári címet vehetett át Dr. Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnök-helyettese, míg címzetes egyetemi tanári címben nyolcan részesültek. Közöttük van Dr. Szájer József Európa Parlamenti képviselő, Dr. Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet és Prof. Dr. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő is. Címzetes egyetemi docensi címet 11-en kaptak, köztük Dr. Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár, Kun Szabó István vezérőrnagy és Molnár Zsolt ezredes. Rektori kitüntető oklevélben négyen részesültek: Prof. Dr. Kende György ny. ezredes, Szabó Andrea r. százados, Vaszkóné Fehér Katalin és Visi Tibor ezredes. A Visiting Scholar of the National University of Public Service címet Dr. Brian Cawleynek, a vezetőképzés és szervezetfejlesztés nemzetközileg elismert oktatójának és kutatójának ítélte oda az NKE rektora. 

Az ünnepi szenátusi ülésen Prof. Dr. Munk Sándor nyugállományú ezredes, a habilitációt odaítélő Egyetemi Habilitációs Bizottság elnöke mutatta be az egyetem új habilitált doktorait, akik az ünnepélyes fogadalomtétel után a Szenátus elnökétől vették át oklevelüket. Az ünnepségen az Egyetemi Doktori Tanács döntése értelmében összesen hét PhD doktor avatására került sor. Őket Prof. Dr. Padányi József dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese, a tudományos fokozatokat odaítélő Egyetemi Doktori Tanács elnöke mutatta be. Ezt követően került sor ünnepélyes fogadalomtételükre, majd doktorrá avatásukra. Az avatottak nevében Dr. Koller Boglárka habilitált doktor mondott válaszbeszédet. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja elmondta, hogy öröm és büszkeség is van a frissen avatottakban, hiszen teljesítették a maguk által kijelölt célt. „Ez azonban csak egy állomás, azon az egész életre szóló úton, amit hívatásnak nevezünk”- fogalmazott Koller Boglárka. Hozzátette, hogy a megszerzett tudásukkal a következő nemzedékek boldogulását is szeretnék segíteni. Elmondta azt is, hogy a kutató munkájának természetes velejárója az érdeklődésből fakadó izgatottság mellett a kételkedés is. „Nem kell megijedni tőle, sőt érdemes ebből merítkezni”- fogalmazott.

Az ünnepi szenátusi ülést követő fogadáson az NKE új díszpolgára, Finta József mondott pohárköszöntőt. Elmondta, hogy közösségi létezés nélkül nincs ember, szolgálat nélkül pedig nincs erkölcs. „Az építészi szakmának is a közösség szolgálata a feladata” – hangsúlyozta a Kossuth-díjas építész. Beszédében nagyon izgalmas egyetemnek nevezte az NKE-t, amelynek épülő campusa szerinte a legszebb lesz Európában. 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

A rendezvényen kitüntetettek és a doktorrá avatottak teljes névsorát itt olvashatja.

Megosztás a Facebook-on


NKE, az értékek egyeteme

    • bpm 2016081113 1

Ötödik tanévnyitó ünnepségét tartotta az NKE idén.. Az évforduló számvetésre sarkallt minket, amelyben Prof. Dr. Patyi András rektor volt a segítségünkre, aki szeptemberben ismét bizalmat kapott az Egyetemi Szenátustól és a Fenntartói Testülettől az intézmény vezetésére. A tudatos egyetemfejlesztő munkáról, az értékek fontosságáról és a hallgatók iránti tiszteletről beszélgettünk.

Bizonyos szempontból történelmi időszakban vagyunk az NKE életében: soha nem látott mértékű fejlesztési program zajlik mind szellemi, mind fizikai értelemben, nem beszélve arról, hogy idén szeptemberben újra bizalmat kapott az Egyetem Szenátusától, majd a Fenntartói Testülettől a rektori munka folytatására. Mi volt a legfőbb motiváció arra, hogy újra pályázzon?

Patyi András: Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni a választ, akkor csak annyit mondok, hogy még nem végeztem el mindent, amit elterveztem. Szeretném befejezni munkatársaimmal a közösen elkezdett építkezést. Ugyanakkor az egyetem szellemi fejlesztését is folytatni szeretném, hiszen az soha nem záródhat le. Önmagában az egyetemi lét is folyamatos fejlődést igényel, hiszen új tudás, új könyvek, publikációk jelennek meg, a tudomány és a szakmai ismeretanyag állandóan gyarapszik. Hasonló a helyzet az államreform folyamatával is: az államot is folyton változtatni, fejleszteni szükséges, mert alkalmazkodnia kell a változó körülményekhez. Az NKE-re mint állam közeli, állammal foglalkozó egyetemre pedig mindkét általános törvényszerűség hatással van. Szóval, a munka, amit még 2011-ben elkezdtünk, nem zárult le, és sajnáltam volna, ha a rengeteg befektetett energia elvész, ha a családomtól elvett idő hiábavalónak bizonyul. Nyilván erőt adott a folytatáshoz az is, hogy azok, akik annak idején felkértek az egyetem vezetésére, számítottak rám a továbbiakban is. A szenátusi szavazás azt jelezte, hogy az intézményen belül is jelentős többségben vannak, akik támogatták a pályázatomat, és az FT döntése is azt mutatta, hogy a megrendelők is elégedettek velem. Ezek számomra nemcsak formális lépések, hanem ez az a bizalom, ami arra sarkallt, hogy érdemes folytatni a munkát.

2019. december 31-ig szól a megbízatása. Melyek lesznek a legfontosabb feladatok?

P. A. Az NKE jogi értelemben fiatal intézmény. Hiába tettünk le már sokat az asztalra, még nagyon sok elvégzendő munka vár ránk, fizikai és szellemi értelemben is. Ahogy azt rektori pályázatomban is írtam, ennek a munkának a kereteit az egyetem Intézményfejlesztési Terve, a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiája, valamint a campus-beruházással kapcsolatos feladatok adják. Sosem csináltam titkot abból, hogy a legnagyobb intézményi és szellemi jogelődnek a Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát tartom. A hagyományok ismerete és szeretete segít az értékek megértésében és közvetítésében, amelyek közül az egyik legfontosabb a tisztelet: a nemzet, a tudás, az emberi jogok, a közösségek, a parancsnokok, az alárendeltek és legfőképp a hallgatók tisztelete, hiszen ők azok, akik a haza, a köz szolgálatára esküsznek fel.

A tavaly megjelent felsőoktatási rangsor szerint az NKE ma az ország harmadik legjobb egyeteme. Ennek megőrzése az egyik stratégiai célunk. Ez a helyezés azonban nem kizárólag a rektor vagy a professzorok érdeme: a hallgatóké is, ugyanakkor a rektori feladatokat ez némileg áthangolja, hiszen nem azt a képet kell fenntartanunk, hogy jó egyetem szeretnénk lenni, hanem azt, hogy jók vagyunk és egyre jobbak szeretnénk lenni. Ehhez nagyon fontos a képzésfejlesztés és az intézményi stabilitás, továbbá a nemzetközi tudástranszfer erősítése, valamint a szervezet- és közösségépítés, amelynek nagyon fontos eleme a Ludovika Campus projekt.

Az értékek fontosságáról többször beszélt már. Korábban úgy fogalmazott, hogy az NKE az értékek egyeteme. Mely értékeket tartja a legfontosabbaknak?

P. A. Az NKE Magyarország legszélesebb értelemben vett „államtudományi egyeteme”, amely sokszínű és összetett múltú közösség. Emiatt mindenki mást lát benne fontosnak. A közvélemény számára talán a fejlesztés egyeteme. Valaki számára katonai egyetem, másoknak rendészeti és nemzetbiztonsági intézmény. Ugyanakkor Magyarország közigazgatás-tudományi egyeteme is, a közigazgatás-tudomány hagyományainak folytatója. A nemzetközi és európai uniós tudás otthona, egyben továbbképző egyetem is. Az intézmény egyik legfontosabb arca szerintem az, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem az értékek egyeteme. Egy olyan egyetem, ahol a jelen és a jövő tisztjeit és tisztviselőit képezik ki és képezik tovább. A közszolgálat egyik ágát sem lehet értékek nélkül elképzelni, hiszen bármilyen szolgálatot választ az ember, többet ad magából embertársainak és többet tart embertársairól.

Ugyanakkor az NKE a hűség egyeteme is. Akik itt alapdiplomát szereznek, közszolgálati munkakör létesítése céljából teszik ezt, s ezen munkakörök betöltése eskühöz kötött, amelynek első tétele a hűség megfogadása. Ez nagyon régi kötelezettség a közszolgálati típusú jogviszonyokban. Számunkra mindez azért fontos, mert a különböző karok és hivatásrendek értékei együttesen határozzák meg identitásunkat.

