Jelenleg 13 bejegyzés található 2017 dátummal

Karcolatok a könyvtárból 5. RÉSZ

    •  dsc2905
    •  dsc2922
    •  dsc2945
  • Előző
  • Következő

Könyv-emlékek tükrében – A Ludovika Akadémia kincsei

 „Az 1808. évi VII. törvénycikk és az 1827. évi XVII. törvénycikk értelmében Pesten felállítani rendelt magyar katonai intézet, mint magyar királyi honvédségi akadémia állíttatik fel, és Ludovika-Akadémia nevet fog viselni. Ezen akadémia rendeltetése, hogy abban egyfelől önként jelentkező hadapródok a honvédség keretei részére alkalmas tisztekké képeztessenek, másfelől szolgálatban levő kitűnő honvédtiszteknek alkalom nyújtassék a hadtudományoknak magasabb fokozatú szolgálattételnél igényelt ágaiban maguk tovább képezhetni.” Így szól az 1872. évi XVI. törvénycikk bevezetője a magyar királyi honvédségi Ludovika-Akadémia felállításáról, amely megteremtette az önálló magyar tisztképzés lehetőségét.

Pollack Mihályt, a kor neves építészét kérték fel az épület terveinek elkészítésére, amelyek alapján 1830 és 1836 között elkészült az impozáns, klasszicista stílusú épület. A katonai oktatás megszervezését az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején kezdték meg a Ludovikán. Az 1849. január 7-én tartott megnyitó ünnepély után azonban a tanítás nem indulhatott meg, mert az osztrák hadak hamarosan lefoglalták az épületet és kórháznak rendezték be. A tisztképzést a szükséges politikai feltételek megteremtése után, az 1867-es kiegyezéssel helyreállított alkotmányosság létrejöttét követően a Magyar Honvédség és az akkori Honvédelmi Minisztérium indította el, és 1872-ben megnyitotta kapuit a hallgatók előtt a Ludovika Akadémia. A közvélekedéssel ellentétben, sajnos, nem maradt fenn az akadémia egykori könyvtára, és a megmaradt könyveknek csak egy részéhez tudott hozzájutni az Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Kari Könyvtára, amely egy jelentős muzeális értéket képviselő gyűjtemény, reprezentálja a ludovikás elődök mindennapi életét, és az ott folyó oktató-nevelő munkát. 

Az egyetemi könyvtár féltve őrzi a muzeális dokumentumokat, amelyeket magánszemélyek, intézmények mentettek meg a II. világháborút követő időszakban és a könyvtárnak, illetve jogelődeinek hagyaték és ajándékozás útján juttattak el. A muzeális értékű anyagot az egyetemi könyvtár a korábbi években szakszerűen tisztíttatta, az anyagi lehetőségekhez képest restauráltatta, és újraköttetett néhány példányt, azonban a könyvek állagmegóvása, gondozása folyamatos feladatot jelent az intézmény számára a továbbiakban is.

A könyv-emlékeket jelenleg egy időszaki kiállítás keretében tekinthetik meg az érdeklődök a kari könyvtár folyosóján, a könyvtár nyitvatartási idejében.

A kiállítás rendezői igyekeztek tematikusan összeállítani a tárlókban és vitrinekben a „ludovikás” életet bemutató dokumentumokat, az akadémiai élet minden területére kiterjedő szabályzatokat és utasításokat. A vitrinekben megtalálhatók a különböző korokból származó tankönyvek és utasítások, a különböző tudományágak, a hadtudomány, az egészségügy, a lótartás, a lövészet, a földrajztudomány és egyéb oktatást segítő kézikönyvek. Megtekinthetők a mindennapi diákélet szabályait is magába foglaló kiadványok. Az egyetemi könyvtár birtokában van néhány archív fotó, és az 1939-ben felavatott akadémisták tablójának másolata, mely szintén szerepel a kiállításon. Ludovikás volt Agházy Kamill, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum alapítója, Almási Pál hadmérnök, Berczelly Tibor sportlövő, Franyó Zoltán író, műfordító, Pilch Jenő hadtörténész, Piller György olimpiai bajnok vívó és Stromfeld Aurél hadsereg-vezérkari főnök.

Az egyetemi könyvtár számára külön öröm, hogy épen maradt fent az 1897-es Magyar Királyi Honvédségi Ludovika-Akadémia Könyvtárának Czimjegyzéke, amely tartalmazza az akkori könyvtár teljes gyűjteményének listáját. A másik ehhez kapcsolódó mű A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia Tanári Nagy Könyvtárának Címjegyzéke 1910-ből. A két könyv alapján képet kaphatunk arról, hogy milyen fontos volt a könyvtár, és benne a megfelelő számú korszerű szakirodalom a Ludovika Akadémián folyó oktatás számára.

Az NKE Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár ezúton hívja fel a tisztelt olvasók figyelmét arra, hogy amennyiben rendelkeznek a Ludovika Akadémia egykori könyvtárából származó könyvvel vagy a Ludovika történetéhez kapcsolódó egyéb dokumentummal, és azt a nagyközönség számára hozzáférhetővé kívánják tenni, juttassák el a könyvtár (1101 Budapest, Hungária krt. 9–11.) számára.


Szöveg: EKKL

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Beköltözés előtt a Ludovika Campus

    •  dsc9171

Több projektelem kivitelezése is a végéhez közeledik a Ludovika Campus beruházásban. Augusztusban beköltözhetővé válik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem újonnan épülő központi oktatási, rendészeti oktatási és kollégiumi épülete. Július 31-ével pedig befejeződött az Orczy-park rekonstrukciójának első üteme is, amivel párhuzamosan megkezdődtek a belsőépítészeti munkálatok a sportkomplexumban.

Az Üllői út mentén fekvő, huszonegyezer négyzetméter összterületű központi oktatási épület – az összekötő vasszerkezet kivételével – megkapta külső borítását. Beépítették a külső nyílászárókat és az impozáns üvegfalakat is, amelyeknek köszönhetően a város felé haladva betekinthetünk az Orczy-parkba. Beszerelték az épületgépészetet, és befejeződött a járófelületek burkolása. Az irodák többségét már berendezték, és az oktatótermekből is csupán a padsorok és a székek hiányoznak.

Hasonló stádiumban van a Diószeghy Sámuel utcai rendészeti oktatási és kollégiumi épület is. A két épület kívülről már elnyerte végleges formáját, folyamatban van a kollégiumi szobák bútorozása. Használatra készek a liftek, és az épületegyüttest a parkkal összekötő magasépítészeti acélszerkezet üvegborítását is rögzítették. A rendészeti komplexumot és a központi oktatási épületet idén szeptemberben, várhatóan az egyetemi tanévnyitó ünnepség keretében adják át, így az őszi félévtől már itt tanulhatnak az Államtudományi és Közigazgatási Kar, valamint a Rendészettudományi Kar hallgatói.

Látványosan halad a park Diószeghy Sámuel utca felőli oldalán elhelyezkedő sportlétesítmények építése is. Az összesen huszonháromezer négyzetmétert magába foglaló együttes kültéri sportpályái már korábban elkészültek, a közöttük haladó gyalogjáró kivitelezése zajlik. A sportcsarnokban elkészült a medencetér és a lelátósor kialakítása. Az acél tetőszerkezetet is rögzítették, így hamarosan itt is megkezdődhetnek a belsőépítészeti munkálatok. Elkészült a lövészklub épülete is, már csak a lövészethez szükséges belső speciális berendezések beépítésére vár; és az épület körüli környezetrendezés is folyamatban van. A multifunkciós komplexumot várhatóan 2017 végén vehetik birtokba a sportolni vágyók.

