• unnepely regi

Hosszú út vezetett odáig, hogy a hányattatott sorsú Ludovika-főépület ismét eredeti funkciójában működjön. 1808 és 2012 jogi értelemben is történelmi dátumok, hiszen az első az alapítást jelöli, a második annak a kormányzati szándéknak a kifejezését, amely hosszú évtizedek után lehetővé tette, hogy ismét katonai felsőoktatás költözzön a történelmi falak közé. A kormány hivatásrendek egységesítésére irányuló szándékának köszönhetően pedig az egységes közszolgálati felsőoktatás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem veszi birtokba az újjászületett főépületet. Összeállításunkban a Ludovika-főépületbe való költözés jogszabályi hátterét mutatjuk be.

Az 1808. évi VII. törvénycikkel az országgyűlés törvénybe iktatta a magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia felállítását, annak érdekében, hogy egy magasan képzett tisztikar jöhessen létre. I. Ferenc császár harmadik felesége, Habsburg–Estei Mária Ludovika Beatrix a szerveződő akadémia javára felajánlott  ötvenezer forint koronázási ajándékot. Így az intézményt az ő tiszteletére nevezték el, ám csaknem hét évtizedet kellett várni, mire megkezdődhetett az oktatás a Ludovikán.

„A Ludovika katonai akadémia haladéktalan felállításáról” szóló 1827. évi XVII. törvénycikk első paragrafusa így hangzik: „Hogy az említett akadémia, mivel tettleges alapja elegendőképpen megvan, minden késedelem nélkül Pest városában állíttassék föl; a hajdani Teréziánum váczi épülete pedig, mely annak helyiségéül volt szánva, minden hozzá tartozó alapokkal együtt az akadémia alapjának gyarapítására minél gyümölcsözőbben adassék el.” „Az 1808. évi VII. és 1827. évi XVII. törvénycikkek értelmében a Pesten fölállíttatni rendelt nemzeti katonai akadémia, hogy a felséges császárné és királyné a magyar nemzet iránti szeretetének emlékét megőrizze, és hogy a magyar nemzetnek felséges asszonya iránti határtalan hódolata nyilvános bizonyságban öröküljön, Ludovikának neveztessék.”

1829-ben tehát megvásárolták a 65 815 négyszögöl területű Orczy-kertet, míg Pest szabad királyi városa az Orczy-kert és az Üllői út között fekvő 10 506 négyszögölnyi területet átengedte az akadémiának, valamint Festetics Antal kamarás is átengedte a kertjét.

1830. június 28-án megkezdődhettek az építési munkálatok az alapkőletétellel. A Pollack Mihály tervei alapján, közép- és oldalrizalitokkal tagolt, korintoszi pilaszterekkel díszített épület 1836-ra készült el, ám az akadémia Bécs közbelépése miatt – ahol mindent megtettek a magyar nyelvű oktatás és az akadémia felállítása ellen – éveken keresztül üresen állt.

A nagy pesti árvíz után 1838-ban itt adtak ideiglenes szállást a károsultaknak, és a Nemzeti Múzeum gyűjteményét is ide menekítették.

A oktatás végül a kiegyezést követően, 1872-ben kezdődhetett meg az épületben.

A második világháború után a Ludovika fedett lovardájában az Alfa mozi üzemelt, amely 1992-ben leégett. A főépületet éveken keresztül az ELTE Természettudományi Karának egyes tanszékei használták, rendkívül lepusztult állapotban. 1994-ben Mádl Ferenc akkori művelődési és közoktatási miniszter javaslatára kormányhatározat született arról, hogy az 1802-ben alapított, de mindmáig szétszórt telephelyeken működő Magyar Természettudományi Múzeum kiállítását, gyűjteményeit és kutatólaboratóriumait a Ludovika épületegyüttesében helyezzék el.