Idén nyáron megvalósítási szakaszba ért a két kiemelt KÖFOP-projekt is, amelynek az egyetem a kedvezményezettje. Rektori pályázatában úgy fogalmazott, hogy ezeknek is értékrendbeli építkezést kell szolgálniuk. Mit értett ez alatt?

P. A. A két projekt összesen mintegy 30 milliárd forintnyi fejlesztési forrást biztosít az egyetem számára, de a projektek a közszolgálat egészére kihatnak: mintegy 80 ezer állami tisztviselőre, a kormányhivatalokra és közigazgatási szervekre. A projektek sikeres megvalósításával intézményünk jelentősen hozzá tud járulni a közigazgatás versenyképességének növeléséhez, végső soron a jó és hatékony állam megvalósításához, amely igazi szolgáltatóként áll az állampolgárokhoz. Sokan nem látják, de a versenyképes közigazgatás versenyképes államot teremt, amelyben kevés a felesleges bürokrácia, gyorsabb az ügyintézés, olcsóbban működik, s amely kihat az ország gazdaságának egészére is. A kormány közigazgatás-fejlesztési stratégiájában egy olyan állam kialakítása a fő cél, amely elsősorban partnert lát az állampolgárokban, akik bizalommal tudnak majd az államhoz és hivatalaihoz fordulni. Ehhez az NKE képzések indításával, képzésfejlesztéssel, a közszolgálat egészére kiterjedő tudásanyag létrehozásával és megosztásával tud hozzájárulni. A közigazgatás ugyanakkor nemcsak az emberekért, hanem emberek által is van. A közigazgatásban dolgozók tudása, felkészültsége, teljesítménye határozza meg elsősorban a közszolgálat minőségét. A mi dolgunk az – számos társegyetem és egyéb intézmény bevonásával –, hogy ennek a fejlesztésnek a szellemi motorja legyünk. Új kutatásokkal, tankönyvekkel, új képzések indításával, megyei továbbképző központok kialakításával olyan integrált tudáshálózatot szeretnénk építeni, amely hosszú távon segíti a közigazgatás-fejlesztés céljait, ugyanakkor biztosítja az NKE számára is a fejlődést, hogy kiemelkedő egyetemmé válhassunk.

A kiemelkedő egyetemmé válást segíti majd az államtudományi mesterszak indítása is. Hol tart a szakindítás folyamata?

P. A. Egyetlen képzésfejlesztési lépésünket sem vezeti az intézményi önérdek, célunk ilyenkor is mindig az egyetemen kívülre mutat. Az osztatlan államtudományi mesterszak az egykori, 1948-ig önálló államtudományi végzettség (doctor scientiarum politicarum) hagyományaira épül. Az új szak, amely a jogász végzettséghez hasonlóan doktori címmel zárul majd (doctor rerum politicarum) a korábban egységes állam- és jogtudományi (közismertebb néven jogászi) doktori címmel közös végzettség háttérbe szorult államtudományi alapjaira is épít. Részben azért is lett szükség az államtudományi ismeretek önálló oktatásának és így a végzettség „újraélesztésére”, mert a jogászképzésben fokozatosan háttérbe szorult az államtudomány. 2006-ban ki is került az erre való utalás a végzettség nevéből. Ugyanakkor az államnak szüksége van olyan szakemberekre, akik az államról, annak működéséről, jellemzőiről rendelkeznek átfogó és részletekbe menő, de nemcsak a jogrendszerre vonatkozó tudással. A közel kétéves előkészítő, szakalapító és képzéstervező munka befejeződött, egy modern és átfogó ismeretanyag állt elő, amely épít a magyar hagyományokra is. A szak előkészítésében nagy szerepe van Prof. Dr. Kiss György akadémikus úrnak. Az akkreditációs folyamat júliusban elkezdődött, a szakot 2017 szeptemberében szeretnénk elindítani, addig azonban még néhány jogalkotási lépés is szükséges. A szak indítása a magyar közjogi hagyomány modern tartalommal való újjáélesztésének egyedülálló lépése, amely a hosszú távú egyetemépítés egyik mérföldköve lehet a jövőben.

Sokan nem így gondolják. Kevesen értik ennek a fontosságát, ahogyan már megszokhattuk az NKE életében, itt is komoly támadások érték az intézményt.

P. A. Az NKE-t 2011 óta folyamatosan támadják, sikereinket kisebbíteni kívánják, teljesítményünket jelentéktelen színben szeretnék feltüntetni. Ezen már annyira nem lepődöm meg, de a hallgatóink miatt fontos, hogy higgadt kommunikációval védjük meg magunkat a hazugságokkal szemben. A nálunk tanulók a haza szolgálatát választják hivatásuknak, fontos, hogy a magyar társadalom kellő tisztelettel bánjon velük, nekünk pedig az a dolgunk, hogy megvédjük a méltóságukat.

Az államtudományi képzés a jogászoknál, jogi karoknál okozott némi fennforgást, holott a képzés elindítása semmilyen szempontból nem veszélyezteti a jogászképzést, csak újjáéleszt egy olyan területet, amely kiszorult a jogászképzés rendszeréből az elmúlt évtizedekben. Mindez nem jelenti azt, hogy a jövőben csak az NKE foglalkozhat államtudománnyal, ahogyan ezt néhányan a mai napig állítják. Az orvostudományi egyetemeken is oktatnak közgazdaságtant, a műszaki egyetemen is foglalkoznak jogi, sőt politikatudományi kérdésekkel. A jogászképzés kiemelten erős felsőoktatási hagyományokkal rendelkezik hazánkban, és mi partnerként tekintünk rájuk: a jogi karokkal való együttműködés elengedhetetlen a közszolgálati továbbképzések és a KÖFOP-projektekben vállalt fejlesztések végrehajtásához.

Kezdettől fogva Ön vezeti az NKE-t. Visszanézve az elmúlt öt évre, lenyűgöző látni, hogy minden, ami 2011-ben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban még csak tervként fogalmazódott meg az NKE-vel kapcsolatban, az egy rendkívül tudatos munkának köszönthetően lépésről lépésre meg is valósult. Hazánkban azért ez kevéssé jellemző. Mi kellett ehhez a tudatos építkezéshez?

P. A. Részben sok tényező szerencsés együtthatása és egy rendkívül határozott kormányzati döntés, amely ráadásul nagyon nehéz időszakban született meg. Válságos állapotban volt az államháztartás, amikor a kormány úgy döntött, hogy a magyar állam újjászervezése részeként egyetemet alapít, s e döntése mellett azóta is kitart. Szerencsénk volt abban is, hogy azok, akik az egyetem köré szerveződtek, egyformán motivált, cselekvő emberek voltak. Az alapító miniszterek mellett ilyen például Fürjes Balázs kormánybiztos úr, aki nagyon stabil alapokat tett le a fejlesztésekkel kapcsolatban. Ugyanilyen fontos Gál András Levente szerepe is, aki a szabályozás és pénzügyi támogatás szempontjából segített sokat. Konkrét egyetemfejlesztési elképzelése és víziója volt az NKE-ről, a közigazgatásról.  Kis Norbert professzor úrnak is elévülhetetlen érdemei vannak abban, ahol most tartunk, aki akkor miniszteri biztosként, ma rektorhelyettesként szolgálja az NKE ügyét. A szellemi építkezésben pedig a mi munkánk is benne van, vezetőtársaimé, minden egyetemi polgáré. Az NKE sikere mindannyiunk sikere, s ebben még a rosszakarók is benne vannak, mert ők csak még jobb munkára sarkallnak minket.

A fizikai építkezésnek egy nagyon fontos üteme zárul le hamarosan. Milyen egyetemi campusként látja a Ludovikát a jövőben? 

P. A. Az idei tanév valóban döntő jelentőségű lesz ebben a folyamatban. A legfontosabb nagy épületek részben vagy teljesen elkészülnek, így jövőre az Államtudományi és Közigazgatási, valamint a Rendészettudományi Karok ideköltözhetnek a távoli telephelyeikről. A valódi egységes elhelyezés akkor valósulhat meg, ha a Természettudományi Múzeum is új, méltó otthont kap, és elhagyhatja a Ludovika területét. Az így felszabaduló ingatlanrész lehetővé teszi, hogy a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar és a Katasztrófavédelmi Intézet is helyet kaphasson majd a campuson. A beruházás ezen ütemének lebonyolítása az egyik legfontosabb feladatom lesz a következő rektori ciklusban. De addig is van bőven tennivaló, hiszen már javában épül az RTK speciális képzési központja, kollégiuma és a lőtér, az új, nagy oktatási épület és a sportközpont.