Folyamatban van a Ludovika Campus beruházás utolsó elemének megvalósítása is, a lovarda épület megújítása és az Orczy-park átfogó rekonstrukciója. A kertben megújul a növényzet, locsolórendszert építenek ki, és olyan új közösségi létesítményeket is építenek, mint a tóparti kávéház, játszótér, futókör, kültéri kondicionáló gépek és mosdók. Emellett a parkban talál végleges otthonra Kisfaludi Strobl Zsigmond Kossuth-szobra, amelyet a Kossuth tér rekonstrukcióját követően ajánlott fel az NKE számára az Országgyűlés Hivatala. Ezzel egy időben zajlik az egyetem informatikai fejlesztése is a parkon belül, ami a rugalmas és zavartalan internet- és belsőhálózat-elérést teszi lehetővé a hallgatók és dolgozók számára. A park a megújult lovarda épülettel kiegészülve teljes egészében jövő tavasszal lesz látogatható, de az Orczy-kert egy részét a nyár folyamán újra birtokba vehetik a kerületi lakosok.


Szöveg és fotó: Szilágyi Dénes


Történelmünk mozaikképei

    • ludovika homlokzat
    •  dsc2159
    •  dsc2211
  • Előző
  • Következő

A Ludovika belső udvarán Magyarország egykori vármegyéinek tardosi mészkőbe faragott címerei állítanak méltó emléket a vármegyék áldozatvállalásának: a magyar tisztképzés első otthonának építéséhez ugyanis jelentős anyagilag támogatással járultak hozzá. Hazánk egyetlen főtiszt címertörténésze, dr. Csáky Imre szerint a vármegyecímereink történelmünk mozaikképei és így nemzettudatunk szerves részét képezik.

A régi szépségét visszanyerő, ismét teljes pompájában tündöklő Ludovika Akadémia összekapcsolja a múltat a jelennel; emléket állít a múlt azon eseményeinek, amelyek mondanivalója a jelen embere számára is elévülhetetlen jelentőséggel bír. Belső udvarában alfabetikus sorrendben tekinthető meg a Magyar Királyság 1886. évi XXI. törvénycikkben meghatározott 71 vármegye közül 63 magyarországi vármegye címere, amely méltó emléket állít a vármegyék áldozatkészségének és közadakozásának köszönhetően is megvalósuló Ludovika Akadémia megalapításának. Dr. Csáky Imre címertörténész a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja beszámolója alapján pontosabb képet kapunk a Ludovika vármegyecímereiről. Hogy hogyan lesz valakiből címertörténész, arról ő maga számolt be lapunknak:

A kérdés kissé összetett, annál is inkább, mert családom, illetve az elődeim között katonák, illetve tanárok voltak/vannak. Ha ezt klasszikus értelmezés szerint fogalmazom meg, akkor azt mondhatnám, hogy a vérvonalamban a katonai és a pedagógiai jelleg együttesen van jelen. Elképzelhetetlennek tartottam és tartom az életem anélkül, hogy a Magyar Honvédség főtisztjeként tudományos igénnyel ne foglalkozzam a történettudomány egyik speciális résztudományával, a heraldikával. A történelem szak elvégzését, a diploma megszerzését követően a Magyar Honvédség állományba kerültem és életpályám első nyolc évét a Savaria Gépesített Lövészdandárnál töltöttem, mint csapattiszt. Erre az időszakra rendkívül büszke vagyok, mert közvetlen tapasztalatot szerezhettem a Magyar Honvédség csapattiszti tevékenységének rendszeréről abban az időszakban, amikor sorkatonák (rajparancsnokok) kiképzését vezethettem azzal az óriási felelősségtudattal, amelyet akkori elöljáróim joggal vártak el a személyi állomány és a haditechnikai eszközök vonatkozásában az «emberségből példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak…»  Balassi-idézet szellemében. Mindig is szerettem ezt a tevékenységet, ugyanakkor a történettudomány művelésére már ekkor elhivatottságot éreztem.

Életutam második szakasza egyszerűen kihagyhatatlan: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jogelődje, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem falai között a katonai hivatás másik oldala került előtérbe: a tudományos és tudományos kutatói tevékenység. Tudományos titkár voltam több területen, később tudományos főmunkatárs – így ha manapság is az egyetemen járok, úgy érzem, otthon vagyok. Életutam első és második szakasza – e kettősség – ötvöződött tevékenységemben, munkámban és személyiségemben egyaránt. Már akkor is, a heraldikát, a címertant műveltem, ami a történettudománynak egy nagyon érdekes résztudománya. Az egyetemen én voltam az első nappali tagozatos PhD-hallgató, aki fokozatot szerzett és kivételes pillanat volt, amikor – többedmagammal – gróf Zrínyi Miklós szablyájának másolata felett tettünk doktori fogadalmat. Dr. Ács Tibor ezredes úr véleménye szerint a heraldika ugyan a történettudomány résztudománya, de legalább ugyanannyira a hadtudomány része is, hiszen latinul a címer – «arma» – fegyvert jelent.

Az egyetemen töltött évek után életutam a Budai Várba vezetett egy idézettel élve: «a hadi mesterség örökös dicsőítésére szolgáló kincsesházba», ahol az akkori főigazgató, Dr. Holló József altábornagy úr heraldikai kutatásaimat ismerve (amelyeknek katonai vonatkozásai is voltak – pl. egyes katona népcsoportok: jász-kunok, hajdúk címereslevelei) lényegesnek, a hadtudományi kutatások egy különleges elemének ítélte s annak további folytatására buzdított. E három mérföldkő alakította ki bennem a katonai, történettudományi szemléletet és tevékenységrendszert, amely elhivatottsággá kristályosodott bennem, s talán leginkább gróf Zrínyi Miklós egy idézetével szemléltethetném leginkább: «Nem másra szolgál a mi eleink tündöklése nékünk, mint hogy szövétnekként világító fáklyával fussuk be a mi életünk pályáját.» Így válhattam a Magyar Honvédség egyetlen címertörténész főtisztjévé.”

Nem véletlen tehát, hogy Csáky Imre foglalkozik a Ludovika Akadémia címereivel. Jelenleg is az akadémia kőbe vésett vármegyecímereit bemutató könyvön dolgozik. Szerinte az akadémia felújítása egy építészeti bravúr volt, hiszen a „Ludovikán járva csak csodálkozni és gyönyörködni tudunk az épületegyüttesben és a kivitelező munkájában”. A szemlélődő látogatónak feltűnik, hogy a belső udvaron 63 magyar vármegye tardosi mészkőbe faragott címere látható. Hogy miért faragták ezeket a címereket és miért helyezték el oda, annak egyetlen oka van: ez a 63 vármegye 350.000 forintot adományozott arra a célra, hogy a Ludovika Akadémia felépülhessen. Ezért úgy gondolták, amely kifejezi 1100 éves történelmünket, hogy a vármegyék jelképeit, időt állóan, kőbe vésve megörökítik.

Csáky Imre bemutatta az 1876-os vármegyerendezést megelőző Magyar Királyság vármegyecímereit ábrázoló címertablóját is. A címertörténésztől megtudtuk, hogy elgondolása szerint az akkori kutatásai eredményei ne könyvben, vagy tanulmányokban lásson napvilágot, hanem falra függeszthető, nagyméretű címertablók formájában, hogy azonnali, közvetlen, magyar nemzettudatot hangsúlyozó vizuális-tudati megerősítést nyerhessen a szemlélődő. A címereket nemes szedlicsnai Lipszky János császári-királyi huszár ezredes 1810-ben készített kitűnő térképének hasonmása teszi teljessé. A térképtabló trilógia második része a szabad királyi városok, míg harmadik egysége Erdély Nagyfejedelemség és a kiváltságos kerületek címereit mutatja be.

A címeres tablók mellett Dr. Csáky Imre más érdekességgel is készült; bemutatott négy francia velúrbársonyba kötött, arannyal dúsan felülnyomott, fakszimile címereslevelet, amelyeket az uralkodó aláírása és magyar királyi nagy titkos függőpecsét hitelesített. További érdekesség, hogy a bemutatott címereslevelekben adományozott címerek közül három megtalálható a Ludovika Akadémia belső udvarában lévő vármegyecímerek között is.

A címertörténész kiemelte Sopron vármegye címereslevelét, amely nem egy ív hártya (ami általában 60x80 cm nagyságú pergamen – amely juh vagy kecskebőr – arannyal, színes vagy fekete tintával írtak rá), hanem könyv alakú dokumentum. Bécsben a Magyar Királyi Udvari Kancelláriában kötötték francia bársonyba. Értékes forrás, hiszen egyetlen egy töredékes példány létezik belőle, amelyet páncélszekrényben őriznek. Az eredeti címeres levélen ugyanaz a címer látható, ami a térképtablón vagy a Ludovika belső udvarában elhelyezett vármegyecímeren is: középen páncélos vitéz, bal karjával a herceg Esterházy család címerpajzsát tartja. Ezt a címeres pecsétet annak idején V. (Habsburg-Lotharingiai) Ferdinánd magyar körirattal látta el. Jól látható, hogy az idő nem kímélte: a mintegy 200 éves anyag gyűrött, néhol nehezen olvasható, de ez érthető, hiszen a 20. században sok viszontagságon mentek keresztül a féltve őrzött dokumentumok is. Esztergom vármegye fakszimiléje Sopronéhoz hasonlóan paradicsom piros francia bársony címereslevél, amelyen ugyanaz a címer található meg, ami a Ludovikán is: Szent Adalbert vértanúnak a teljes alakú, trónuson ülő képe, hiszen ő a vármegye védőszentje. Esztergomról azt érdemes tudni, hogy a mindenkori hercegprímás volt az örökös főispán ebben a vármegyében, ezért is szerepel egy szent és vértanú a vármegye címerében. A harmadik fakszimile nem vármegye, hanem egy kiváltságos kerület, a Hajdú Kerület címeresleveleit mutatja be 1605–1606–1838-ból, amely megjelenését tekintve hasonló a vármegyékéhez. Itt Bocskai István, kedvelt fejedelmünk és V. Ferdinánd által kiadott dokumentumok láthatók, amelynek lényege, hogy az első kettő egy ív hártya, míg a harmadik könyv alakú. Címere tovább él Hajdú vármegye kőbe faragott címerében. A negyedik fakszimile Dr. Csáky Imre legújabb kötete, amelyben három város: Jászberény, Karcag és Kiskunfélegyháza királyi kiváltságlevelei találhatóak egy ív hártyán, függő pecséttel ellátva, latin nyelven, az uralkodó saját kezű aláírásával ellátva.

„Íme, a szóban forgó – címertabló, amely a trilógia első darabja. Az általános magyar történelmi fejlődés eredményeként kialakult 18–19. századi történeti-közigazgatási rendszer egy elemét, a vármegyék címereit (címeres pecsétjeit) foglalja össze 1876-ig a XXXIII. törvénycikk törvénybe iktatásáig. E tablón láthatók a Ludovika kőbe faragott címereinek eredeti, a magyar király által jóváhagyott vármegyecímereinek fakszimiléi a teljesség igényével, címeres pecsét formájában, az adományozás évszámát is feltüntetve. Az 1876. évi XXXIII. törvénycikk törvénybe iktatásával megszűnt az addig hatályos magyar történeti-közigazgatási rendszer (amely a Magyar Királyságot vármegyékre, kiváltságos kerületekre, székely, szász és lándzsás székekre osztotta) és létrejött az egységes 71 vármegye, amelyet az 1886. évi XXI. törvénycikk véglegesített. Címereik azonban tovább éltek a vármegyék jelképeiben. A vármegyecímerek tehát történelmünk mozaikképei, amelyek nemzettudatunk szerves részét képezik s amellett dekoratív szimbólumok is – sokat elárulva az adott vármegyéről.”

Dr. Csáky Imre arról is beszámolt, miért tekinthető az országban egyedinek a Ludovika Akadémia főhomlokzatán található államcímer. A timpanon középpontjában elhelyezett Magyar Szent Koronával ékesített államcímert a két térdeplő angyal tartja, ugyanakkor – a katonai jelleg erőteljes hangsúlyozására – egyidejűleg olaj- és cserfaág is övezi, amely egyedivé varázsolja a domborművet.  Báró Bánffy Dénes miniszterelnök 1896-ban a millennium tiszteletére kibocsátott miniszteri rendeletében hivatalos használatra háromféle államcímert engedélyezett. Ezek közül egyik a Magyar Királyság nagycímere (lett volna – állami nagycímer), amelyet végül nem alkottak meg, hiszen a magyar királyok az évszázadok alatt számos tartományra és országra kiterjesztették hatalmukat – így akkor diplomáciai bonyodalmakat okozott volna, ha e területek címereit egy nagypajzsban helyezik el (pl. a Jeruzsálemi Királyság). Helyette bevezették a magyar állami középcímert, amelynek nagyon érdekes változata található a Ludovika főhomlokzatán kőbe faragva:

Ha megnézzük a Ludovika főhomlokzatán kőbe faragott államcímert, a heraldikai jobb oldalon (a heraldikában a jobb és bal oldal felcserélődik; tehát a szemlélődőnek, aki szemben áll a címerrel, ami bal oldalon van, azt a szaknyelv heraldikai jobb oldalnak nevezi, ugyanis mindig a címerpajzs mögé képzeljük a lovagot, aki a középkorban a pajzsot tartotta), a Horvát Királyság címere látható, amely egyébként vörössel és ezüsttel ötször sakkozott mező, mégis a domborművön csak négyszer sakkozott pajzsmezőt látunk. Alatta Szlavónia Királyság címere található, középen heraldikai jobbra futó nyesttel. A magyar királyok engedélyezték e tartománynak, hogy a királyi adót ne aranyban vagy ezüstben fizessék meg, hanem az akkoriban nagyon értékesnek számító nyestbőrben. II. (Jagelló) Ulászló címereslevelében a Dráva–Száva közötti hullámos pólya közé helyezte el a nyestet. Az eredeti címereslevélben ez hullámos pólya (ahogyan egy folyót láttatni szeretnénk) – mégis a timpanonban elhelyezett államcímer egyenes pólyákat jelez. Dalmácia Királyságot a három leopárd fej jelképezi. Alatta található Erdély Nagyfejedelemség címere, ahol a történelmi három nemzet jelképei játszanak: a magyar nemzetet a fekete, kiterjesztett szárnyú sas, a székely nemzetet a nap és a hold, a szász nemzetet pedig a hét kulcsos, szabad királyi város jelképezi. Különlegessége a Ludovikán megtalálható államcímernek, hogy hiányzik belőle (ívelt oldalú alul betolt ék alakban) az 1896-os államcímer Fiume Kormányzóságot jelképező sziklán álló, korsót tartó kétszárnyú, fekete, hercegi koronával díszített sasa, amelyet I. (Habsburg) Lipót magyar király adományozott és ma is megtalálható a Fiumei Levéltárban (Rijeka). Ezek a különbségek azt erősítik, hogy a Ludovikán található államcímer speciális alkotás. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a Ludovika főhomlokzatán található magyar államcími középcímer olyan egyedi és különleges, hogy sehol máshol nincs hozzá fogható.”