Meggyőződésem, hogy csak akkor beszélhetünk valódi integrációról, ha egy helyen működnek majd az egyetem karai. Akkor tudnak egymásra hatni kultúrák, értékek, tudósok, tanszékek, oktatók, ha mindenki egy helyre költözik. A karokon a mindennapi élmény most az, hogy vagyunk „mi” a karon és vannak a „többiek” valahol a városban. Ha mindenki ideköltözik, akkor a „mi” élménye alatt a dolgok természete folytán már az „egészet” érthetjük. Az új oktatási épületben egy helyen tanulnak majd a civil hallgatók a tisztjelöltekkel, tisztekkel. Az egyetem egységes közszolgálati attitűdjének a fejlesztéséhez ez a fajta együttlét elengedhetetlen, csak így lehet erős, közös identitásunk. Ha pedig erős az identitásunk, erősek az értékeink és biztosak vagyunk magunkban, sokkal könnyebben válunk nyitottá mások felé.

Ha már identitásépítésről beszélünk, ebben nagy segítségünkre vannak az olyan kiemelkedő személyiségekről való megemlékezések, mint Széchenyi István, aki 225 éve született, s akinek tiszteletére az NKE számos programot szervez.

P. A. Széchenyi István rendkívül komplex egyéniség volt egy olyan életúttal, amely hosszú időre muníciót biztosít számunkra. Képzett, bátor és kitüntetett katona, kiemelkedő államférfi volt. Hitt Magyarország felemelésében, amelyhez volt egy víziója is. Egy jobb, erősebb, szebb országot akart, boldogabb emberekkel. Nem ötletszerű javaslatai voltak, hanem rendszerben látta az egészet, és megadatott neki, hogy elképzeléseinek egy részét meg tudta valósítani.

Az NKE-nek azonban az egész Széchényi-család fontos. Széchényi Ferenc a Ludovika egyik adományozója. Magánvagyonából elképesztő mennyiségű pénzt áldozott a magyar nyelvű tisztképzés megalapítására akkor, amikor az egységes császári haderőben német volt a vezényleti nyelv, és amikor még semmi nem látszódott abból, hogy lesz-e egyáltalán nemzeti hadsereg. De hittek abban, hogy majd itt egyszer magyar nyelvű tisztképzés lesz, mert aki magyarul tanul harcolni, az magyarul is gondolkodik, és aki magyarul gondolkodik, az a magyar alkotmányért harcol. Nem véletlenül döntöttünk úgy, hogy a Ludovika legimpozánsabb terme Széchenyi nevét viselje a jövőben, a családnév kétféle írásmódjához igazodva: az egyik bejáratnál a Széchényi Ferenc által használt é, a másiknál a Széchenyi István által használt e betűs írásmóddal látható a Széchenyi Díszterem felirat. Emellett két portrét helyeztünk el a történelmi falakon apáról és fiáról. Egy olyan intézménynek, mint mi, ahol katonai, államtudományi, nemzetközi és rendészeti képzés folyik, kötelessége emlékezni az ilyen kivételes, nagy formátumú személyiségekre. Fontos, hogy a hallgatók megértsék, miben rejlik az ő nagyságuk. Ezt segíti a Ludovika Szabadegyetem idei programsorozata is, amely Széchenyi István munkásságáról szól, s amelyet szabadon választható tantárgyként vehetnek fel hallgatóink.


Szöveg: Horvátth Orsolya

Fotó: Bach Máté

Cimkék: interjú, rektor, 2016

A reformáció napját ünnepelték a Ludovika Kápolnájában

    • reformacio

„A reformáció, a megújulás ott kell, hogy legyen a mindennapjainkban” – hangsúlyozta dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök a reformáció napja alkalmából tartott istentiszteletet követő fogadáson, Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán.

A HM Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat által rendezett ünnepségen a Honvéd Vezérkar főnök kiemelte: megújulás nélkül nem tudunk előbbre lépni. „A hit kell, hogy vezéreljen minket, mert ezt a hivatást, amit mi is gyakorlunk ebben az egyenruhában, csak hittel lehet végezni. Az egyenruha arra kötelez bennünket, hogy hittel és elszántsággal szolgáljuk hazánkat, a nemzetet” – fogalmazott dr. Benkő Tibor vezérezredes.
„A reformáció az egyetlen olyan ünnepünk, ami nem a krisztusi történetről szól, hanem egyháztörténeti eseményre emlékeztet bennünket” - mondta a fogadást megelőző istentiszteleten, a Ludovika Kápolnában Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök. Hozzátette: a reformáció jelentése visszaigazítás az eredeti formához, vagyis megtalálni újra az igazi éltető forrást. A rendezvényen mások mellett jelen volt Szegő László dandártábornok, a Köztársasági Elnöki Hivatal Honvédelmi Főosztály vezetője; Kun Szabó István vezérőrnagy, miniszteri biztos; Huszár János vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka és Kriston István főtörzszászlós, a Magyar Honvédség vezénylőzászlósa. Az ünnepségen közreműködött a Légierő Zenekar – Veszprém (Katona János alezredes, karnagy vezetésével), valamint a szabadszállási énekkar. A reformáció napja október 31-e. Luther Márton német reformátor 499 évvel ezelőtt, 1517. október 31-én függesztette ki a wittenbergi vártemplom ajtajára a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét.

Szöveg és fotó: honvedelem.hu

Cimkék: Ludovika, 2016

A Széchényiek nevét kapta a Ludovika díszterme

    •  dsc1507
    •  dsc0753 2
    •  dsc0761 2
    •  dsc0775 2
    •  dsc0804 2
    •  dsc0821 2
    •  dsc0838 2
    •  dsc0846 2
    •  dsc0868 2
  • Előző
  • Következő

Gróf Széchenyi István születésének napján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem teremavató kulturális esttel emlékezett meg a „legnagyobb magyarról” és a Széchényi-családról a Ludovika főépületében. A díszterem a Széchényi család nevét viseli gróf Széchenyi István és édesapja, gróf Széchényi Ferenc, a Ludovika Akadémia egyik bőkezű adományozója után.

A 2016-os évet a Széchenyi Emlékbizottság Széchenyi-emlékévvé nevezte ki, megemlékezve az gróf születésének 225 évfordulójáról. Ehhez az emlékévhez csatlakozott az NKE is, ahol a szemeszter során több rendezvénnyel emlékezNEK meg a munkásságáról. Miért döntött úgy egyetemünk, hogy csatlakozik a Széchenyi életművéről megemlékező eseménysorozathoz? – tette fel a kérdést Prof. Dr. Patyi András. A rektor egy kérdéssel válaszolt a kérdésére: miért ne csatlakozzon az NKE a gróf születésének 225. évfordulójáról megemlékező eseménysorozathoz, hiszen a Széchényi-család hatalmas szerepet vállalt a magyarság fejlődésében, tudományos és kulturális szempontból is maradandót alkotott, hozzájárult a Ludovika Akadémia felépüléséhez és az önálló magyar honvédtisztképzés létrejöttéhez. Ezért is vette fel a Ludovika díszterme a Széchenyi nevet, az apa és fia életműve iránti tiszteletből kétféle írásmóddal: míg a díszterem egyik bejárata gróf Széchenyi István által használt formát, addig a másikon a család által használt Széchényi verziót lehet olvasni. A rektor beszédében Széchenyi Istvánt mint embert igyekezett bemutatni. Előadásában felidézte életútját, naplóbejegyzéseit, feljegyzett személyes kétségeit, Cseh Tamástól és Arany Jánostól is idézve, hogy miért is ő a legnagyobb magyar.

Széchenyi látta, hogy Magyarország léte a tét, amit meg kell mentenie, modernizálni kell az országot – emlékezett meg Széchenyi páratlanul gazdag életművéről Prof. Dr. Horváth Attila. Az NKE intézetvezető egyetemi docense, az Országos Széchenyi Kör és Széchenyi Társaság tagja, úgy véli: az, hogy a magyarság nem veszett el az európai népek tengerének háborúi során, mindenképp Széchenyi nevéhez köthető. Széchenyi komolyan vette apja tanácsait. „Minél magasabb a rang, a tehetség, a gazdagság, annál nagyobb a kötelesség” intelem bemutatja a család küldetéstudatának gyökerét. Horváth Attila kifejtette, hogy Széchenyi életútja során korának egyik meghatározó alakjává vált, akár katonai pályafutására, akár vándortudós életére, akár politikai karrierjére tekintünk. „Tudatosan képezte magát, célja mindig a haza szolgálata volt. A nemzet első közszolgájaként, legnagyobb magyarként szervezte meg az ország modernizációját és önállóságra való törekvését” – összegezte Széchenyi életét.