Csáky Imre kihangsúlyozta, hogy folyamatosan kapcsolatban van a Ludovikával, amiért hálás az intézmény vezetőségének. „Külön köszönettel tartozom Prof. Dr. Patyi András rektor úrnak, Prof. Dr. Padányi József dandártábornok úrnak és Dr. Horváth József főtitkár úrnak, hiszen ők voltak azok, akik felismerték, hogy a Ludovika Akadémia és speciális díszítőelemei – a vármegyecímerek és az államcímer tudományos igényű feldolgozása hiánypótló, egyben méltó az Akadémiához, mindazonáltal erősíti a nemzettudatot, amelyet igyekszem minden művem középpontjába állítani” – mondta. Kiemelte, hogy örömmel vállalta és vállalja a rábízott feladatokat, hiszen a Magyar Honvédség egyetlen címertörténész főtisztjeként szeretné a maga eszközeivel erősíteni a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és Nemzeti Közszolgálati Egyetem hazai és nemzetközi ismertségét, elismertségét, azon kívül középpontba állítani – a múltban, jelenben és jövőben egyaránt – a katonatudósok magyar haza iránti töretlen elkötelezettségét is.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: címer, vármegye, 2017

Ismét látogatható az Orczy-kert egy része

    • park1
    • park2
    • park3
    • park4
    • park5
  • Előző
  • Következő

Megnyílt a nagyközönség számára az Orczy-kert egy része, miután lezárult a park rekonstrukciójának első üteme. Július 31-ével a környéken élők birtokba vehetik a parkban található teljesen megújult játszóteret és a közforgalom számára is használhatóvá válik az átmenő útvonal a Ludovika Főépület és a Nagyvárad téren található Orczy Úti Kollégium között.

Az Orczy-kert már a beruházás megkezdése előtt és azóta is közkedvelt pihenőhelye a kerület lakóinak. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztését szolgáló Ludovika Campus projekt tovább bővíti a józsefvárosiak szabadidős lehetőségeit. A kert jelenleg 26 hektáron terül el, a beruházással pedig további 10 hektárnyi, jelenleg még elzárt területet integrálunk a közparkba. Ezen a részen korábban a BKV buszgarázsa, járműjavító műhelye és a SOTE gazdasági épületei voltak, többnyire aszfaltozott területen, amely egykor a történeti park szerves része volt. Az egyetem célja az, hogy hosszú évtizedek után parkosítva és egy új, minden igényt kielégítő sportközponttal adjuk vissza ezt a területet az állampolgároknak. A használati igényekre tekintettel külön terv készült a park szakaszos megújítására, hogy a területek minél hamarabb visszaadásra kerülhessenek.


Fotó: Szilágyi Dénes


Július végén nyílik meg az Orczy-kert egy része

    • Ludovika Főépület az Orczy-park felől

A beruházás műszaki okai miatt a korábbi tervekkel szemben egy hónappal később fejeződik be az Orczy-kert rekonstrukciójának első üteme. Így július 31-én nyílik meg újra a közforgalom előtt a teljesen megújult játszótér és használhatóvá válik az átmenő forgalom útvonala a Nagyvárad tér irányába.

Ahogy korábban is írtuk, a Ludovika Campus beruházás idén év elején ért el abba a szakaszba, hogy az állampolgárok biztonsága miatt indokolttá vált a park átmeneti lezárása, ugyanis azt az NKE átadta a kivitelező cégnek munkaterületként a park rekonstrukciós munkálatai miatt. Ezzel azt is szerette volna az egyetem elérni, hogy az Orczy-kert történelmi parkjának felújítása a lehető legkevesebb akadállyal, a lehető leggördülékenyebben megvalósuljon. A használati igényekre tekintettel külön terv készült a szakaszos megvalósításra, a területek mihamarabbi visszaadására. A városlakók július 31-től újra használhatják majd a teljesen megújult játszóteret, valamint az átmenő forgalom útvonala is elérhetővé válik számukra a Nagyvárad tér felé. A tervek szerint november 30-tól a park korábbi teljes területét megnyitja az egyetem, addigra megtörténik a történeti alakuló tér újrafüvesítése, elkészülnek a park megújult útjai.


Tudományos életmű a kalandregények lapjain

    • lorinclaszlo

Dr. Lőrincz L. László író, műfordító, orientalista, a nyelvtudományok kandidátusa. Méltán népszerű tudományos ismeretterjesztő tartalommal átszőtt kalandregényei Magyarország egyik legsikeresebb írójává tették. Mindazonáltal keveset tudunk tudományos munkásságáról és kutatásairól. Dr. Lőrincz L. László úrral a Studia Doctorandorum Alumnae könyvbemutató alkalmával beszélgettünk a Ludovika Főépület Zrínyi termében.

Milyen személyes emlékei vannak a régi Ludovika Akadémiával kapcsolatban?

Emlékszem mindig nagy csodálattal tekintettem a Ludovika Akadémia épületeire. Ez itt egy lezárt terület volt sokáig, talán ezért is volt érdekes számomra. A kapcsolatom az épülettel akkor kezdődött, amikor barátom és kollégám Sipos Gábor az ELTE Természettudományi Karának Idegennyelvi Lektorátusának volt vezetőjéhez jártam be rendszeresen konzultálni bizonyos idegennyelvi kutatások vonatkozásában. Emlékszem akkor még Kun Béla térnek hívták ezt a teret. A másik emlékem pedig a régi Ludovika Akadémia fedett lovardája helyén volt megtalálható, Alfa Mozihoz kapcsolódik. Érdekessége volt a mozinak, hogy az első szélesvásznú mozi volt Budapesten. Nagyon modern technikával dolgoztak a moziba, amely nagyon népszerűségnek örvendett egész Budapesten. Sajnos 1992-ben leégett a mozi.

 A kalandregény írót azt lehet mondani szinte az egész ország ismeri. Azonban a tudós Dr. Lőrincz L. Lászlót annál kevesebben. Hogyan kezdődött a tudományos tevékenysége Lőrincz L. Lászlónak?

A tudományos tevékenységem az ELTE mongol szakán kezdődött 1957-ben. A mongol szak a Belső-Ázsiai tanszékhez tartozott akkoriban. Ligeti Lajos az MTA alelnöke bíztatására és segítségével indultam el a tudományos pályán. Remek pedagógus volt, aki arra nevelte a hallgatókat, hogy kutassanak és publikáljanak. Én éltem ezzel a lehetőséggel és teljes mértékben a tudomány szolgálatába álltam. Első tudományos munkáim külföldi szerzők által kiadott művek recenziói voltak.   

Hol jelentek meg az Ön tudományos munkái, hiszen nagyon kevéssel lehet találkozni?

Abban az időben volt egy tudományos szakfolyóirat az Akadémiai Akták. Én elsősorban az Akta Orientália periodikában publikáltam, valamint Németország és az Amerikai Egyesült Államok kelet kutatással foglalkozó folyóirataiba is jelentek meg tanulmányaim.