Ez az egyetem életében egy újabb magasztos pillanat – kezdte pohárköszöntőjét Prof. Dr. Padányi József dandártábornok a Széchenyi Díszteremben, ahol gróf Széchenyi Istvánról 1836-ban Friedrich von Amerling által készített és Johann Ender 1823-as gróf Széchényi Ferencről készült festményeinek reprodukciója került elhelyezésre a Magyar Nemzeti Múzeum jóvoltából.  Az NKE tudományos rektorhelyettese elmondta, hogy gróf Széchényi Ferenc több szempontból is beírta magát a történelembe. Kora közigazgatásának meghatározó alakja volt, főispáni posztokat, majd királyi biztosi pozíciót is betöltött, könyvtárakat és múzeumokat alapított. Míg az apát közigazgatási szakemberként és a művészetek mecénásaként mutatta be Padányi József, addig Széchenyi Istvánról mint katonáról emlékezett meg. „Stratégiáit, döntéseit, fennmaradt huszárcsínyeit mindig átgondoltan és bátran tervezte meg. A sors fintora, hogy egy ilyen első osztályú katona a kapitányi rangfokozatnál nem vitte többre, de így is egy ragyogó életpálya jutott neki”– zárta gondolatait a rektorhelyettes.

Az estély során Duna Művészegyüttes táncosai és a Tarsoly Zenekar idézte fel a gróf korának zenés-táncos hagyatékát a Ludovika Kápolnájában.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: Ludovika, Széchenyi, 2016

Bokréta ünnep

    • fokep
    •  dsc9642 2
    •  dsc9643 2
    •  dsc9658 2
    •  dsc9637 2
    •  dsc9693 2
  • Előző
  • Következő

Befejeződött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új oktatási épületének szerkezetépítése, amelyet a megrendelő egyetem vezetői és a kivitelező konzorcium képviselői évszázados hagyományokat követve bokrétaünnepséggel köszöntöttek.

“Akik ezt az épületet felépítik, egyetemet építenek. Aki egyetemet épít, jövőt épít” - mondta köszöntő beszédében Prof. Dr. Patyi András, az egyetem rektora, hozzátéve, hogy ez az ünnepség az egyetlen alkalom, amikor az épületen dolgozók és majdani használóik találkozhatnak egymással. Az eddigi munkálatok az egyetem felé észrevétlenül, problémamentesen zajlottak, az elkészült létesítmény pedig egyike lesz az ország legnagyobb oktatási egységeinek. A rektor beszéde végén megköszönte a dolgozók áldozatos munkáját.

Karakas János, a PBE Építő Kft. ügyvezetője az épület jelenlegi állapotáról adott tájékoztatást a jelenlévőknek. A munkálatokat 2015. december 9-én kezdték meg, és a tervek szerint idén szeptember 9-i határidőre befejezték a szerkezetépítést. Ez alatt több mint hatszáz cölöpöt és tizennégyezer köbméter betont használtak fel.

A köszöntők után az egyetem vezetői, a kivitelezők képviselői és az épületen dolgozó munkások is szalagokat kötöttek a bokréta fára, amelyet végül daru emelt az épület legmagasabb pontjára. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem új oktatási épülete a West Hungária Bau Kft., az Épkar Zrt., és a PBE Építő KFt. konzorciumában készül, amelynek várható átadása 2017 májusában lesz, szeptembertől pedig megkezdődhet az oktatás az épületben.

Szöveg és fotó: Szilágyi Dénes


Újra élettel telt meg az Orczy kollégium

    •  dsc5857 2
    •  dsc5854 2
    •  dsc5847 2
    •  dsc5844 2
    •  dsc5835 2
    •  dsc5831 2
    •  dsc5830 2
    •  dsc5818 2
    •  dsc5815 2
  • Előző
  • Következő

Több mint ötszáz hallgató költözött be az ország minden tájáról a Nemezti Közszolgálati Egyetem új, tavaly megépült Orczy Úti Kollégiumába. A Ludovika Campus területén található hatszáz fős létesítmény a tanulmányi időszakok alatt szállást nyújt az Államtudományi és Közigazgatási Kar és a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar első-, másod- és harmadéves diákjainak, továbbá számos külföldi vendéghallgatónak. Az épületben kétszer kétágyas lakrészekben szállhatnak meg a fiatalok, amelyhez saját, zuhanyzóval szerelt fürdőszoba, és előszoba is tartozik. A helyiségek bútorozottak, hűtőgéppel és mikrohullámú sütővel felszereltek, valamint vezetéknélküli és vezetékes internetkapcsolattal is rendelkeznek. A kollégisták itt tartózkodását az emeletenként közös konyhák és a televízióval rendelkező közösségi helyiségek teszik még kényelmesebbé.

Hasonló színvonalú kollégiumi szállás épül a Diószeghy utcában, amelyet jövő ilyenkor már a Rendészettudományi Kar tisztjelöltjei fognak élettel megtölteni. A szintén 600 fősre tervezett épület kivitelezési munkálatai már javában folynak az RTK speciális képzési központjával együtt.


Szöveg és fotó: Szilágyi Dénes


Híd, ami összeköt

    • dsc 9335 2 2
    • dsc 9338 2 2
    • dsc 9348 2 2
    • dsc 9353 2 2
    • dsc 9356 2 2
  • Előző
  • Következő
Helyére került a Diószeghy Sámuel utca feletti gyaloghíd fémszerkezete, amely a Rendészettudományi Kar speciális oktatási épületét és kollégiumát köti majd össze a Ludovika Campus területén található lőtérrel. Ennek köszönhetően  az egyenruhás hallgatók könnyedén megközelíthetik az Orczy-parkban található összes egyetemi épületet.
 
Az NKE rendészeti képzései miatt a campus fontos eleme a speciális oktatási és gyakorlóblokk, amely mintegy húszezer négyzetméteres komplexum lesz a Diószeghy utcában. Az épületben - az oktatótermek mellett - zárt kriminilisztikai laborok és egy szituációs lőtér is kialakításra kerül. 2016 tavaszán bontási munkálatokkal kezdődött meg az egykori BRFK épület teljes megújítása. A napokban ugyanakkor egyik fontos mérföldkövénél jár a kivitelezés: augusztus 17-én az utca fölött rögzítésre került a gyaloghíd huszonhárom tonnás vasszerkezete. A Ludovika Campus beruházás ezen eleme, a központi oktatási épülettel és a sportlétesítményekkel egy időben, 2017 őszére kerülhet az egyetemi polgárok birtokába.
 
Szöveg: Szilágyi Dénes

Ez lesz Budapest legszebb egyetemi campusa

    • latvany
    • campus ter 11
    • elso skiccek
    • finta 2
    • finta
    • nke oktatasi 01
    • nke oktatasi 02
    • nke oktatasi 03
    • nke oktatasi 04
    • nke oktatasi 07
    • nke oktatasi 08
    • nke oktatasi 10
    • nke oktatasi 11
    • oktatasi 1
    • oktatasi 2
    • oktatasi 3
    • oktatasi 4
    • oktatasi
  • Előző
  • Következő

Gőzerővel halad a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusának fejlesztése. A tavaly ősszel átadott Orczy Úti Kollégium mellett a most épülő oktatási épület terveit is a Finta és Társai Építész Stúdió készítette. A cég alapítójával, a Kossuth-díjas Finta Józseffel és a szintén alapító, Ybl-díjas Szabó J. Tamással beszélgettünk.


Mindketten elég sok jelentős épület tervezésében vettek részt az elmúlt években, évtizedekben. Mi késztette Önöket arra, hogy egy egyetemi campus létrehozásában is szerepet vállaljanak?

Finta József: Amikor először volt szó arról, hogy részt vehetünk a projektben, a feleségemmel elsétáltunk az Orczy-kertbe. Első alkalommal jártunk ott, és egyből lenyűgözőnek, nagyon jó hangulatúnak találtuk a környezetet, a tóval és a fákkal együtt. Nagyon lelkesen láttunk hozzá a munkához, mivel azt vallom, hogy egy egyetemi campus létrehozásában részt venni egy nagyon jó dolog. Előtte csak egy alkalommal volt részem benne, amikor a Műegyetem informatikai épületét terveztük. A Ludovika Campus esetében mind a kollégium, mind az oktatási épület tervezésekor azt tartottam az egyik fontos kiindulópontnak, hogy az épületeknek megfelelő kapcsolata legyen a város és az Orczy-kert irányába is. Úgy gondolom, hogy ha megvalósul a teljes projekt, ez lesz Budapest legszebb egyetemi campusa.

Szabó J. Tamás: Egy nemrég megjelent újságcikkben azt kérték számon tőlünk, hogy a kollégium épülete miért nem illeszkedik jobban a Ludovika Pollack Mihály tervezte főépületéhez. Ennek az az egyszerű oka, hogy a két épület között ott van a park, és nekünk a tervezéskor elsősorban arra kellett figyelnünk. Az oktatási épület annyiban más, hogy az már közelebb van a Ludovikához, és fel is veszi annak geometriáját.

Az egykori Ludovika Akadémia klasszicista stílusban épült. Reálisan elvárható-e, hogy ezek a stílusjegyek egy 21. századi épületen is megjelenjenek?

Finta József: A mai világban a média egy része azt sugallja, hogy minden, ami régi, az szép, és minden, ami új, az rossz, csúnya. Kétségtelen, hogy a jelenkor építészete nem tud olyan hatásos, egyértelmű üzeneteket megfogalmazni, mint amilyeneket a régebbi épületek tükröznek. De azért a maiaknak is vannak üzeneteik, legfeljebb az emberek nehezebben fedezik fel azokat. Mondhatnám azt is, hogy jó lenne a klasszicizmus idején élni, de most teljesen más világ van, és ezeknek a kihívásoknak kell elsősorban megfelelni.

Szabó J. Tamás: Sok rosszat lehet mondani például a hatvanas évek építészetéről, de az látható minden egyes akkori épületen, hogy tervezőik hittek az értékteremtésben. Sajnos manapság az építészek többségére ez nem annyira jellemző.

Finta József: A nagy építészeti stílusok nem azokban az átmeneti korokban születnek, mint amilyenben most is vagyunk. Ettől függetlenül most is törekedni kell az újra, a jóra. Mi például a Ludovika Campus épületeinek tervezésekor is abból indultunk ki, hogy milyen funkciók, viselkedések, mozgások fognak azokban megvalósulni, és ehhez igazítottuk a tartalmat. Fő szempont volt, hogy a hallgatók ne csak a tanulás, hanem egyúttal a mindennapi életük fontos tereiként tekintsenek az épületekre. Ez a szemlélet különösen igaz volt a kollégium tervezésére.

A tervezéskor mennyire tudták szabadjára engedni a fantáziájukat, és ebben mennyire támogatta Önöket az egyetem?

Szabó J. Tamás: Az egyetemtől mint megrendelőtől egy négyzetméterekre lebontott pontosságú programot és üzleti tervet kaptunk, amely elvileg jelentősen behatárolta a lehetőségeket, hiszen egy adott összegből kellett mindent megvalósítani. Ezeken a kereteken belül azonban lehetett úgy „játszani” a négyzetméterekkel, hogy a lehető legtöbb közösségi teret tudjuk becsempészni a tervbe. Ebben pedig szerencsére tökéletes partner volt az intézmény.

Finta József: Én is úgy érzékeltem, hogy az NKE vezetése teljes mértékben támogatta a koncepciónkat, és kiállt mellette akkor is, amikor próbálták „megnyirbálni” azt. Sajnos ugyanis a közbeszerzéseken legtöbbször az „olcsóság” számít, és kevésbé a minőségi tartalom. Az egyetem szerencsére fontosnak tartotta, hogy ne csak a lehető legolcsóbbak, hanem használhatóak is legyenek az épületeik. Ez a fajta szemlélet ritka manapság.

Említették többször is, hogy szerettek volna minél több közösségi teret megjeleníteni a tervekben. Ezekre miért van szükség?

Finta József: Az egyetem nemcsak a tanulás színhelye, hanem egyfajta otthon is a hallgatók számára. Kellenek tehát olyan terek, ahol társasági életet élhetnek a fiatalok. Ez a kollégium esetében magától értetődik, de az oktatási épületben is meg kellett találnunk ennek a lehetőségét. Ezért épülnek meg azok a pihenőterek, amelyek funkcióik ellátása mellett nagyon szép kilátást nyújtanak majd az Orczy-kertre és az Üllői útra is.

Szabó J. Tamás: Az oktatási épület egy ízig-vérig modern hely lesz, amelynek tervezésénél nem az volt a célunk, hogy mindenféle építészeti bravúrokkal kápráztassuk el az egyetemi polgárokat, hanem a használhatóságot helyeztük a középpontba a közösségi terek esetében is. A Campus térnél pedig sokáig gondolkoztunk azon, hogy az az Orczy-kert kitüremkedése legyen-e, vagy inkább a városi jelleget öltse magára. Végül az utóbbi mellett döntöttünk.

Ha már itt tartunk, ezek az új épületek mennyire illeszkednek a városképbe?

Finta József: Ezt a különböző építési szabályozások alapvetően meghatározzák. Ilyen például, hogy hány százalékát lehet beépíteni a teleknek, vagy milyen lehet az adott területen az épületsűrűség. Ezután jön az igazi játék, amikor az építész felteszi a kérdést: „mi lenne, ha….?” Ez a gyermeki kíváncsiság elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki jó építész legyen.

A beszélgetésünk elején említették azt, hogy fontos az épületek üzenete. A Ludovika Campus épületei esetében milyen üzenetekről beszélhetünk?

Finta József: Mindkét épület térbeli üzenete az, hogy a tereiben jól lehet mozogni, élni, továbbá mindkettő szoros kapcsolatot tart az Orczy-kerttel. Emellett elengedhetetlen az is, hogy funkciójukból adódóan legyen egyfajta méltóságuk is az épületeknek, amelyeknek egyértelmű, jól értelmezhető közlekedési struktúrával kell rendelkezniük. Tehát fontos, hogy a lehető legkönnyebben eljussak oda a város valamelyik pontjáról, ne kelljen azon gondolkoznom, hogyan is tudom megközelíteni. Ez a belső közlekedésre is igaz, azaz a campus jelenlegi és majdani épületeinek egymáshoz viszonyított megközelíthetőségére.

Szabó J. Tamás: A Ludovika Campus esetében van egy külső, úgynevezett publikus gyűrű, és van egy belső, általában az egyetemi polgárok által használt gyűrű, amely felfűzi az egyetemi funkciókat. Ennek érdekében például a kollégiumnál a másodlagos bejáratot nem a város, hanem a park felé nyitottuk meg.

A campus építését tiltakozók zaja is kíséri, akik nem igazán nézik jó szemmel a munkálatokat, különösen a fakivágásokat. Igazuk lehet?

Finta József: Amikor az első skicceket megcsináltuk, már akkor is egészben kellett gondolkodnunk. Én azt látom, hogy akik most tiltakoznak, nem érzik azt igazán, mennyivel több lesz ennek a területnek az értéke a beruházással. Mindig azt kell ugyanis nézni, hogy mi az a többletérték, amely a végén keletezik. Én például a József nádor téri fák kivágásával egyáltalán nem értettem egyet, hiszen ott egy mélygarázs építése miatt került erre sor, s ez szerintem nem tekinthető olyan többletnek, amely miatt érdemes volt a fákat kivágni. Itt viszont egy nagyon komplett egyetem születik, amiért megéri ezt az áldozatot meghozni. Budapest legszebb campusa épül a Ludovikán.

Egy építész életében vannak-e olyan tervek, amelyeket még mindenképpen szeretne megvalósítani, és mi az a felkérés, amelyre feltétlenül nemet mondana?

Finta József: Eddig három templomot terveztem, és ezt a sort szívesen folytatnám, de ebben valószínűleg már nem lesz részem. De családi házat is szívesen terveznék, csak sajnos nem volt rá lehetőségem, mert mindig jöttek a nagyobb lélegzetvételű munkák. Most benne vagyunk egy igazán jelentős projektben, a kongresszusi központ megvalósításában a MÜPA melletti parkoló területén. Sajnos már öt éve húzódnak a tárgyalások, és még nem tartunk az engedélyezési terv elkészítésénél sem. Pedig még pénz is van rá, de a bürokratikus folyamatok lassítják a megvalósítást. Börtönt viszont biztosan nem építenék, hiszen annak szellemisége nagyon messze áll tőlem, és nem is igazán mozgatja meg a fantáziámat, ahogy például egy gépjárműgyártó csarnok megvalósítása sem.