Első sikerkönyve a Sindzse szeme 1983-ban jelent meg. Ekkortól tekinthető a hazai viszonylatban társadalmilag elismert és nagy népszerűségnek örvendő írónak. Milyen okból kifolyólag választotta a regény írást a tudományos karrierrel szemben? 

A Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársaként vonultam nyugdíjba a 90-es évek elején. A nyugdíjba vonulásom idejéig párhuzamosan műveltem mind a tudományos, mind az irodalmi tevékenységet. A rendszerváltást megelőző időszakban nagyon kevés volt a tudományterület specifikus publikációk megjelentetésének a lehetősége Magyarországon, és én úgy éreztem, hogy nekem ez kevés lehetőséget nyújt az írásra. Úgy éreztem és gondoltam, hogy én már nagyon sok mindent tudok a keletről és a keleti kultúrákról, viszont ezt nem tudom elmondani senkinek. Szerettem volna minél több ember számára közérthető módon elmondani a tudományos munkáim során feltárt ismereteket és tudományos eredményeket, viszont erre a tudományos területen egyszerűen nem volt lehetőség. Azonban nem lettem mindjárt kalandregény író, hanem egy kis lépést tettem oldalra és számos tudományos népszerűsítő műveket írtam. Ezek a könyvek a mongol népköltészetről és a mongol mitológiáról szóltak és innen már csak egy lépés volt a tudományos elemekkel átszőtt, közérthető módon megfogalmazott kalandregények világának a megteremtése.

A tudományos kutatásainak fő területe a mongol nép a mongol kultúra a népköltészet a mesék és a mongol mitológiának a megismerése volt. Mégis alig találkozhatunk a kalandregényeiben mongol tájakon játszódó, vagy a mongol mitológiát bemutató történetekkel. Miért van ez?

Számomra egy nagyon érdekes világ a mongol kultúra és a mongol társadalom. Találunk kapcsolódási pontokat hazánk történelmével is, hiszen csak ki kell menni Ulánbátorba és egy teljes átfogó képet kapunk arról, hogy hogyan éltek magyar őseink. Azonban hiányoznak azok az elemek, amelyek élménydússá és izgalmassá tesznek egy kalandregényt. Gondolok itt a természeti gazdagságra vagy arra a mozgalmas világra, amely megtalálható például Indiában, Nepálban vagy Kínában. Azt is el szerettem volna kerülni, hogy nehogy megsértsek valakit Mongóliában, esetleg egy kulturális vezetőt, és ezáltal nehogy többet ne tudjak elmenni abba a csodálatos országba.

Mi volt önnek az életfilozófiája és az elvei, amelyekhez mindig ragaszkodott és végig kísérték az életében és amelyek üzenetként is megfogalmazhatók lehetnek a mai felsőoktatásban tanuló hallgatók számára?       

Az egyik legfontosabb erkölcsi elvem volt mindig, hogy ne ártsak másoknak. Nem tartom magam intrikus természetű embernek. Talán azt tudnám üzenetként megfogalmazni a mai generációnak, hogy legyenek bátrak és tűzzenek ki maguk elé kézzelfogható célokat. Én sem gondoltam volna fiatal koromba, hogy sikeres író leszek, vagy hogy író leszek egyáltalán. Voltak elképzeléseim, de mint látható a tudomány határozta meg erőteljesen az életem első szakaszát. Szerettem a nyelvtudománnyal, mint tudományággal és szakterülettel foglalkozni, és amikor a kalandregények felé fordultam és azok nagyon népszerűek lettek az emberek körébe, akkor határoztam el, hogy a regények történetébe fogom bele ültetni a kutatásaim során feltárt és megszerzett tudásomat. Célom, hogy minél szélesebb réteg ismerje meg a keleti kultúrákat és azokat a meséket, amelyek átszővik a keleti népek történelmét.

Köszönöm, hogy meghívtak a könyvbemutatóra és hogy megismerhettem ezt a csodálatos épületet. 


Budapest, 2017. június 9.


Az interjút készítette: Dr. Szabó Csaba

Fotó: internet


Ludovika Fesztivál a Ludovika téren

    • nke ludovika fesztival web 710 358 s

Idén először a Ludovika téren tartják meg az immáron 8. alkalommal megrendezendő Ludovika Fesztivált, amelynek ezúttal is a tisztavatást megelőző, úgynevezett Száznapos Ünnepség az egyik központi programja. A rendezvényre május 13-án kilátogatókat emellett olyan programok is várják, mint például intézkedéstaktikai és műszaki mentési bemutató, vagy rendőrségi és honvédségi gépjárművek bemutatása. A nagyközönség számára nyitott, egész napos, ingyenes rendezvényen számos családi- és gyermekprogram is várja az érdeklődőket.

A Ludovika Fesztivál múltja 1924-ig nyúlik vissza, amikor a 18. században megkezdett és 1919-ben megszakadt Száznapos Ünnepséget – amely az avatásig hátralévő időt jelöli – ismét megtartották a végzős akadémisták tiszteletére. A rendezvényen az MH Ludovika Zászlóalj kiváló tanulmányi eredményű, végzős honvédtisztjelöltjeinek adnak át elismeréseket, köztük a Schmittné Makray Katalin zászlóanya által alapított Szent László-díjat.

A VIII. Ludovika Fesztiválon a szervezők olyan látványos programokkal várják az érdeklődőket, mint például a katasztrófavédők magasból mentési bemutatója, a honvédség haditechnikai és a rendőrség intézkedéstaktikai bemutatója. Az érdeklődők tűzszerészrobotokat és különböző szimulátorokat is láthatnak, és kipróbálhatják ügyességüket a különböző akadálypályákon is.

A rendezvényen bemutatkoznak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kara és intézetei is, köztük a nemrégiben alakult Víztudományi kar is látványos programokkal várja a fesztivál résztvevőit. Manapság egyre többet hallunk a kiberbiztonság fontosságáról, az ezzel kapcsolatos legfrissebb ismereteket a közelmúltban megalakult Kiberbiztonsági Akadémia szakembereitől tudhatják meg a rendezvényen.

További információ:

http://uni-nke.hu/x/ludovika-fesztival-2017

Megosztás a Facebook-on


Európai színvonalú campus épül

    • fokep
    •  dsc3905 2
    •  dsc3914 2
    •  dsc3917 2
    •  dsc3931 2
    •  dsc3944 2
    •  dsc3960 2
    •  dsc3964 2
    •  dsc3966 2
    •  dsc3970 2
    •  dsc3975 2
    •  dsc3989 2
    •  dsc4004 2
    •  dsc4007 2
    •  dsc4023 2
    •  dsc4038 2
    •  dsc4040 2
    •  dsc4048 2
    •  dsc4063 2
    •  dsc4080 2
    •  dsc4095 2
    •  dsc4107 2
    •  dsc4146 2
    •  dsc4148 2
  • Előző
  • Következő

A Ludovika Campus projekt több elemének kivitelezése is végéhez közeledik. Belsőépítészeti munkák zajlanak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem újonnan épülő központi oktatási-, rendészeti oktatási- és kollégiumi épületében. Ezzel párhuzamosan befejeződött a sportkomplexum szerkezetépítése és folyamatban van az Orczy-park átfogó rekonstrukciója is.