Szabó J. Tamás: Én még nem gondolkozom konkrét álmokban, úgy vagyok vele, hogy mindenben meg lehet találni a szépséget és a kihívást. Az biztos, hogy a már említett kongresszusi központ megtervezése életem egyik legjelentősebb munkája lenne.


Szöveg: Szöőr Ádám,
Fotó: Finta és Társai Építész Stúdió


Folytatódhat a Ludovika Campus fejlesztése

    • orczy uti kollegium

Megjelent a Nemzeti Közszolgálat Egyetem (NKE) egységes elhelyezését szolgáló, a Ludovika Campus állami beruházás második ütemének előkészítésével kapcsolatos intézkedésekről szóló kormányhatározat.

A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent határozat szerint gondoskodni kell a hadtudományi és honvédtisztképző speciális bentlakásos képzési központ, valamint a katasztrófavédelmi speciális képzési központ megvalósításáról.

A hadtudományi és honvédtisztképző speciális bentlakásos képzési központhoz egy 700 személyes kollégium, 66 speciális terem és 52 tanterem tartozik majd, 454 ember - köztük oktatók, kutatók - irodai elhelyezését kell megoldani, lesz egy 500 ezer kötetes könyvtár, továbbá speciális és egyéb termek (minősített, katonai, egészségügyi, nemzetbiztonsági), valamint egy alakulótér is. A katasztrófavédelmi speciális képzési központhoz egy 220 személyes kollégium, gyakorló őrs és speciális tantermek készülnek, 60 ember irodai elhelyezését kell megoldani, továbbá speciális és egyéb termeket alakítanak ki.

 A kormányhatározat rögzíti azt is, hogy a megvalósítást szolgáló beruházás részletes programjáról, ütemezéséről és forrásigényéről az egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztosnak szeptember végéig kell benyújtania az előterjesztést a kormánynak.

A beruházás második üteme programelemeinek megvalósítása érdekében - az NKE egységes elhelyezéséhez - biztosítani kell a Ludovika Campus területére az egységes tulajdoni jogállást, vagyonkezelést és használatot biztosító feltételeket. Ehhez a nemzeti fejlesztési miniszternek - szintén szeptember végéig - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján gondoskodnia kell arról, hogy a beruházás helyszínéül szolgáló valamennyi érintett ingatlan vonatkozásában az egységes tulajdoni és használói jogviszonyok, valamint az NKE egységes vagyonkezelői jogállása biztosításához szükséges intézkedéseket megtegyék.

A Ludovika Campus megvalósításáról és a Ludovika újjáépítéséről 2012 májusában döntött a kormány. Az NKE új főépületét - vagyis a Pollack Mihály által tervezett egykori Ludovika Akadémia felújított épületét - 2014-ben adták át. Patyi András, az NKE rektora tavaly év végén az MTI-nek adott interjújában kiemelte: akkor lesz még erősebb az NKE, ha az egyetem minden kara a Ludovikára tud költözni.


Új képzések és fejlesztések

    • patyi andras rektor

Ősszel, majd jövőre is több új képzést indít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), és a budapesti Ludovika Campus fejlesztése is folytatódik. Modern oktatási épületet, sportközpontot építenek, az Orczy -park eddig elhanyagolt és kihasználatlan részeit rendbe teszik, s összességében növelik a zöldfelület nagyságát - mondta Prof. Dr. Patyi András az MTI-nek adott interjújában.

Az NKE rektora elmondta: az egyetemen számos új képzést készítenek elő. Már idén elindítanak két - az új állami tisztviselőkről szóló törvény előmeneteli rendszerébe illeszkedő - szakirányú továbbképzési szakot: a közigazgatási tanulmányokat és a kormányzati tanulmányokat. Ráadásul - emelte ki a rektor - a közigazgatási szakvizsgát is kiváltó képzéseket nem csak a fővárosban, hanem - más felsőoktatási intézményekkel, a megyei kormányhivatalokkal együttműködve, valamint e-learning és távoktatási módszerek révén - igyekeznek minden megyében elérhetővé tenni. Idén a pótfelvételi eljárás keretében meghirdetik, és már szeptembertől elindítják a nemzetközi tanulmányok mesterszakot, amelyre az elmúlt időszakban a hallgatók körében, de a külügyi szférából is komoly igény mutatkozott - tette hozzá

Kitért arra, hogy a napokban kezdeményezték egy új államtudomány mesterszak indításának akkreditációját. Ezzel - mint kiemelte - Magyarországon több évtizedes szünet után, a hagyományt felelevenítve, de modern formában indítanák újra az államtudományi képzést. Az új mesterszak - amely a jogászképzéshez hasonlóan nem ciklusokra bontott, hanem ötéves, doktori címmel záródó képzés lesz - várhatóan szintén jövőre indulhat el.

Patyi András kiemelt feladatnak nevezte, hogy a Belügyminisztérium döntése alapján a rendészeti képzéseket - a tervek szerint 2017-től - háromról négyévesre bővítik. A közigazgatás-szervező alapszakon pedig - a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal együttműködve - egy adóigazgatási, pénzügyi szakirány létesítésén dolgoznak.

A rektor szólt arról is, hogy az elmúlt időszak biztonságpolitikai környezetváltozása nyomán, az egyetemen működő a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont (SVKK) munkája iránti igény az egyetem, kormányzati és szakmai szervezetek részéről is megnőtt. Ennek nyomán Tálas Péter, az SVKK igazgatója - aki eddig az NKE nemzetközi tanulmányok karának dékáni posztját is betöltötte - úgy döntött: a kutatóközpont megnövekedett feladataira koncentrál a jövőben. A nemrég indított nemzetközi tanulmányok kar továbbépítését pedig dékánként az eddigi dékánhelyettes, Koller Boglárka folytatja.

Patyi András a Ludovika Campus fejlesztésének jelenlegi állásáról elmondta: épül az új oktatási épület, valamint a sportközpont is, ahol nem csak a hagyományos sportágak gyakorlására, hanem lovaglásra, lőkiképzésre is lesz lehetőség. A parkon kívül, a Diószeghy utcában álló üres telken és a mellette lévő korábbi rendőrségi épületben alakítják ki a rendészettudományi képzés új központját, ahonnan a hallgatók és az oktatók - a tervek szerint - egy hídon járhatnak majd át a parkba, hogy ezzel se zavarják a közúti közlekedést.

Az Orczy- parkban a közelmúltban történt tiltakozó akciókkal kapcsolatban a rektor úgy látja: azok valójában nem kizárólag a fákról szóltak, hanem részben kormányellenes megmozdulások is voltak. A rektor elmondta, a helyiekkel egyeztetnek arról is, hogy a parkot mire szeretnék használni. Kiemelte, hogy a park területén nem csak fák vannak, hanem számos régi, elhanyagolt épület. Az egyetem a teljes területet rendbe rakja, használhatóvá teszi, s nem csak az egyetem, hanem a budapestiek számára is. Összességében több lesz a zöldfelület.

Az egyetemi nagy beruházás második üteméről, a hadtudományi és honvédtiszti, valamint a katasztrófavédelmi képzés Ludovika Campusra való költöztetéséről a közeljövőben várható a kormánydöntés - mondta a rektor.

Az NKE rektora kitért arra is, hogy a több évvel ezelőtt indított Ludovika Szabadegyetem - amelynek előadásai mindenki számára nyitottak - egyre népszerűbb. Így nem csak folytatják a következő szemeszterben, hanem más tudományterületek bevonásával, bővítik is az előadások témáit.

Forrás: MTI


A Ludovikán választották újra az MRK elnökét

    • rektori konferencia
    • rektori konferencia
    • rektori konferencia
    • rektori konferencia
    • rektori konferencia
    • rektori konferencia
    • rektori konferencia
    • rektori konferencia
    • rektori konferencia
    • rektori konferencia
    • rektori konferencia
    • rektori konferencia
    • rektori konferencia
  • Előző
  • Következő

Továbbra is Prof. Dr. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora vezeti a Magyar Rektori Konferencia (MRK) munkáját. A szervezet elnökválasztó plenáris ülésére a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületének dísztermében került sor.

 „Több mint 200 évvel ezelőtt az a gondolat vezérelte a Ludovika Akadémia megalapítását lehetővé tevő törvényalkotókat, hogy egy országot sokkal jobban meg lehet védeni a tudással, a tudománnyal, mint csupán a nyers katonai erővel”- ezekkel a gondolatokkal köszöntötte a plenáris ülés résztvevőit Prof. Dr. Patyi András. A házigazda NKE rektora szólt arról is, hogy az akadémia alapítása után folyamatosan megvolt az átjárhatóság a katonai és a civil hivatásrendek között, de például a művészeti vagy az idegen nyelvi képzés is meghatározó volt a ludovikások életében. „Ezt a multidiszciplináris szemléletet szeretnénk mi az NKE-n is tovább vinni és büszkén viselni az egykori akadémia jelmondatát: a hazáért mindhalálig!”- mondta Patyi András. A rektor ezt követően részletesebben is szólt a Ludovika Campus fejlesztéséről, amelynek már megvalósult eleme a rekonstrukción átesett Főépület, valamint a 600 fős Orczy úti kollégium és a Campus tér. Elhangzott, hogy folyamatban van az új oktatási épület kivitelezése, amelyben 80 tanterem és két nagy előadóterem is várja majd jövő év második felétől a hallgatókat. Emellett épül egy sportközpont, egy speciális rendészeti épület és kollégium, de tervben van a Lovarda kivitelezése is. „Igyekszünk a ránk bízott pénzügyi források ésszerű és hatékony felhasználásával egy 21 századi egyetemi campust felépíteni”- hangsúlyozta Patyi András.  

Ezt követően Prof. Dr. Bódis József, az MRK elnöke számolt be az szervezet elmúlt két évének eredményeiről. Elmondta, hogy ebben az időszakban összesen 8 plenáris ülést tartottak, amelyek közül az egyikre Szabadkán került sor. Szólt arról is, hogy a korábbi egyetemi és főiskolai tagozatok helyett létrejött az állami, az egyházi és a magánintézményi tagozat. Az elnök nagy sikerként könyveli el, hogy az MRK hathatós közreműködésével sikerült az egyetemi szenátusok teljes átalakítását megakadályozni.  Elhangzott az is, hogy az MRK-nak a kancellári rendszer működésének egyes elemeivel kapcsolatban fenntartásai vannak. Ilyen például a kancellárok „vétójoga”, amelyet a szervezet a konzisztóriumok létrejöttével megszüntetne.  „Egy rendkívül intenzív kétéves periódus végén vagyunk, amely nem lehetett volna sikeres az egyes intézmények pozitív hozzáállása nélkül”- hangsúlyozta Bódis József.

Az MRK tagjai 180 igen és egy 1 tartózkodó szavazat mellett ismét Bódis Józsefet, a Pécsi Tudományegyetem rektorát választották meg a szervezet elnökének. Az MRK társelnöke Földesi Péter, a Széchényi István egyetem rektora lett.

A plenáris ülésen szó volt még a felsőoktatási intézmények egységes teljesítményértékelésének vizsgálatára létrehozott rektori munkacsoport beszámolójáról, valamint a művészeti teljesítmények elismeréséről a felsőoktatás rendszerében.


Az NKE várja a lakosság észrevételeit

    • lakossagi forum a campus projektrol

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a lehetőségekhez képest igyekszik a lehető legtöbb fát megmenteni a Ludovika Campus-projekt során- hangzott el az egyetem által szervezett lakossági fórumon múlt héten kedden az Orczy úti kollégiumban.  Az intézmény  tovább szeretné folytatni a lakossággal történő párbeszédet, amelynek célja a beruházással kapcsolatos folyamatos tájékoztatás, az állampolgári észrevételek összegyűjtése és közös megoldások keresése. A legfontosabb közös feladat továbbra is az, hogy hogyan lehet összehangolni a legjobban az egyetemi képzési igényeket és a lakosságot szolgáló közparki funkciót  a beruházás megvalósítása során. Ebben a kerületi polgárok együttműködésére is számít az NKE.  Ezzel párhuzamosan azonban az érvényes hatósági engedélyek birtokában az intézmény folytatja a Ludovika Campus beruházás építési munkálatait.

A fórumon is  elhangzott, hogy az NKE a sportközpontot kivitelező Market Zrt.-vel folyamatosan vizsgálja azokat a fákat, amelyet meg lehet tartani a beruházás során. Első körben 34 fát talált az NKE, ami megmenthető, majd a múlt héten még 18 olyan fát vizsgált felül az intézmény, amelyeket a közművek telepítése miatt kellene az eredeti elképzelések szerint eltávolítani. Ez azt is jelenti, hogy 145 kivágandó fából több mint 50-et megpróbál megmenteni az egyetem.

Az NKE a jogszabályok által előírt módon teljesíti a fák utánpótlására, illetve kompenzációjára vonatkozó kötelezettségét, de nyitott arra, hogy az állampolgárok segítségével faültetésre alkalmas helyet keressenek a kerületben. Az egyetem várja az állampolgári észrevételeket erre vonatkozóan, valamint arra is, hogy milyen, a kerületi lakosok által igénybe vehető rekreációs lehetőségeket szeretnének látni a megújuló Orczy-parkban. A javaslatokat az email címre várja az intézmény.


Tovább folytatódik a fák felülvizsgálata

    • fakivagas

Folytatja az NKE a Ludovika Campus-projekt miatt kivágással érintett fák felülvizsgálatát az Orczy-parkban. Az intézmény a kivitelező Market Zrt.-vel közösen méri fel, hogy az egyébként érvényes hatósági engedély birtokában kivágandó fák közül melyeket lehet megtartani. Az első vizsgálat még a keddi lakossági fórumig lezárult, ahol elhangzott, hogy a 145 fa közül várhatóan 34 fát tud megmenteni az egyetem.

Most azt vizsgálja az intézmény, hogy ezen felül is lehetne-e még fákat megmenteni a kivágástól, ezért megkezdődött azoknak a fáknak az áttekintése is, amelyeket a közművek telepítése miatt kellene az eredeti elképzelések szerint eltávolítani. Ez további 18 fa felülvizsgálatát jelenti.  Ezzel párhuzamosan azonban az érvényes hatósági engedélyek birtokában az NKE folytatja a Ludovika Campus beruházás építési munkálatait.

Az egyetem tovább szeretné folytatni a lakossággal történő párbeszédet, amelynek célja a campus beruházással kapcsolatos lakossági tájékoztatás, az állampolgári észrevételek összegyűjtése és közös megoldások keresése. A legfontosabb közös feladat, hogy a beruházás megvalósítása során miként hangolhatók össze a legjobban az egyetemi képzési igények és a lakosságot szolgáló közparki funkció.


Lakossági fórum a campus beruházásról

    • lakossagi forum a campus projektrol
    • lakossagi forum a campus projektrol
    • lakossagi forum a campus projektrol
    • lakossagi forum a campus projektrol
    • lakossagi forum a campus projektrol
    • lakossagi forum a campus projektrol
    • lakossagi forum a campus projektrol
  • Előző
  • Következő

Az eredetileg tervezetthez képest valószínűleg mintegy negyedével kevesebb fát vágnak ki az Orczy-kertben a Ludovika Campus beruházás keretében – hangzott el azon a fórumon, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mint beruházó tartott a kerület lakosai számára.

A rendezvény első részében Horváth József, az NKE főtitkára ismertette a beruházással kapcsolatos legfontosabb információkat. Szólt például arról, hogy a Ludovika Campus-projektre azért kerül sor, mert az egyetem karai jelenleg a városban teljesen szétszórtan működnek, és szeretnének számukra egységes elhelyezést biztosítani, méghozzá az Orczy-kert területén. A tervezett fejlesztések közül már több meg is valósult, így például az egykori Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia épületének műemléki rekonstrukciója, a Ludovika tér kialakítása, valamint a fórum helyszínéül is szolgáló 600 fős új kollégium megvalósítása a Nagyvárad téren. Már megkezdődött az új oktatási épület, a speciális oktatási és kollégiumi épület, valamint a sportlétesítmények építése, ezek várhatóan jövő év második felére készülnek majd el. Elhangzott, hogy az egész park beruházási területté vált, vagyis minden négyzetméter „megújul”, de beépíteni csak a történeti kerten kívüli területet fogják igazodva a 8. kerületi szabályozási tervhez. A kert jelenleg 26 hektár, amely további, jelenleg még elzárt területtel bővül a projekt során. A korábbi, több évtizedes műszaki tevékenység káros hatásai miatt talajcserére került sor a BKV járműjavító egykori helyszínén, amely a beruházással megfelelően parkosítva lesz. Az új sportközpont mellett a lakosságot felújított játszótér és csónakázótó várja majd, valamint a Ludovika térhez hasonlóan a park is teljesen nyitott lesz a polgárok számára.