Az Üllői út mentén fekvő, huszonegyezer négyzetméter összterületű központi oktatási épület – az összekötő vasszerkezet kivételével - megkapta külső borítását. Beépítésre kerültek a külső nyílászárók és impozáns üvegfalak is, amelyeknek köszönhetően a város felé haladva belátást nyerhetünk az Orczy-parkba. Telepítésre került az épületgépészet és hamarosan megkezdődik a járófelületek burkolása.

Hasonló a készültségi szint a Diószeghy Sámuel utcai rendészeti oktatási- és kollégiumi épületben is. Folyamatban van az épület homlokzatának burkolása, amely a belső udvar felőli részen már elkészült. A kollégium első emeletén kialakításra került egy mintaszoba, amely kinézetben és minőségben is megegyezik a korábban átadott Orczy Úti Kollégium nyújtotta lehetőségekkel. Beépítésre kerültek a személyfelvonók, és az épületegyüttest a parkkal összekötő magasépítészeti acélszerkezet üveg borítását is rögzítették. A rendészeti komplexumot és a központi oktatási épületet idén szeptemberben vehetik birtokba az egyetem hallgatói.

Látványos az előrehaladás a park Diószeghy Sámuel utca felőli oldalán elhelyezkedő sportlétesítményeknél is. Az összesen huszonháromezer négyzetmétert magába foglaló együttes kültéri sportpályák már korábban elkészültek, a közöttük haladó gyalogjáró kivitelezése zajlik. A sportcsarnokban kialakításra került a medencetér és a lelátósor. Az acél tetőszerkezetet is rögzítették, így hamarosan itt is megkezdődhetnek a belsőépítészeti munkálatok. Teljesen elkészült a lövészklub épülete is, a lövészethez szükséges belső speciális berendezések beépítésére vár; és az épület körüli környezetrendezés is folyamatban van. A multifunkciós komplexumot 2017 végén vehetik birtokba a sportolni vágyók.

Folyamatban van a Ludovika Campus beruházás utolsó elemének megvalósítása is, a lovarda épület megújítása és az Orczy-park átfogó rekonstrukciója. A kertben megújul a növényzet, locsólórendszer kerül kiépítésre és olyan új közösségi létesítmények is megépülnek, mint a tóparti kávéház, játszótér, futókör, kültéri kondicionáló gépek és mosdók. A park a lovarda épületével megújulva, teljes mértékében jövő tavasszal lesz látogatható, de az Orczy -park egyik részét nyár elején újra birtokba vehetik az állampolgárok.


Szöveg és fotó: Szilágyi Dénes
Megosztás a Facebook-on


Névadó ünnepség és szentmise a kápolnában

    • f ek ep
    •  dsc8367 2
    •  dsc8377 2
    •  dsc8392 2
    •  dsc8429 2
    •  dsc8433 2
    •  dsc8454 2
    •  dsc8466 2
    •  dsc8563 2
    •  dsc8601 2
  • Előző
  • Következő

Mostantól a Szent László nevet viseli az NKE Ludovika Főépület kápolnája – hangzott el a Szent László-emlékév kapcsán rendezett, az egyetem napi rendezvénysorozat részeként tartott ünnepségen.

A magyar kormány a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa kezdeményezésére, a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából hirdette meg a Szent-László emlékévet. Ehhez kapcsolódott egyetem napi rendezvényével az NKE is, amelynek kápolnája ebből az alkalomból felvette a Szent László nevet. A lovagkirály személyét a Ludovika Akadémia építtetői is fontosnak tartották, hiszen a kápolna ólomüveg ablakán az ő alakját is megjelenítették.

 „Szent Lászlóra, a királyra, a hadvezérre és hadfira emlékezünk ma, aki nemcsak vezette és csatába küldte harcosait, hanem maga is harcolt, a nehéz kardot és csatabárdot forgatva” – mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora hozzátette, hogy a lovagkirály uralkodásának, katonai erényeinek köszönhetjük azt is, hogy 150 évig idegen sereg nem lépett az ország területére. Szent László uralkodása egyfajta aranykora volt a magyar történelemnek: az ország nagyhatalmi jelleget nyert, sokat fejlődött és gyarapodott. „Legendává váltak tettei, vitéz cselekedeteket tulajdonítottak neki”- fogalmazott Patyi András. A rektor Arany János 1853-ban írt balladájának gondolatait idézte, miszerint Szent László feltámad sírjából és beavatkozik a tatárok ellen vívott csatába, majd megfutamítja az ellenséget, akik a fejüket a kereszt alá tartják. Patyi András szólt arról is, hogy Szent László a magyar katonák és a határőrök védőszentje. „Kérjük, mint a honvédtisztképző egyetem polgárai, hogy mint szent király, legyen nekünk is mindörökké védelmezőnk. Vigyázzon ránk a boldogságos Szűz Mária is. Isten éltesse a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet és Önöket is! ”- fogalmazott a rektor.

Nekünk, magyaroknak különösen érzékenyeknek kell lennünk a történelmünkre. Meggyőződésem, hogy a jövő csak a múlt szikláira építhető, amihez hazánk történelme szilárd alapot szolgáltat”- mondta ünnepi beszédében Dr. Lomnici Zoltán. A Szent László-emlékév Tanácsadó Testület tagja szerint a lovagkirály életműve például szolgál mindenki számára. „Akinek méltó példaképe van, soha nem marad magában a harcban, még akkor sem, ha már egyedül kell küzdenie”- fogalmazott az Emberi Méltóság Tanács elnöke. Hozzátette, hogy Szent László élete és halála szimbolikus jelentőséggel bír a szomszéd népek számára is: Lengyelországban született, Nagyváradon és Zágrábban püspökséget alapított és a felvidéki Nyitrán hunyt el. „Ő volt az a királyunk, aki rendet és biztonságot teremtett a térségben”- tette hozzá Lomnici Zoltán. Katonaként megértette, hogy a béke szavatolásához nem elég csupán a jóakarat, hanem erős, kardforgató kezekre is szükség van. „Hitünket és nemzeti történelmünk tiszteletét nem vehetik el tőlünk, hacsak mi magunk nem mondunk le róla. Ha kellő elszántsággal ragaszkodunk hozzá, akkor ez lehet a jövőnk záloga”- fogalmazott a Szent László-emlékév Tanácsadó Testület tagja.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára beszédében felidézte a lovagkirály életének néhány fontosabb momentumát. „Szent László herceg a pogány Vazul unokájaként erős akaratú, hajthatatlan jellemű, komoly férfivá, kitűnő hadvezérré és bölcs államférfivá fejlődött”- mondta a miniszterhelyettes. Vargha Tamás szerint Szent László azzal teljesítette be küldetését, hogy az országot Szent István nyomdokain haladva a nyugati kultúrkörhöz kapcsolta. Szigorú törvények megalkotója, de egyben a szegény sorsú emberek támogatója és vigasztalója is volt. Érdemei között említette az államtitkár a többi között a vármegyei és határvidéki szervezet kiépítését, az egyház igazgatási szervezetének létrehozását. A Szent László emlékév kapcsán a miniszterhelyettes megjegyezte, hogy ez egy jó alkalom a lovagkirály életének és művének széleskörű megismertetésére és a Kárpát-medencei népek párbeszédének elmélyítésére.

A rendezvényen elhangzott, hogy a Honvédelmi Minisztérium, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Szent László-emlékév Tanácsadó Testületének közös szándéka alapján a Ludovika Akadémia főépületének kápolnája felveszi a Szent László nevet. Az erről szóló nyilatkozatot Vargha Tamás államtitkár adta át Patyi András rektornak.