Elhangzott, hogy bár a Ludovika Campus Projekt új épületei nem érintik a park történeti részét, az NKE messzemenőkig szem előtt tartja az Orczy-park történeti és természeti értékeit. Eredetileg a beruházás miatt 62, míg az egészségi állapotuk miatt 83 fát tervezett eltávolítani az egyetem. A beruházás által érintett kivágandó fák körét lakossági kérésre felülvizsgálta az intézmény és 34 fa megmenthetőnek látszik a főtitkár szerint. Megtudtuk azt is, hogy a beruházás után jóval több fa lesz az Orczy-park területén, mint korábban, így nemhogy csökkenne, hanem nő a zöld felület a területen. A fák pótlására azonban nemcsak a park területén kerül sor, hanem a 8. kerület más pontjain is. „Egyelőre nem jelöltek ki számunkra a kerület azokat a helyeket, ahová ültethetünk, ezért az ültetések egy részét pénzben válthatjuk meg”- tette hozzá Horváth József. Az előadásban szó volt arról is, hogy az NKE nem tulajdonosa, hanem vagyonkezelője az Orczy-kertnek és a teljes beruházás nem uniós, hanem hazai forrásból valósul meg.   

A lakossági fórumon részt vett Orlóci László, az ELTE Füvészkert igazgatója is, aki felajánlotta szakmai segítségét az egyetemnek és a kerület lakosainak is. Szerinte szakértői vélemények alapján kell dönteni arról, hogy egyes fákat ki lehet-e vágni, vagy meg kell azt hagyni. Orlóczi László hozzátette, hogy jó néhány olyan fa van az Orczy-kertben is, amelyek egészségi állapotuk miatt semmiképpen sem menthetőek meg. „A lehetőségekhez képest amennyi fát meg tudunk menteni, azt meg fogjuk menteni”- mondta zárszavában Horváth József, aki azt ígérte, hogy igény esetén akár további lakossági fórumokat is szerveznek, ahol a kerületben élők elmondhatják észrevételeiket, javaslataikat. Arra vonatkozóan konkrét együttműködési lehetőséget lát a főtitkár, hogy a kerületi polgárok javaslatai alapján kezdeményezze az NKE az önkormányzat részére azt, hogy kötelező fapótlás során hova telepítsen fákat az egyetem.  


Szöveg: Szöőr Ádám


Lakossági fórum

    • orczy uti kollegium

A Ludovika Campus beruházásról tart lakossági fórumot 2016. június 14-én 17 órától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Az Orczy úti Kollégium multimédiás termében megrendezésre kerülő eseményen bemutatjuk a beruházás legfőbb eredményeit és további menetét, majd lehetőséget biztosítunk a résztvevőknek, hogy feltegyék kérdéseiket.
Az eseményre minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk.

A helyszín korlátozott befogadóképességére tekintettel kérünk mindenkit, hogy a fórumra pontosan érkezzen.


Az NKE is védi a fákat

    • dsc 8958 2 680 451 s

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campus fejlesztése kapcsán számos fát el kell távolítani az Orczy-parkban. Civil kezdeményezésre most az egyetem felülvizsgálta korábbi álláspontját és az eredetileg kivágásra ítélt 145 fa közül a tervek szerint több mint 30-at megpróbál mégis megtartani a beruházás területén.

A fakivágásra érvényes hatósági engedélye van az NKE-nek, azonban az intézmény keresi azokat a műszaki megoldásokat, amellyel csökkenthető a kivágandó fák számra, így például kész akár a közmű nyomvonal átterveztetésére is. Ugyanakkor a sportközpont építése kapcsán több olyan példány is található a területen, amelyek biztosan gátolják a kivitelezési munkákat, ezeknek az eltávolítása már meg is kezdődött. A kivágással érintett fákat a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őre is megvizsgálta és védett faj fészkelőhelye szempontból engedélyezte a fakivágást.

Az NKE várhatóan a jövő héten lakossági fórumot szervez, ahol  a Ludovika Campus beruházással kapcsolatos kérdések megvitatására lesz lehetőség.


Épül az RTK új oktatási épülete

    • orczy rtk 680 907 s

Elkezdődtek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új oktatási épületének kivitelezési munkálatai az Üllői út mentén. Az új épületben egyidejűleg közel négyezer hallgató tanulhat több mint hetven tanteremben, valamint egy háromszáz és egy ötszáz fős előadóban. Ezek mellett modern nyelvi és számítástechnikai laborok, speciális képzési termek, valamint egy étterem is kialakításra kerül, így  a komplexum alkalmas lesz nagyszabású konferenciák és rendezvények lebonyolítására is. A Ludovika Campus-projekt keretében megkezdték a Rendészettudományi Kar kollégiumának és speciális oktatási egységének kivitelezési munkálatait is az Orczy-park Diószeghy Sámuel utca felőli oldalán. A kar hallgatói  várhatóan 2017 őszén vehetik birtokba majd az épületegyüttest.

A Rendészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzat és a Szent György Szakkollégium tagjai az RTK leendő oktatási épületét tekinthették meg Dr. Horváth József főtitkár közreműködésével, aki a látványterveket is bemutatta számukra. A hallgatók megállapították, hogy az ország egyik legkorszerűbb oktatási központját vehetik majd birtokba jövőre.


Főhajtás a hősök előtt

    • hosoknapja01
    • hosoknapja02
    • hosoknapja03
    • hosoknapja04
  • Előző
  • Következő
A magyar hősök emlékünnepe alkalmából katonai tiszteletadással egybekötött ünnepi szentmisét és ökumenikus istentiszteletet tartottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Kápolnájában május 28-án, szombaton


A szentmisét Berta Tibor ezredes, a HM Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke mutatta be. „Május utolsó hétvégéjén hazánk hőseiről emlékeznek meg egyre több helyen országszerte. Így teszünk mi is, amikor fejet hajtva nemzetünk hősei előtt, hálát adunk áldozatukért a történelem Istenének; itt, annak az épületnek a szentélyében, melyet eleink a hazai katonai oktatás és nevelés egyik nagyszerű fellegvárának építettek meg, s amely ma ismét a haza, a nemzet és a Magyar Honvédség nemes ügyét szolgálja” – mondta Berta Tibor.

Hozzátette, 2001-ben az Országgyűlés ezekkel a szavakkal rögzítette törvényben a magyar hősök emléknapját: „A magyarság hosszú, nehéz történelme során, különösen a honfoglalás és Szent István király ezer esztendővel ezelőtt történt államalapítása óta, a haza megszámlálhatatlan fia és leánya harcolt fegyverrel vagy anélkül Magyarország, a magyar nemzet védelmében, illetve vállalt vértanúságot a hazáért. Tetteik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy fennmaradt a magyar nemzet és a magyar állam. Az Országgyűlés, a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül, a ma élő és a jövő nemzedékek okulására, a hősök dicsőségére, minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánítja.”

„A magyar hősök emléknapja egyrészt a főhajtás kegyeletes és magasztos érzése és cselekedete azok előtt, akik életüket áldozták hazánkért, Magyarországért. Ugyanakkor nekünk, a mai korban élők számára elgondolkodásra, elmélkedésre, magunkba nézésre felszólító ünnep és emléknap” – fogalmazott a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke.

A hősökért való hálaadó imádságában Mészáros László alezredes, a HM Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat kiemelt vezető tábori lelkésze hangsúlyozta: az elmúlt ezer esztendő magyar hősei mindig „Istenből merítettek erőt, bátorságot és olyan reményt, amely mindezidáig a megmaradást jelentette.” „A teremtett világ időről időre megméretett és megméretik ma is. Segíts, Urunk, hogy nekünk is meglegyen az a tőled jövő tartalom, az a beléd vetett bizodalom, ami egyedül képes megtartani és szerinted való jövőt biztosítani az utánunk jövő nemzedékeknek!” – mondta Mészáros László.

Az ünnepi szentmisén és ökumenikus istentiszteleten – mások mellett – részt vett dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Kelemen József nyugállományú altábornagy, a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége tiszteletbeli elnöke, illetve vitéz nemes békei Koós Ottó, a legidősebb élő ludovikás. A 100 éves nyugállományú alezredes a szentmisét követően megkoszorúzta az 1938-as ludovikás évfolyam – amelynek ő maga is tagja volt – második világháborúban elesett hősi halottainak márványtábláját.


Szöveg és fotó: www.honvedelem.hu
 

Cimkék: megemlékezés, mise, 2016