A Szent László Kápolnában az ünnepi rendezvénysorozat záróakkordjaként katolikus szentmisére került sor, amelyet a HM Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus Tábori püspökség vezetője, Bíró László püspök celebrált. A rendezvényen és a szentmisén közreműködött a HM Veszprém Légierő Zenekar Katona János alezredes, karnagy vezetésével.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd


Ötéves fennállását ünnepelte az NKE

    • fokep
    •  dsc7276 2
    •  dsc7294 2
    •  dsc7313 2
    •  dsc7359 2
    •  dsc7372 2
    •  dsc7402 2
    •  dsc7434 2 2
    •  dsc7442 2
    •  dsc7490 2
    •  dsc7512 2
    •  dsc7523 2
  • Előző
  • Következő

„Ludovikásnak lenni valaha komoly rangot jelentett Magyarországon: szaktudást, emberséget és hazafiasságot. Az akadémiára járók nemcsak egy iskola polgárai voltak, hanem különbek sokaknál” – mondta Dr. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ötéves fennállásából szervezett ünnepségén. Reményét fejezte ki arra, hogy az NKE elmúlt öt éve azt a célt szolgálta, hogy méltó legyen a Ludovika Akadémia örökségére. A rendezvény alkalmával Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora rektorhelyettesi és dékáni kinevezéseket adott át, valamint felavatták gróf Buttler János szobrát a Ludovika aulájában.

Patyi András megnyitó beszédében tiszteletét fejezte ki minden parancsnok, közigazgatási vezető, a haza szolgálatáért tanuló hallgató, egyetemi oktató, kutató és dolgozó számára. „Engem 2011-ben az új egyetem élére választottak. Így már megélhettem, hogy látom a gyökeret eresztett facsemetét, melyen majd a munka gyümölcse beérik” – mondta az egyetem fejlődéséről Patyi András. Mint mondta, az elmúlt öt évben évtizedek hagyományai sűrűsödtek össze. A rektor kiemelte, hogy az egyetem már tovább jutott, mint a jogelőd intézmények intézményi integrációja és költségvetési egyesítése. „A hadtudomány, a rendészettudomány, a megújított közigazgatás-tudomány, valamint az államiság legmagasabb szintű, átfogó jellegű vizsgálatára hivatott modern államtudomány művelésével nem csak kutatói kedvtelésünkként hódolunk, hanem szolgálatot teljesítünk” – világított rá Patyi András, aki felhívta a figyelmet, hogy az NKE nem elvenni szeretne a tudományból, hanem ahogy jelenleg is közel 20 egyetemmel és 30 más állami szervvel együttműködik, szeretné a tudományos közösséget gyarapítani. Az NKE rektora szerint ehhez egy „értő, együttműködő, de kritikus” közösségre van szükség. Emellett Patyi András kijelentette, hogy mint minden tudásközpont, az NKE célja a kormányzás tudományos támogatása, továbbá az is, hogy részt vegyenek az államot érintő védelmi feladatok ellátásában.

Lázár János ismertette a kormányzati törekvéseket, amelynek a célja, hogy ismét méltó képzőhellyé tegyék a Ludovikát, hogy minőséget képviseljen a diplomaszerzés a nagy múltú és remélhetőleg még ígéretesebb jövőjű intézményben. „A köz szolgálatában álló szakemberek új nemzedékére van szükség az állam minden szintjén, így a hivatalokban, a vízügyi területen, a rendőrségnél, a honvédségnél és a határvédelemben is” - szögezte le a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kitért arra is, hogy a kormányzattal olyan Magyarországot szeretnének, ahol többé sem a párthűség, sem a hatalomvágy, sem a küldetéstudat nem lehet önmagában elég ahhoz, hogy valakiből vezető váljon. A pozícióhoz a szaktudást is meg fogják követelni - nyomatékosította, amelynek egyik lépcsőfoka a közszolgálati vezetők államtudományi képzése lesz. A miniszter kitért Magyarország versenyképességének javítására is, ahol szerinte elengedhetetlen a bürokrácia csökkentése, megjegyezve – „a kevesebb szabály és bürokrata nem hátrány, hanem előny.” Az államreformokkal kapcsolatban kiemelte, hogy kettős céllal rendelkezik: a „hardver” – mint az egyetemi épület rekonstrukciója - és a „szoftver” – mint az NKE képzési struktúrájának a frissítése - egyidejű megújításával akarják elérni.

Az ünnepségen sor került rektorhelyettesi és dékáni kinevezések átadására is. Az NKE Szenátusának véleményező döntése, valamint a Fenntartói Testület egyetértő határozata alapján nemzetközi rektorhelyettesnek nevezte ki Patyi András Dr. Nagy Judit egyetemi docens, rendőr ezredest. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar élére Prof. Dr. Kis Norbert egyetemi tanár került, aki átvette a dékáni láncot a rektortól. Víztudományi Kar dékánjának Dr. Bíró Tibor egyetemi docenst nevezte ki a rektor, aki a dékáni lánc mellett átvehette a VTK  kari címerét hordozó zászlót is.

Az ünnepség részeként Patyi András Prof. Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszterrel a Ludovika aulájában avatta fel Gróf Buttler János szobrát, ezzel is tisztelegve a Ludovika Akadémia legnagyobb adományozója előtt. „Buttler János hatalmas vagyonából közel 126 ezer forintot adományozott az ügy érdekében” – ismertette Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok.  „Ez hatalmas pénz volt abban az időben, hiszen a névadó is 50 ezer forintot adományozott” – fejtette ki az intézmény tudományos rektorhelyettese, akinek a háttérkutatásaiból kiderült: 126 ezer forintból  közel háromezer jobbfajta puskát és több mint nyolcszáz lovat lehetett vásárolni akkoriban. „Óriási összeg tehát. Ez volt az a pont Buttler János életében, amikor megítélésem szerint beírta magát a történelembe és a Ludovika Akadémia történetébe” – fejezte ki tiszteletét Padányi József.

A témáról bővebben  az áprilisi Bonum Publicumban olvashatnak.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd

Megosztás a Facebook-on


Tisztelt Kerületi Polgárok!

    • dsc 7269

Ahogy azt már többször kihangsúlyoztuk, a 2013-ban megkezdett Ludovika Campus projekttel nem csak az ország egyik legmodernebb egyetemi campusa jön létre Józsefváros szívében, hanem újjászületik az ország első tájképi kertje. A több évtizedes elhanyagoltság után 26 hektárnyi megújult területet adunk vissza a családoknak és sportolni vágyóknak. Ez 11 hektárral nagyobb zöldterületet jelent annál, ami eddig elérhető volt az Önök számára. A rekonstrukció tervei a kezdetektől fogva tartalmazták az Orczy-park teljes felújítását, a tervek, elképzelések a 8. kerületi önkormányzat bevonásával készültek el. 

A Ludovika Campus beruházás 2017 januárjára ért el abba a szakaszba, hogy az állampolgárok biztonsága miatt indokolttá vált a park átmeneti lezárása, ugyanis azt az NKE átadta a kivitelező cégnek munkaterületként. Ez január 23-án történt meg. A park minden bejáratához tájékoztató táblát helyeztünk el, a kerületi újságban és az NKE honlapján is megjelent az erről szóló hír. Mint ahogy az is, hogy a park átmenetileg van zárva. Tekintettel arra, hogy jelenleg a rekonstrukció munkálatai egymással párhuzamosan és a park teljes területén zajlanak az Orczy- park munkaterület, ezért speciális munka- és balesetvédelmi szabályok érvényesek rá. A kordonok is ezért vannak. Egyszerűen azt biztosítjuk, hogy az Orczy-kert történelmi parkjának felújítása a lehető legkevesebb akadállyal, a lehető leggyorsabban megvalósuljon. A használati igényekre tekintettel külön terv készült a szakaszos megvalósításra, a területek mihamarabbi visszaadására.

A felújítás első üteme előreláthatólag június végén ér véget, tehát a nyári szünetre nyílik meg újra a közforgalom előtt a teljesen megújult játszótér és a tópart egy szakasza, illetve használhatóvá válik az átmenő forgalom útvonala.

A második ütemben, a tervek szerint 2017. november 30-tól a park korábbi teljes területét megnyitjuk, addigra megtörténik a történeti alakuló tér újrafüvesítése és elkészül a tóparti büfé épület is.

A harmadik ütem előreláthatólag 2018 áprilisára készül el, a megújuló Lovarda és a sportkomplexum létesítményei – figyelembe véve az Egyetem használati igényeit - a közforgalom számára is elérhetővé válnak. 

Mi tudjuk, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően az Orczy-kert jobb és szebb lesz, mint amilyen volt: több zöldfelület, több szabadidős lehetőség, jobb és tisztább környezet fogadja majd újra Önöket. Mindehhez csupán türelmet kérünk.

Köszönjük a megértésüket! 


Tisztelettel:

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Megosztás a Facebook-on


Elkezdődik az Orczy-park rekonstrukciója

    • dsc 7282

A Ludovika Campus fejlesztése elérkezett a jelenlegi utolsó beruházási elem megvalósításához, az Orczy-park környezetrendezéséhez és ehhez kapcsolódó Lovarda és létesítményei kivitelezéséhez. Emiatt a parkot munkaterületként a kivitelezést végző cég részére át kell adni. Mindez azzal jár, hogy az Orczy-kertet időszakosan és szakaszosan le kell zárni a látogatók elől.

A munkálatok során kicserélik a park teljes közműrendszerét, sor kerül a tó medertisztítására, a parti védművek újraépítésére, az úthálózat átfogó rekonstrukciójára, a növényzet teljes megújítására, valamint egy locsoló rendszer kiépítésére. A fejlesztés révén olyan új közösségi terek és létesítmények jönnek létre, mint például egy tóparti kávéház, futókör, játszótér, parki kondicionáló gépek, mosdók és ivó kutak.

A beruházás műszaki megvalósítása érdekében szükség van az Orczy-park egyes területeinek lezárására. A megújult területeket szakaszonként adjuk vissza az állampolgároknak. A felújítás nem érinti az Orczy út melletti sportpályákat, azok végig a sportolni vágyók rendelkezésére állnak. (lsd. térkép.) A felújítás idejére a kalandpark is bezár.

Az NKE Ludovika Főépületet várhatóan nyár közepéig csak az Üllői út és a Ludovika tér felől lehet majd megközelíteni. A beruházó Nemzeti Közszolgálati Egyetem a lakosság megértését kéri a változásokkal kapcsolatban, amelyekről folyamatosan tájékoztatja az érdeklődőket az intézmény honlapján.

Mint ismert a 2013-ban megkezdett, az egész Orczy-parkra kiterjedő Ludovika Campus projekt révén az ország egyik legmodernebb egyetemi campusa jön létre a Józsefváros szívében. Teljes egészében megújul a több évtizeden át elhanyagolt, ide nem illő funkciókkal csonkított és terhelt 26 hektáros park. A várhatóan 2018-ra befejeződő beruházás részeként korábban már átadták a teljes műemléki rekonstrukcióval megvalósult Ludovika Főépületet, valamint a park Nagyvárad téri felőli oldalán egy 600 férőhelyes egyetemi kollégiumot. Idén nyár végére készül el az egyetem új, Üllői úton épülő központi oktatási épülete, valamint a Diószeghy utcában található Rendészeti Speciális Oktatási Épület és Kollégium. Év végén újabb elemekkel bővül a campus, hiszen a tervek szerint ekkor adják át a sportcsarnokot, uszodát és kültéri sportpályákat is magába foglaló sportközpontot a park Diószeghy utcai oldalában.

Az Orczy-park kert történeti dokumentációjáról ide kattintva tájékozódhat bővebben.


Park-Lovarda beruházás területén a kivitelezést követő megnyitási ütemezés:  

    • park beruhazas

Elkészültek a kültéri sportpályák

    • fokep
    •  dsc2377 2
    •  dsc2388 3
    •  dsc2392 2
    •  dsc5682 2
  • Előző
  • Következő

Év végére várhatóan elkészül a mintegy huszonháromezer négyzetméter összterületű sportkomplexum a Ludovika Campuson. A komplexum sportcsarnokból, uszodából, lőtérből és kültéri sportpályákból áll majd. A két 20 x 40 méteres műfüves focipálya, a 28 x 48 méteres többcélú műanyag burkolatú pálya, a négy salakos teniszpálya és a 400 méteres rekortán burkolatú hat sávos atlétikai pálya kivitelezése a burkolatok lerakásával, valamint a sporteszközök – kapuk és palánkok, hálótartó oszlopok- rögzítésével befejeződött.

Jó tempóban halad a lövészklub építése is; a légtechnikát és kábelezést követően már belsőépítészeti munkálatok folynak az épületben, amiket később a speciális lőtéri egységek beépítése követ. Szerkezetépítésnél jár a sportcsarnok, ahol zajlik a medencetér, illetve a földszinti rész kialakítása és a három csarnokrészből álló épület vasgerendákkal történő összefogatása. A megvalósuló létesítmények elsősorban a hallgatók képzését és szabadidős tevékenységét hivatottak szolgálni, azonban a  lakosság számára is hozzáférhetőek lesznek. A sportolni vágyók az uszodában nyolc pályát, a csarnokban két fedett kézilabda pályát vagy hat kosárlabda pályát, kültéren pedig hat futópályát, két műfüves focipályát és négy teniszpályát használhatnak majd egyidejűleg.

Az uszoda medenceterében kerül kialakításra egy nyolc sávos 21 x 25 méteres úszómedence, illetve egy 10 x 15 méteres tanmedence. Ebből a térből érhető el a kétszáz férőhelyes lelátó. A megrendezésre kerülő események alkalmával az előcsarnoki szintről is a nézőtérre lehet majd jutni, elválasztva a medencetér sportolói forgalmától a külső forgalmat.

Az összesen ezerkétszáz fő befogadóképességű tornacsarnok nézőtere alsó három sora mobil lelátóként készül el, lehetővé téve, hogy a küzdőtér keresztirányú megosztásával létrejövő három játéktér egyenként is megfeleljen egy szabvány kosárlabda pálya méretének. A bemelegítő csarnok küzdőtere szinte kivétel nélkül minden sportági eseményt be tud fogadni, nézőtér nélkül, galériás letekintési lehetőséggel. A terem keleti falán kerül kialakításra a tetőszerkezetig felnyúló mászófal.

A kültéri sportpályák mellett található kétszintes lövészklub magába foglalja majd a lőtér alapfunkcióit, a földszinten a fogadó előcsarnokot őrszolgálati kontrollal, az oktató helyiséget, klubhelyiséget, a felügyeleti irodát. Az emeleten lesz irányító- és felügyeleti központ, akadálymentes nézőtér, és a 25 méteres, 10 állásos többfunkciós lőtér.  

Fotó: Szilágyi Dénes